180820. lajstromszámú szabadalom • Csővezeték, valamint eljárás annak előállítására és mederbe való beépítésére
csővezeték beépítésére irányuló eljárás további ismérve A, hogy az illesztési szakaszokon a védőköpeny hiányát .egalább az előregyártott védőköpeny vastagságával azonos vastagságú kiegészítéssel pótoljuk, a szomszédos csőszakaszokon elkészített kiegészítéseket pedig egymáson, előnyösen a csőpalást vastagságát legalább ötszörösen meghaladó hosszban átlapoljuk, a védőköpeny helyszíni kiegészítésének készítésekor a műgyanta megkötését célszerűen hőhatással siettetjük. A találmány szerinti komplex műszaki megoldás számos előnnyel rendelkezik. Ezek között igen fontos az, hogy a medreket keresztező csővezetékeket sikerült olyan módon kialakítani, hogy az a velük szemben támasztott sokirányú és szigorú követelményeket egyidejűleg kielégítik. A mechanikai vizsgálatok pl. egyértelműen mutatták, hogy a találmány szerinti burkolattal ellátott cső a hajlítási és agresszív súrlódási (lehántolási) igénybevételeknek igen hatékonyan ellenáll, és a beépítéskor ébredő ilyen jellegű igénybevételeket nagy biztonsággal elviseli. Kedvező az is, hogy a bevonat nem csupán a kémiai, hanem az elektrokémiai korróziónak is várakozáson felül ellenáll, és így tökéletes katódos védelem érhető el. A beépítések utáni vizsgálatok is azzal a megnyugtató eredménnyel végződtek, hogy sehol a mederfenékre beépített csővezeték mentén — beleértve az illesztések „kényes” szakaszait is — sehol sérülés nem volt tapasztalható, és utólagos javításra szükség nem volt. Már elkészült csővezeték mederfenékre való beépítésénél adódott az a tapasztalat, hogy az egész helyszíni munka a korábbiaknál sokkal egyszerűbbé és műszakilag megbízhatóbbá vált. Nagy előny az összeszerelés gyorsasága, ami különösen azért fontos, mert az összeszerelési munka általában többé vagy kevésbé a folyók ideiglenesen szárazon lévő ún. „hullámterében” történik, ahol állandóan fönnáll a hirtelen áradások, és így a munkatér vízzel való elöntésének veszélye. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajz alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon az 1. ábra a találmány szerinti csővezeték keresztmetszete, a 2. ábra a védőköpeny rétegfölépítése oldalnézetben, a 3. ábra a csőszakaszok illesztése, a 4. ábra a mederbe való beépítés vázlata. Az 1. ábrán a keresztmetszetben láthatjuk az acélból készült 1 csőpalástot, amelynek felülete a 2 műgyanta alapréteggel van bevonva. Erre kerül rá az erősítő betétként szolgáló 3 üvegszálpaplan, amely a védőköpenyt nagy szilárdságúvá és az agresszív mechanikai hatásoknak is ellenállóvá teszi. A 3 üvegszál paplan kívülről az ugyancsak műgyantából lévő 4 borító réteggel van befedve. A 2. ábrán oldalnézetben látjuk a védőköpeny rétegfölépítését, amelynek megfelelő lépcsőkkel rendelkeznek minden egyes helyszíni illesztésnél a csővezeték szakaszok végei. A helyszíni illesztéseknél a védőköpeny hiányát pótolni kell. A pótlás a helyszíni illesztés szakaszán ugyanolyan rétegfölépítéssel történik mint a többi csőszakaszon. Célszerű, ha a védőköpeny egyes rétegei úgy illeszkednek egymáshoz, hogy az azonos jellegű rétegek egymást átlapolóan fedik. Előnyös, ha az átfedés hosszúsága az 1 csőpalást vastagságának legalább az ötszöröse. A csővezeték illesztése az acélból készült 1 csőpalástok egymás felé néző végeinek „bütüs” összeillesztésével történik, ahol az érintkező homlokfelületek mentén hegesztett varratot alakítunk ki. Itt arra kell vigyázni, hogy a hegesztés végrehajtása után a varrat és annak környezete ne ridegedjék, mert az károsan csökkenti a kapcsolat alakváltozó képességét, és ezáltal a kötés mechanikai teherbíró képességét és/vagy élettartamát rontja. A 3. ábrán láthatjuk, hogy az 1 csőpalást végeit a gyári előállítás során védőköpenytől mentesen szabadon kell hagyni, hogy a helyszíni hegesztett kapcsolatot el lehessen készíteni. A szabadon hagyott csőszakasznak alkotó irányban legalább a háromszorosát kell kitennie az 1 csőpalást falvastagságának, de mindenképpen célszerű, ha ez a szabadon hagyott hossz legalábbis 5 cm hosszúságú, hogy hegesztés közben a védőköpeny égési sérülést ne szenvedjen. A hegesztés elvégzése és adott esetben a varratfelületek utólagos megmunkálása után készítjük el az illesztés szakaszán a védőköpennyel azonos rétegfelépítésü karmantyút. A karmantyú rétegei előnyösen átlapolnak az 1 csőpalástot burkoló védőköpeny megfelelő rétegeivel. Az átlapolás hossza célszerű, ha legalább ötszöröse az 1 csőpalást faivastagságának. A 4. ábrán vázlatosan föltüntettük az 5 mederfenékkel rendelkező vízfolyást, melyben a csővezeték tervezett 6 nyomvonala mentén kikotortuk a 7 künetet. Példaképpen a vízfolyás jobb partján készítettük el az áthúzandó cső összeszerelését, melynek megfelelően előzőleg a szükségleteknek megfelelő tereprendezést hajtottunk végre. Ez azért szükséges, hogy az összeszerelt csővezetéket valamilyen mozgató pályára, pl. bakokra, görgőkre stb. helyezhessük. Az összeszerelt csővezetéknek a meder felé néző végére ráerösítjük a 8 behúzó fejet, az ahhoz csatlakoztatott 9 vontató kötelet pedig a vízfolyás bal partján elhelyezett 10 csörlő segítségével fölcsévéljük. A 9 vontató kötél fölcsévélése közben az összeszerelt és illesztési helyein a védőköpenynyel azonos jellegű karmantyúkkal Mlátott csővezeték az 5 mederfenéken kialakított 7 künetbe belefekszik, végei pedig a vízfolyás jobb és bal partján a szárazföldön vezetett 6 nyomvonalú vezetékhez csatlakoztathatók. A 7 künetbe beépített csővezeték a víz fölhajtó erejének ellensúlyozására adott esetben valamilyen járulékos leterheléssel is ellátható. A tapasztalat szerint a védőköpeny és az illesztési szakaszon készített karmantyú esetében egyaránt a 2 műgyanta alaprétegnek legalább 0,05 mm, a 3 üvegszál paplant fedő 4 borító rétegnek pedig legalább 1 mm vastagságúnak kell lennie. Az illesztések szakaszán a műgyanta kötési idejének lerövidítése érdekében célszerű hőkezelést alkalmazni. A gyártó műben a védőköpennyel való bevonás után minden egyes csőszakaszt villamos átütési vizsgálattal kell ellenőrizni. Hasonlóképpen átütés vizsgálatot kell a helyszíni összeszerelés alkalmával a karmantyúk műanyag részeinek megkötése után is végezni. Az összeszerelt vezetéket ezt követően szabad csak az 5 mederfenékre beépíteni. A csővezetéknek célszerű olyan hosszúságúnak lennie, hogy végei kellő biztonsággal nyúljanak az 5 mederfenék vízszintje fölé. A szárazföldi csővezetékhez való csatlakoztatás előtt az 5 mederfenékre már beépített vezetéket nyomáspróbának kell alávetni. Végeztünk eredményes kísérleteket a vízfolyásokkal való keresztezéseken kívül a csővezetékeknek vasúti vagy közúti töltéseken való átvezetésével is. Megállapítottuk, hogy az 1 csőpalástot borító védőköpeny szilárdsága és az 1 csőpalásthoz való adhéziója olyan erős, hogy nincs akadálya annak sem, hogy a töltésen a csőszakaszt sajtolással juttassuk keresztül. Az átsajtolási hossztól függően kell természetesen a gyártó műből a helyszínre szállított csőszakaszokat ugyanúgy előre összehegeszteni és a védőköpennyel azonos rétegfölépítésü karmantyúval ellátni, mint vízfolyásokkal való keresztezések esetében. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
