180840. lajstromszámú szabadalom • Vizes műgyanta diszperzió alapú ragasztószer kompozíció, főként építőipari célokra
3 180840 4 Ezért az építőipar gyakorlati szempontjai is kívánatossá teszik olyan „egykomponensű” ragasztószer-kompozíciók alkalmazását, amelyek már eleve a kívánt habarcsszerű konzisztenciával, a közvetlen felhasználásra alkalmas összetételben állnak rendelkezésre. E követelménynek a kielégítése azonban számos gyakorlati nehézségbe ütközik. A jelenleg ismert ilyen előre elkészített „egykomponensű” ragasztószer készítmények tárolhatósága, illetőleg tárolás közbeni stabilitása nem kielégítő; különösen hátrányos a vizes műanyagdiszperziók készítmények esetében azok hidegérzékenysége: + 5C“ alatti hőmérsékleten történő tárolás vagy szállítás esetén ragasztóképességük számottevően csökken és ezért ilyen alacsonyabb hőmérsékleten való felhasználásuk is kerülendő. Ilyen kompozíciókat ismertet a 165 342 számú magyar szabadalmi leírás; ugyancsak hátrányos tulajdonság a vizes diszperziós kötőanyagok esetében a kisfokú kezdeti tapadási szilárdság, ami azt jelenti, hogy az ilyen ragasztószerekkel összeragasztott felületek kötése közvetlenül a felilletőleg összeragasztás után csekély, csak 1—2 nap alatt történik meg a jó kötés és ezért kezdetben, a teljes kötés létrejöttéig a felragasztott darabot mechanikailag kell rögzíteni (például megtámasztással). E hátrányok kiküszöbölésére már történtek kísérletek; így a már idézett 165 342 számú magyar szabadalmi leírás szerint a polivinilacetát vizes diszperzióját szilárd töltőanyag kíséretében tartalmazó ragasztószer-készítményhez 0,5— 10% dimetilszulfoxidot adnak. Ilyen módon ugyan lényegesen kedvezőbb tulajdonságokat mutató kötőanyagot lehetett előállítani, azonban az építőipar számára ez sem jelentett minden tekintetben kielégítő megoldást, mert a dimetilszulfoxidot tartalmazó kötőanyag kedvezőtlen megfolyási hajlama miatt — ami a dimetilszulfoxid viszkozitási indexet csökkentő hatásának tulajdonítható — ez a termék az építőipar habarcs felhasználását igénylő hidegburkoló technológiájában csak rész-alkotóként jöhet tekintetbe. Meglepő módon azt találtuk, hogy ha az ilyen ragasztószer-készítményekben használatos vinilacetát-homopolimer vizes diszperziójához butilakrilát-sztirol-kopolimer vizes diszperzióját és valamely olajjal módosított alkid gyanta szerves oldószeres oldatát keverjük, akkor olyan módosított műgyanta diszperziót kapunk, amely nemcsak jobb ragasztószilárdságú, nagyobb szívósságú, vízzel szemben ellenállóbb ragasztófilmet képez az egymáshoz rögzítendő felületek között, hanem a gyanta hatására magának a diszperziónak a fizikai állaga is jelentős mértékű kedvező változást mutat: a vizes diszperzió megsűrűsödik, „megvastagszik”, habarcsos tixotróp jelleget ölt és e fizikai tulajdonságai folytán nagyfokú kezdeti tapadást biztosít, ami különösen az építőipari felhasználás szempontjából döntő fontosságú. Ugyanakkor további váratlan előnyként rendkívüli módon megnövekszik az így előállított ragasztószer-kompozíció tárolhatósága és hidegállósága is. Míg a hasonló típusú ismert vizes műgyanta diszperzió-alapú ragasztószer-készítmények —10 C* hőmérsékletre lehűlve már koagulálnak és használhatatlanná válnak, addig a fenti módon módosított új ragasztószer-készítmény -10 C-on sem fagy meg, konzisztenciája szinte változatlan marad és teljes mértékben megmarad filmképzési hajlama is. Ugyancsak teljes értékű marad a találmány szerinti készítmény -25 C-ra történő többszöri lehűtés és újbóli felmelegítés után, valamint környezeti hőmérsékleten történő huzamos idejű tárolás után is. A találmány tárgya tehát olyan, vinilacetát homopolimer vizes diszperzióját és szervetlen töltőanyagot, így alumínium-oxidot és/vagy alumínium-szilikátot tartalmazó, habarcsos állagú ragasztószer-kompozíció főként építőipari célokra, amely a kompozíció szilárd anyag tartalmára számítva 23 —70 tömeg% vizes, célszerűen 50 tömeg%-os vinilacetáthomopolimer diszperziót és 5—20 tömeg% szervetlen töltőanyagot, 4—18 tömeg% vizes, célszerűen 40 tömeg%-os butilakrilát-sztirol-kopolimer-diszperziót és 2—13 tömeg% aromás szerves oldószeres, célszerűen 40—60 tömeg%-os olajjal módosított alkid gyanta oldatot, továbbá adott esetben a 100 tömeg%-hoz szükséges mennyiségben egyéb ismert adalékanyagokat az előnyösen pentaklór-fenol-nátriumot, karboximetil-cellulózt és ammónium-hidroxidot tartalmaz. A találmány szerinti új ragasztószer-kompozíció előállítása úgy történik, hogy a szokásos minőségű, célszerűen 50 tömeg%-os vinilacetát-homopolimer-tartalmú, közepes diszperzitású vizes vinilacetát-homopolimer-diszperzióhoz szobahőmérsékleten hozzákeverjük a butilakrilát-sztirol-kopolimer vizes diszperzióját és az olajjal módosított alkid gyanta célszerűen 50 tömeg%-os töménységű toluolos oldatát, továbbá adott esetben egyéb ilyenfajta készítményekben szokásos adalékot adunk, mint vizes karboximetil-cellulózoidatot és pentaklór-fenol-nátriumot. Ezt az elegyet lassú keveréssel homogenizáljuk, majd hozzákeverjük a kívánt konzisztencia elérésére elegendő mennyiségű szervetlen töltőanyagot és ismét homogénre keverjük az elegyet; végül a kész keverék pH-értékét a szükséghez képest például vizes ammónium-hidroxid-oldattal az előnyös 7 és 8 közötti értékre, célszerűen 7,5-re állítjuk be. A találmány szerinti ragasztószer kompozícióban módosító komponensként szereplő butilakrilát-sztirol-kopolimerben a két alkotórész egymás közötti mennyiségi aránya változó lehet, célszerűen azonban 50 tömeg% butilakrilát és 50 tömeg% sztirol monomer ismert módon történő kopolimerizálása útján kapott kopolimert alkalmazzunk a találmány szerinti készítményben, célszerűen 40 tömeg% töménységű vizes diszperzió alakjában. A másik módosító komponensként felhasználásra kerülő olajjal módosított alkid gyantákat Drindberg A. Ja.: A filmképző anyagok technológiája (Tankönyvkiadó, Budapest, 1951) című könyvében ismertetik. Ez előnyösen gliptálgyanta lehet, amelyet ftálsavanhidrid, glicerin vagy más többértékű alkohol és ricínusolaj hozzáadása után történő kondenzációjával állíthatunk elő. Különösen előnyösen alkalmazhatók erre a célra a többértékű alkoholként pentaeritritet tartalmazó alkid gyanták. Alkid gyantaként száradó és nem száradó olajjal módosított gyanták egyaránt alkalmazhatók. A fent ismertetett összetétel, a leírt módon előállított ragasztószer kompozíció, kitűnő ragasztóképessége és tixotrop, habarcsszerű konzisztenciája folytán különösen jól alkalmazható az építőiparban például csempéknek és egyéb kerámiai burkolólapoknak a korszerű technológiai módszerekkel történő rögzítésére. Az új készítmény fenti részben már említett előnyei a következőkben foglalhatók össze: — rendkívül jó kezdeti tapadást biztosít, így nincs szükség arra, hogy a felragasztott darabokat a kötés megszilárdulásáig megtámasszuk, — kitűnő kötési szilárdságú, vízálló, szívós jasztófilmet képez, — nem igényli az egymáshoz rögzítendő felületek semmilyen előkészítését, nedvesítését, mert a ragasztószer-készítmény kis felületi feszültsége önmagában is igen jó nedvesítő hatást biztosít, — a ragasztószer készítményben jelenlevő kis mennyiségű aromás oldószer a burkolandó felület kisebb fokú zsíros vagy olajos szennyezettsége esetén is megfelelő tapadást biz5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
