180838. lajstromszámú szabadalom • Berendezés valamely tágy mozgató szerkezetének, pl. motornak, előírt karakterisztika szerinti- egy- vagy több koordináta mentén történő mozgatása- vezérlésére
5 180838 ban három lépésben történik. Az első lépésben a 15 utasítás dekóder kimeneten megjelenő el beíró jellel a 20 távolság- és töréspont logikába beírja a mozgatás során megteendő távolságot és irányt. Második lépésben a 15 utasítás dekóder kimenetére adott e2 beíró jellel beíija a 20 távolság- és töréspont logikába a töréspontot. A töréspont a mozgatás útvonalán kijelölt azon pont, melyen túlhaladva meg kell változtatni a mozgatás sebességét. A harmadik lépésben a 15 utasítás dekóder az e3 beíró jel segítségével a 18 sebességpufferregiszterbe beírja azt az előírt sebességet, amellyel a mozgatott tárgynak az első töréspontig haladnia kell. A 18 sebességpuffer-regiszter a D adat kimenetein szolgáltatja a 19 átalakító részére a mozgatási sebességet meghatározó bemenő adatokat. A mozgatás irányát a 20 távolság- és töréspont logika B1 irány jele szabja meg. Ennek eredményeként a 14 mozgató és jeladó szerkezetben levő mozgatott tárgy elindul, és ajeladó szerkezete segítségével a kimenő vezetékein megjelenő c előre mozgás jele és d hátra mozgás jele útján visszajelzést küld a 20 távolság- és töréspont logikának. Amikor a 14 mozgató és jeladó szerkezet mozgatott tárgya és jeladó szerkezete az előre meghatározott töréspontba megérkezett, a 20 távolság- és töréspont logika kimenetén vezérlő f töréspont jelet ad a 11 programvezérlőnek, jelezve ezzel, hogy kész az újabb töréspont és újabb sebesség információk fogadására. A leírt mozgatás ennek megfelelően történik mindaddig, amíg a mozgatott tárgy az előre meghatározott következő távolságot el nem éri. Amikor a mozgatott tárgy a célpontba ér, akkor a 20 távolság- és töréspont logika kimenetére i mozgásirány jelet küld a 11 programvezérlőnek. Ennek hatására a 11 programvezérlő megszünteti a mozgatást. A 4. ábra a találmány szerinti berendezés 20 távolság- és töréspont logikájának egy példakénti kiviteli alakját szemlélteti részletesebben. A 20 távolság- és töréspont logikának itt 21 irányképzö logikája, 22 töréspontpuffer-regisztere, 23 komparátora, 24 elsőbbségkódolója, 25 karakterisztika logikája és 26 különbségszámolója van. A 22 töréspont-pufferregiszter a vezérlő e2 beíró jel segítségével beíródik, vagyis all programvezérlő adat kimeneteiről beérkező adatokból az első töréspont adatát kiválasztja, és a G töréspont puffer adat kimenetein szolgáltatja a 23 komparátor bemeneteire az egyik adatot. A 26 különbségszámláló a 11 programvezérlö A adatkimenetének adataiból az el beiró jel hatására beírja az előírt megteendő távolságot, valamint a mozgatás irányát, ugyanakkor a 26 különbségszámláló B adat kimenetein szolgáltatja azokat az információkat, amelyek a megtett távolságra jellemzőek. A B adat kimeneten megjelenő információból a 25 karakterisztika logika E adat kimenetein jeleket állít elő a 24 elsőbbségkódoló bemenetére. Lehetséges a találmány szerinti berendezésnek olyan kialakítása is, amikor a 25 karakterisztika logikára nincs szükség, így a 26 különbségszámláló B adat kimenetei közvetlenül a 24 elsőbbségkódoló bemeneteire csatlakoznak. A 24 elsőbbségkódoló bemeneteire a B vagy E adat kimenetekről érkező információkból előállítja az információt jelentő szám logaritmusának karakterisztikáját. Ez a 24 elsőbbségkódoló F adat kimenetem megjelenő kód szolgáltatja a 23 komparátor másik adatát. Ha a 23 komparátorra a G és F adat kimenetekről érkező információk azonosak, a 23 komparátor f töréspont jelet ad a 11 programvezérlőnek, jelezve ezzel, hogy az előírt töréspontot elértük es kérjük a következő töréspont adatait. A 24 elsőbbségkódoló bemenetére a B vagy E adat kimenetről érkező adat értéke nulla. A 21 irányképző logikába az el beíró jellel írjak be a mozgatás irányát. Ha a tárgy mozgatása folyamatban van, akkor a 14 mozgató és jeladó szerkezet a c előre mozgás jel és d hátra mozgás jel vezetékeire szolgáltatja a tényleges elmozdulás irányát és nagyságát. A 26 különbségszámláló, mely tartalmazza a szükséges mozgatás nagyságának megfelelő információt, a g növelő jel és h csökkentő jel vezetékein kapott információ segítségével vagy előre számlálást, vagy visszaszámlálást végez, ahogyan ezt a 21 irányképző logika B1 irány-jele meghatározza. Az 5. ábra a találmány szerinti 21 irányképző logika egy példakénti kiviteli alakját mutatja, melyen a 27 előre-logika, a 28 hátra-logika és a 29 iránytároló áramköri kialakítása látható. A 21 irányképző logika g növelő jelének, h csökkentőjelének és B1 irányjelének kimenetein információkat szolgáltat az előírt mozgatásról a következők szerint: A g növelő jel hatására a 26 különbségszámláló előre, a h csökkentő jel hatására pedig visszafelé számlál, a B1 irányjel az előírt mozgatás irányát határozza meg. A 27 előre logika az első 30 NAND-kapuból, a második 31 NAND-kapuból, az első 32 ÉS-kapuból, a második 33 ÉS-kapuból és az első 34 VAGY-kapuból áll. Ha az i mozgásirány jel vezetékén logikai IGEN szint van és a B1 irányjel vezetékén logikai NEM szint van, akkor az első 30 NAND kapu 1 kimenőjele logikai NEM szint értékű. Ennek következtében az első 32 ÉS-kapu zárva van, m kimenő jele a c előre mozgás jel értékétől függetlenül logikai NEM szinten van. Mivel a B1 irányjel BT negáltja a B1 irányjel logikai szintjének invertáltja, azaz jelen esetben logikai NEM szint, a második 31 NAND-kapu k kimenőjele az i irányjel I negáltjának állapotától függetlenül logikai IGEN szinten van. Ennek következtében, ha d hátramozgás jelek érkeznek, akkor ezek átjutnak a második 33 ÉS-kapun és n kimenő jel jut az első 34 VAGY-kapun át g növelő jelként a kimenetre. Ha az I negált vezetékén logikai IGEN szint van és a B1 irányjel vezetékén logikai NEM szint van, továbbá a BT negált vezetékén logikai IGEN szint van, akkor a második 31 NAND-kapu k kimenő jele logikai NEM szinten van és az első 30 NAND-kapu 1 kimenőjele logikai IGEN szinten van. A k kimenő jel logikai NEM szintje következtében a második 33 ÉS-kapu n kimenő jele a d hátramozgás jel szintjétől függetlenül logikai NEM szinten van. Mivel az első NAND-kapu 1 kimenő jele logikai IGEN szinten van, ezért ha a c előre mozgás jel vezetéken impulzusok érkeznek, akkor ezek átjutnak az első 32 ÉS-kapun m kimenő jelekként és az első 34 VAGY-kapun át g növelő jelként a kimenetre. Ha az I negált vezetékén logikai NEM szint van, akkor az első 30 NAND-kapu 1 kimenőjele és a második 31 NAND- kapu k kimenő jele a B1 irány-jel és annak BT negáltja állapotától függetlenül, logikai IGEN szinten van. Ha c előre mozgás jelek érkeznek, akkor ezek az első 32 ÉS-kapun és az első 34 VAGY-kapun, ha pedig d hátra mozgás jelek érkeznek, akkor ezek a második 33 ÉS-kapun és az első 34 VAGY-kapun át g növelő jel kimenetére jutnak. A 28 hátra logika a harmadik 35 ÉS-kapuból, a negyedik 36 ÉS-kapuból, az ötödik 37 ÉS-kapuból és a második 38 VAGY-kapuból, továbbá az első 39 inverterből áll. Ha az i mozgásirány jel vezetékén logikai NEM szint van, akkor az első 39 inverter kimenetén megjelenő I negált logikai IGEN szintű, míg ha az i mozgásirány jel vezetékén logikai IGEN szint van, akkor az első 39 inverter kimenetén levő I negált logikai NEM szinten van. Ha a B1 irányjel vezetékén logikai IGEN szint van, és a BT negáltjának vezetékén logikai NEM szint van, akkor a harmadik 35 ÉS-kapu o kimenő jele a d hátra mozgás jel állapotától függetlenül, logikai NEM szinten van. Mivel a 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
