180820. lajstromszámú szabadalom • Csővezeték, valamint eljárás annak előállítására és mederbe való beépítésére
3 180820 4 ezek kombinációja is az. A poliésztergyanta nagy adhézióval tapad hozzá az acélcső külső palástfelületéhez, és ezért képes elviselni a beépítéssel járó rendkívüli és kedvezőtlen igénybevételeket is. A. kedvezőtlen igénybevételek egyrészt a beépítés során létrejövő hajlító hatásból származnak, másrészt abból, hogy a kavicsos, sőt nem egyszer éles „sziklákat” is tartalmazó mederfenék a behúzás során megsérti, illetve szinte „lenyúz za” a korrózióvédő bevonatot. A tapasztalatok szerint az üvegszál vázas poliésztergyanta nagy szilárdsága és nagy adhéziója még ennek a rendkívül kedvezőtlen külső hatás nak is eredményesen ellen tud állni. A csőpalástot megvédő műanyag bevonatnak a mechanikai ellenállóképességen túlmenően természetesen alkalmasnak kell fcsnie arra, hogy a kémiai és az elektrokémiai korróziót is meg tudja előzni. Ehhez a tapasztalat szerint az üvegszál erősítésű poliészter ugyancsak megfelel, ha azt kellő technológiával visszük föl a csőpalást külső felületére. A medreket keresztező korábbi csővezetékeknél az elektrokémiai korróziót ún. katódos védelemmel előzték meg. A védelmi potenciál előállításához azonban sok áramra volt szükség, és a katódállomástól távolabb lévő csőszakaszok hatékony védelme már nem volt megvalósítható. Ezen igyekeztek segíteni az ún. autonóm anódos védelem beépítésével, ez azonban rendkívül költséges. A találmány célja olyan komplex műszaki megoldás kifejlesztése, amelynél a csővezeték maga olyan tulajdonságú, hogy a többrétű követelményeknek egyidejűleg képes megfelelni, tehát jól ellenáll a kémiai és az elektrokémiai korróziónak, és károsodás nélkül tudja elviselni a hajlításból, a súrlódásból és az egyéb mechanikai hatásokból származó kedvezőtlen igénybevételeket. Feladata a találmánynak a csővezeték előállítására és beépítésére irányuló eljárás kifejlesztése is, melynél az eljárás lehetővé teszi a nagy szilárdságú műgyantának a csőpalásthoz való hatékony hozzákötődését, a mechanikai hatásoknak jól ellenálló üvegszál váz fölhordását és az egész védőköpenynek nedvesség- és légzáró kialakítását. Járulékos cél az is, hogy a védőköpeny a csőpalásttal mechanikai értelemben való együttdolgozásra is képes legyen, tehát annak hajlító szilárdságát is növelje. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a poliésztergyanta nem csupán a nagy szilárdságú üvegszál váz beágyazására, és az acél csőpalásthoz való igen aktív adhézióra alkalmas, hanem képes arra, hogy egyrészt a kémiai és elektrokémiai korrózióvédelmet megoldja, másrészt a csőpalástot mechanikai értelemben is „megerősítse”, és így az alkalmassá váljék a csővezetéknek mederbe való beépítésekor ébredő, különösen nagy és kedvezőtlen hajlítási és súrlódási (lehántolási, megsérülési stb.) hatások elviselésére. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti csővezeték, különösen medreket keresztező anyag-, energia- vagy információtovábbító csővezeték, — amelynek hordozó testét alkotó szilárdfalú csőpalástja és a csőpalástot korrózió ellen megvédő szigetelő burkolata van, a csővezeték előregyártott csőszakaszokból a teljes mederszélességet kitevő hosszban előre össze van erősítve, a teljes hosszúságú mederkeresztező vezeték összeerösítése célszerűen valamelyik parton a keresztezés nyomvonalában, a mederbe való juttatása pedig a másik partról végrehajtott nyomvonal irányú behúzással történik, és ennek érdekében a teljes hosszban összeerősített vezetéknek a meder felé néző végpontján vonóerő átadására alkalmas ideiglenes behúzófej van elhelyezve —, oly módon van kialakítva, hogy a csőpalást korrózió elleni szigetelő burkolata a csőkeresztmetszet hajlítási merevségét fokozó és egyúttal súrlódásnak ellenálló nagy szilárdságú védőköpenyként van kialakítva, amely védőköpeny a csőpalásttal közvetlenül érintkező műgyanta alapréteget, az alaprétegre helyezett erősítő betétanyagot, pl. üvegszálból készült paplant, valamint az üvegszálpaplant kívülről és előnyösen levegőt tartalmazó hézagtérfogattól mentesen fedő műgyanta-00010 réteget tartalmaz. A csővezeték további ismérve lehet, hogy a védőköpeny az előregyártott csőszakaszokra gyári úton előre rá van erősítve, kivéve a csőszakasz végeit, ahol a csőpalást vastagságának legalább a háromszorosát kitevő alkotó irányú illesztési hosszban a csőpalást szabadon van hagyva. A csőszakaszok összeillesztéseinél a szabadon hagyott csőpalástok végei erőátadó kötéssel, pl. hegesztéssel össze vannak kapcsolva, a szabadon hagyott illesztési hosszak mentén pedig a védőköpeny a keresztezési nyomvonalban való összeállítás során az előregyártott védőköpennyel azonos rétegfelépítésű és azzal legalábbis azonos vastagságú, helyszínen készített karmantyúval van kiegészítve. A helyszínen készült karmantyúban a szomszédos csőszakaszokra erősített szigetelő burkolatok egymáson átlapolnak, az átlapolás hossza pedig a csőpalást vastagságának legalább ötszöröse. A csővezeték előállítására irányuló eljárás —, melynél a csővezetéket előregyártott csőszakaszokból állítjuk össze, és ezek készítése során a csőpalástot a szigetelő burkolat elkészítése előtt megtisztítjuk, és adott esetben rozsdátlanítjuk —, azon alapul, hogy a megtisztított és adott esetben rozsdátlanított csőpalástra legalább 0,05 mm vastagságú műgyanta alapréteget hordunk föl, melyet megkötése előtt erősítő betétanyaggal, pl. üvegszálból készült paplannal körülvéve, az üvegszál paplant pedig kívülről ugyancsak műgyantából lévő, legalább 1 mm vastagságú légzáró és összefüggő borítóréteggel burkolva a csőpaláston annak hajlítási merevségét fokozó és egyúttal súrlódásnak ellenálló nagy szilárdságú védőköpenyt alakítunk ki. Az üvegszál paplant a borító réteg fölhordása előtt bandázsolással rögzítjük. A borító réteg fölhordása során az üvegszál paplanból a levegőt kiszorítjuk, a csőszakaszok védőköpenyének megszilárdulását pedig előnyösen hőhatással gyorsítjuk. Az eljárás célszerű foganatosítási módja során a csőszakaszokat oly módon készítjük, hogy végeiken a csőpalástot vastagságának legalább a háromszorosát kitevő hosszban, alkotó irányban védőköpenytől mentesen szabadon hagyjuk. A csővezeték beépítésére irányuló eljárás — melynél az egyik parton a mederkeresztező csővezeték összeállítása, a másik parton az átvontatás érdekében tereprendezést hajtunk végre, a mederben az áthúzás nyomvonalában künetet kotrunk, a csőszakaszokat teherviselő kapcsolattal, pl. hegesztéssel összeerősítjük, a kapcsolatok minőségét célszerűen roncsolásmentes vizsgálattal ellenőrizzük, a teljes mederszélességet kitevő hosszúságú, már összeszerelt csővezetéknek a meder felé néző végére behúzó fejet erősítünk, majd az egyik parton összeszerelt csővezetéket a másik partról a medren keresztül átvontatjuk —, azon alapul, hogy a csőszakaszok illesztéseinél a csöpalást szabadon hagyott végeit megtisztítjuk, adott esetben rozsdátlanítjuk, ezután a csőpalástra legalább 0,05 mm vastagságban műgyanta alapréteget kenünk, erre erősítő betétet, pl. üvegszálból készült paplancsíkot helyezünk, végül az egészet műgyanta borító réteggel vonjuk be, és ezáltal az illesztési szakaszon hiányzó védőköpenyt kiegészítjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
