180760. lajstromszámú szabadalom • Robbanásvédett energiaellátási rendszer dieselmozdonyhoz

3 180760 4 lyén jelentkezik, attól távolodva csökken, bizonyos tá­volságban és körülmények között meg is szűnik. Az ilyen környezetben üzemelő Diesel-mozdony különféle kategóriájú robbanásveszélyes övezetekben, valamint időnként azokon kívül is tartózkodik. A mozdonygyártó ipar kevés robbanásvédett, jóval több normális kivitelű Diesel-mozdonyt gyárt, így a robbanásvédett típusokat, ill. azok energiaellátási rend­szerét a már rendelkezésre álló normális gépegységek, berendezések, sőt esetleg mozdonytipusok adaptálásával hozzák létre. Emiatt azonban a gépegységek, berende­zések, ill. az alapul szolgáló mozdonytípus üzemi para­méterei (teljesítmény, abszolút és fajlagos súlymutatók, stb.) romlanak, alkalmazási területük leszűkül, az egész mozdony típus degradálódik. Az energiaellátási rendszer át-, ill. kialakítása során az egyik legfőbb problémát a villamos berendezések, készülékek, forgógépek, kábelek és maga a központi akkumulátor jelentik. A szikrázás, ívhúzás szempont­jából szóba jöhető helyeken zárt, nyomásálló tokozá­sokat képeznek ki, a kábeleket acélpáncélcsőben veze­tik, a forgó gépeket zárt belső térrel valósítják meg. A belsőégésű motorral hajtott vasáti járműnél a szakmai előítélet és gyakorlat nélkülözhetetlennek tartjá a köz­ponti energiatárolót (akkumulatert). Ennek töltése köz­ben azonban durranógáz keletkezik, melynek felhígítá­sára és elvezetésére rendszeres légcsere szükséges az elő­írt próbanyomások elviselésére tervezett, a szellőzőle­vegő be- és kilépésénél lángzárral ellátott akkumulátor­szekrényben. Ezen intézkedések számottevő többlet­költséget, fenntartási nehézséget, stb. okoznak. Bármely villamos szerkezet robbanásvédett kivitelének a legfon­tosabb hiányosságai, hátrányai a következők : — a robbanásvédettség nem időálló, tehát labilis jel­legű, minthogy esetleges mechanikai ütközés, sérülés nyomán védettsége észrevétlenül elvész és robbanást okozhat; — az utólagos robbanásvédelmi átalakítások jelen­tősen megnövelik a szerkezetek súlyát és beszerzési költ­ségeit, megnehezítik azok szerelését és karbantartását, bonyolítják az átvételi ellenőrzéseket és üzem közben is rendszeresen igénylik a biztonságtechnikai felülvizsgá­latokat. Ezek a hátrányok az energiaellátási rendszer villamos főerőátviteli berendezéseinél hatványozottan jelentkez­nek. A mozdonyok robbanásvédett energiaellátási rend­szerét ezért túlnyomórészben hidraulikus főerőátvitel­lel alakítják ki. Új tervezésű, robbanásvédett energia­­ellátási rendszer keretében villamos, sűrített levegős, nyomóolajos és mechanikus ellátási, ill. elosztási meg­oldás jöhet szóba. Bár korábban elterjedten alkalmaz­ták az igénytelen, pneumatikus működtetésű berende­zéseket, még ott is, ahol automatikus működésekre, védelmekre, jelzésekre nem is volt igény, a villamos be­rendezések rohamos fejlődése a mozdonyokon is meg­teremtette az automatizálásnak a lehetőségét, s kiszo­rította onnan a pneumatikus szerkezeteket. Újabban magasabbrendű (IC áramkörös) elektronikus berende­zések alkalmazása is egyre gyakoribb. Ilyen megoldá­sok ismerhetők meg pl. az „ASCO” nevű berendezésről a „Járművek, Mezőgazdasági Gépek” 24. évf. 1977. 8. sz. 304—306. oldalain megjelent tanulmányban. A pneumatikus elemek fejlesztése is sikeres: tökéle­tesedtek a statikus jellegű (szelepes, tolattyús) kivitelek és teljesen újszerű, ún. pneumonikus dinamikus logikai elemek is megjelentek. Jelenleg a vontatójárművek vezérlő-, ellenőrző-, vé­delmi- és visszajelző berendezéseiben az alábbi, külön­féle elvű műszaki megoldások fordulnak elő: — villamos-elektronikus szerkezetek, a nagyobb ener­giaigényű beavatkozásoknál pl. pneumatikus szervo­­berendezéssel kiegészítve (pl. „ASCO”); — villamos-pneumatikus kombinációk, (bizonyos fel­adatokra létrehozott) fejlett, pneumatikus cél-szerke­zetekkel (pl. Westinghouse féle ellenőrző-, visszajelző szerkezetek) ; — túlnyomóan pneumatikus kombinációk (gépelem­­szerűen egymáshoz illeszthető pneumatikus elemekkel.) Pneumatikus vezérlési berendezés egy kiviteli példája ismerhető meg az 1 580 942 OS sz. NSZK leírásban; — túlnyomóan pneumonikus-pneumatikus kombiná­ciók, gépelemszerűen egymáshoz illeszthető pneumoni­kus elemekkel. Ilyen vezérlési berendezés példa szerinti kialakítása ismerhető meg az 1 755 281 AS sz. NSZK leírásban. A felsorolt négyféle megoldás legfőbb hiányosságai az alábbiak : az összes rendszerben megtalálhatók a vil­lamos szerelvények, berendezések és összeköttetések. Ezek költséges módon ugyan robbanásvédetté tehetők, védettségük azonban csupán törékeny, ún. labilis biz­tonságot eredményez. Ahol pedig miniatürizált, pneu­monikus elemek is beépítésre kerülnek, azok dugulásra igen kényesek, szerelésük és karbantartásuk, hibakere­sésük rendkívül bonyolult, nagy tisztaságot igénylő fel­adat, amelyhez speciális szakképzettségű személyzet szükséges. A miniatűr méretek és erőhatások folytán a beavatkozás helyén számottevő áttételezésű jel-nyomás­­erősitőre van szükség. A robbanásvédett Diesel-mozdonyok építésében nem­zetközileg elismert angol HUNSLET cég (Leeds) a pozsonyi olajfinomítóban a közelmúltban legújabb moz­donyait helyezte üzembe. A Railway Engineer 1977. évi március-áprilisi számának 6. oldalán megjelent vonat­kozó közlemény szerint a mozdonyokon a cég legújabb szabadalmazott lángzárait, általánosan ismert bizton­ságtechnikai intézkedéseit alkalmazza, s minimálisra csökkentette (a BS—329 szabvány követelményeit egyéb­ként kielégítő) villamos berendezéseket. Megállapítható tehát, hogy a jelenleg ismert műszaki megoldások egyike sem minősül teljesértékűnek, költ­séges többletintézkedéseikkel is csupán ún. labilis biz­tonságot teremtenek. A találmány célja Diesel-mozdony robbahásvédett energiaellátási rendszerének olyan konstrukciós kiala­kítása, amely időállóan, stabil jelleggel, magas színvo­­vonalon nyújt gyakorlatilag tökéletes védelmet a robba­nás veszélyével szemben, ugyanakkor sem létesítése, sem fenntartása, esetleges javítása nem jár aránytalanul nagy költségekkel, inkább kifejezetten egyszerűnek mon­­ható. A találmány alapja azon felismerés, mely szerint a ki­tűzött cél elérhető, ha az energiaellátási rendszerből ma­radéktalanul kiküszöböljük a villamos energiafejlesztési és átviteli elemeket. A találmányi gondolat abban van, hogy az összes villamos elemek, berendezések, hálóza­tok, stb., sőt maga a központi akkumulátor is elhagy­hatók abban az esetben, ha a Diesel-mozdony erőgépe, valamint főerőátviteli- és segédüzemi fogyasztóberende­­zései közé kizárólag mechanikus és hidraulikus elven 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom