180745. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-exometiléncefém-szulfoxidok előállítására

5 180745 6 rögének. A találmány szerinti eljárásnál felhasználás előtt az oldószert bármely szokásos módon szárítjuk például azeotrópos desztillációval (biner-desztilláció) vagy molekuláris szűrő segítségével, vagy valamely szo­kásos szárítószerrel, mint káliumkloriddal, kálcium­­szulfáttal, nátriumszulfátlal és hasonlókkal. Előnyösen reagens minőségű oldószereket használunk. A szóban forgó komplex vegyidet előállítása körül­belül — 15 °C cs 45 °C közötti hőmérsékleten végezhető. A komplexet körülbelül 0 C és 20 °C közötti hőmér­sékleten állítjuk elő. A szóban forgó eljárás egyik változata szerint a 2-klór­­szulfiniíazetidinonnak egy inert szerves oldószerrel mint például benzollal vagy toluollal készített oldatához ke­­vertetés mellett hozzáadunk 1 mól szulfinilkloridra szá­mítva körülbelül 1—1,5 mól oxo-vegyületet. Ezután egy mól szulfinilkloridra számított körülbelül 2—3 mól ón(IV)-kloridot adunk az elegyhez. A komplex vegyü­­let szokásosan gyorsan kialakul. Általában a találmány szerinti eljárásnál kialakult komplex színes, a szín vilá­gos narancstól vöröses narancsig, barnáig terjedhet. A kivált komplexet ezután a reakcióedényben körül­belül 3—24 órán át kevertetjük, mely idő alatt a cikli­­zációs reakció végbemegy. Bár a ciklizáció már körül­belül 3 óra alatt is majdnem teljesen végbemegy, a komp­lexet hosszabb ideig kevertetjük azért, hogy a terméket jó kitermelésben nyerjük. Mialatt a ciklizációs reakció folyik, a komplexben észrevehető változás nem történik. A kevertetés után a komplexet az oldószertől elkülönít­hetjük például szűréssel, centrifugálással vagy úgy, hogy az oldószert a komplexről dekantálhatjuk, és a komp­lexet ezután előnyösen egy megfelelő oldószerrel mos­suk, például petroléterrel, ciklohexánnal, toluollal, dietiléterrel vagy acetonnal. A mosott komplexet egy alkalmas konténerben tárolhatjuk vagy előnyösen, el­bontjuk és így a 3-exometiléncefem észter szulfoxidot nyerjük. A komplex vegyület elbontása a találmány szerinti el­járásnál úgy történik, hogy a komplexhez hozzáadunk egy hidroxil-tartalmú vegyületet, például egy rövidszén­­láncú alkoholt, mint metilalkoholt vagy etilalkoholt. A komplex elbontható még vízzel vagy egy savval is, mint ecetsavval vagy híg sósavval; azonban ezekkel a szerekkel való bontás hidrogénklorid formájú vegyületet eredményez, mely a termékkel nemkívánt reakciókhoz vezethet. Előnyösen a komplexet egy rövidszénláncú al­koholhoz, például metilalkoholhoz adjuk hozzá. A komplex gyorsan elbomlik és így a 3-exometiléncefcm észter szulfoxidnak sűrű (zagyszerű) iszapját, vagy szusz­penzióját nyerjük, mely általában fehér vagy majdnem fehér színű. A fenti képletű 2-k!órszulfinilazetidin-4-on vegyülete­­ket az irodalomban már ismertették és az alábbi szaba­dalmi leírások szerint előállíthatók: Kukolja 4 081 440 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírás, (1978. március 28.) és Chou 4 075 203 számú egyesült államok­beli szabadalmi leírás (1978. február 21.). Az 1 általános képletű vegyületeket eddig az egysze­rűség kedvéért mint 2-klórszulfinil-azetidin-4-on vegyü­­letként említettük, azonban ezeket formálisan 1-azeti­­din-szubsztituált-butánsav-észtereként nevezzük. Pél­dául az az 1 általános képletű vegyület, ahol R egy ben­­zil-csoport és R, terc-butilcsoport, azt terc-butil-3-me­­til-2-(2-klórszulfinil-4-oxo-3-fenil-acetamido-l-azetidi­­nil)-3-butenoátnak nevezzük. Előnyös kiindulási anyagok a 3-metil-2-(2-klórszulfi­­nil-4-oxo-3-fenoxi-acetamido-1-azetidinil)-3-butánsav észterei. Ezek előnyösen alkalmazható kiindulási anya­gok, mert olyan 3-exo-metiléncefem-szulfoxid-észtere­­ket képeznek, amelyek antibiotikumok előállításában különösen értékes intermedierek. Előnyösen a jelen találmány szerinti tökéletesített el­járás kivitelezése úgy történik, mint annak a két műve­letből álló reakciónak a második lépése, amellyel egy pcniciMin-szulfoxid-észtert először átalakítunk 2-klór­­-szulfi íil-azctidinonná, amelyet anélkül, hogy izolál­nánk, felhasználunk a találmány szerinti eljárásnál, mint azt már leírtuk és így egy 3-exometi!éncefem-szulfoxid észten nyerünk. Ennek megfelelően a találmány szerinti eljárás egy előnyös változata magába foglalja a nem izolált 2-klórszuIfinilazetidinon ciklizációját, melyet egy penicillin-szulfoxid észterrel és egy N-klórozószerrel, egy keresztkötésű polivinilpiridin jelenlétében, a fentiek­ben ismertetett amerikai egyesült államokbeli szabadal­mi leírás szerint állítunk elő. Az eljárás egy előnyös változatánál, p-nitro-benzil-6- -feno:;iacetamido-2,2-dimetilpenam-3-karboxilát-l-oxi­­dot reagáltatunk körülbelül 1,1 mól ekvivalens N-klór­­ftálirriddel, vízmentes toluolban, 1 gpenicillin-szulfoxid­­ra számított körülbelül 1—3 g körülbelül 2—5% ke­reszti* öíéssel rendelkező poli(4-viniIpiridin)divinilben­­zol jelenlétében. A reakció kivitelezése a következőkép­pen történik: visszafolyató hűtővel ellátott edényben kö­rülbelül 100 percen át tartó forralás után a szuszpenziót szűrjük azért, hogy az oldhatatlan kopolimert és fíali­­mide: eltávolítsuk, és a szűrletet, mely a p-nitrobenzil-3- -metil-2-(2-klórszulfiniI-4-oxo-3-fenoxiacetamido-azeti­­dinil)-3-butenoátot tartalmazza, körülbelül 0 és 10 CC közötti hőmérsékletre lehűtjük. A hideg szűrletbez kö­rülbelül 1 mól ekvivalens dietilétert, majd körülbelül 2—2,5 mól ekvivalens ón(IV)-kloridot adunk. Az ón(IV)-klorid hozzáadása után a szulfinilklorid— —ón(IV)-kiorid—oxo-komplex a hideg szűrletből ki­csapódik; a reakcióelegyet azonban még 3 —24 órán át kevertetjük azért, hogy biztosítsuk a komplex teljes ki­alakulását. Ezután a komplex vegyületet szűrjük, a szű­rőn egy alkalmas oldószerrel, így szénhidrogén oldó­szerrel, mint például pentánnal vagy hexánnal mossuk, majd lassan hozzáadjuk metilalkoholhoz, és ez a komp­lex bomlását és a p-nitrobenzil 7-fenoxi-acetamido-3- -exometiléncefem-3-karboxilát-l-oxid kialakulását ered­ményezi. A termék szuszpenzióját körülbelül 2—4 órán át kevertetjük, szűrjük, a szűrőn levő terméket alkal­mas módon mossuk és szárítjuk. A jelen találmány szerinti eljárással nyert termék ál­talában olyan minőségű, mely további tisztítást nem igé­nyel, mielőtt ezt az antibiotikum előállítására felhasz­nálnánk. Azonban, ha szükséges, a terméket egy meg­felelő oldószerből átkristályosíthatjuk azért, hogy fo­kozzuk annak tisztaságát. A találmány szerinti eljárás fenti említett előnyös vál­tozatát a II reakcióvázlat szemlélteti, ahol 1/ poli(4- -vinilpiridin)-divinilbenzol körülbelül 2% keresztkö­téssel. Az I. táblázatban 3-exometiléncefem-szulfoxidok ki­termelését tüntettük fel, melyeket egy megfelelő 2-klór­­szulfinilazetidinonnak ón(IV)-klorid katalizált ciklizá­ciós reakciója során, jellegzetes oxo-vegyület jelenlété­ben nyertünk. Minden példánál 50 g nitrobenzi!-6-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom