180714. lajstromszámú szabadalom • Eljárás késleltetett égéstulajdonságú és/vagy zajcsökkentő hatású műfa előállítására
ISO714 3 ■ “ - ' tegvastagságban biztosítják a vegyszerek behatolását, illetve jelenlétét a faszerkezetekben. Ilyen eljárást ismertet a 176 775 lajstromszámú magyar szabadalom, amelynek tanítása szerint az égéskésleltető anyag 10—30 s% karbamidját, 5— 5 15 s% foszforsavat és 5—10 s% kénsavat olvadékban reagáltatnak 170—220 °C közötti hőmérsékleten, majd a reakció lezajlása után kapott termékből 25—50 s% vízzel oldatot készítenek, amelyhez 10—20 sft o hexametilén-tetramint, va- n lamint 5—15 s% formaldehid 20—40 s%-os vizes oldatát adagoljuk, és az így kapott oldatot keverés közben 5—40 percig legfeljebb 100 °C hőmérsékleten, előnyösen 80—100 °C hőmérsékleten szükséges tartani, majd a terméket lehű- 15 tik, ezt követően 2—3 s% borsavat és 3—6 s" 0 pentaklórfenol-nátriumot adagolnak az elegyhez. a terméket vízzel hígítva egy vagy kétrétegben kell a védeni kívánt felületre felhordani, majd kívánt esetben az elkészült bevonat felületét 20 klórkaucsukkal vagy savas karakterre! rendelkező nitrozekulóz lakkal lehet még bevonni. A szabadalom szerinti eljárással készült lángkésleltetőt a felületre Szükséges felhordani, melynek hátránya, hogy a további fajellemzők károsod- 25 nak, a kezelt felület után az átégést már nem késlelteti és zajcsökkentő hatással egyáltalán nem rendelkezik. összességében az ismertetett eljárási módszerek általános hátránya, hogy a megkívánt vedel- 30 met ismételt többszöri kézi művelettel nem kellő hatékonyság mellett vagy költséges eljárással lehet elérni. Az említett eljárásokon túl ismertek még az égéskésleltető vegyszerek alkalmazása is, melyek lehetnek egyszerű hőszigetelő védőréte- 35 gek, vagy müanyagalapú habképző készítmények. Hátrányuk egyrészt, hogy a kellő hatáshoz szükséges anyag mennyisége rendkívül változó, másrészt, hogy nedvességtől védett helyen alkalmazhatók, és idővel elvesztik védőképességüket. 40 Ilyen típusú hazai készítményekben borax-báriumsulfát-kaolin-vasoxid vizes emulzióját vagy vízüveggel kevert őrölt azbesztet, vagy 80 s% zinkklorid — vízzel kevert lángmentesítő sóoldatot, áztató szerként, vagy gyorsan oldódó phosz- 45 phorborax bázisú keveréket alkalmaznak ugyancsak áztató módszerként. További megoldandó feladatot jelent esetenként a fa, ill. műfaanyag zajvédelmi tulajdonságának megvalósítása, mely az ismert gyakorlat 50 szerint csak külön szerkezeti elemként kerülhet a műfaszerkezeti elemre, amely mindenképpen a szerkezeti elem eredeti funkcionális formájának sérelmére valósítható meg, pl. külső borításként. Ezeddig nem járt sikerrel az olyan próbálkozás, 55 melynél tűz- és zajvédelmet biztosító réteg beépíthető lett volna adott müfaszerkezet, azonos értékű szerkezeti elemként. Müfaszerkezet kezelési megoldást mutat be az NSZK eredetű 1 642 188 számú szabadalom, mely keretében az 60 eljárással fenyőfa műgyantával történő átitatása, majd bakelizálása oldható meg. Az eljárás azonban nem oldja meg a müfaszerkezet égéskésleltetését és nem biztosítja a müfaszerkezet zajcsökkentő hatását, csak felületvédelmet ad. 65 4 Az osztrák eredetű 278 338 számú szabadalom leírásában furnércsíkok lappá történő összeragasztását mutatja be célszerűen élenyvezéssel ugyancsak a tűzállóság és zajcsökkentés megoldása nélkül. A megelőzőhöz hasonló célú megoldást ismertet az ugyancsak osztrák eredetű 295 118 lajstromszámú szabadalmi leírás, mely forgácslapok egyoldalról történő furnérozását mutatja be, tűzvédelem és zajcsökkentés megoldása nélkül. Összegezésként a jelenleg alkalmazott gyakorlatból kiindulva arra a következtetésre lehet jutni, hogy a mindinkább előtérbe kerülő tűz- és zajvédelmi igények csak költségesen külön szerkezeti elemként pl. fémborítással külön eljárás lefolytatása mellett kapcsolhatók a faszerkezethez, illetve valósíthatók meg. A találmány célja olyan eljárás megvalósítása, mely adott kialakult faipari gyártástechnológia alka’mazása mellett megoldja a műfa szerkezeti elemeként, egy gyártási folyamatban történő előállíthatóság mellett a tűz és vagy zajvédelmet biztosító anyagok rétegkénti beépíthetőségét. Célja továbbá biztosítani, hogy a műfából készült szerkezet elemek a tűz- és zajvédelemmel összefüggő követelményeknek is egyaránt megfeleljenek, ezenkívül, hogy ezen követelmények kielégítése mellett megtartsák a faanyagokra jellemző megmunkálási módszerek és gyakorlatok alkalmazhatóságát, külön speciális követelmények igénye nélkül. Megtartsák a szerkezetek formai, rendeltetés szerinti, esztétikus kivitelét. A találmány szerinti eljárásnak célkitűzésként fogalmazható továbbá meg, hogy biztosítania kell a magasabb technikai tulajdonságok és előnyös tűzvédelmi és vagy zajcsökkentési paraméterek mellett a költségarányos folyamatos gyárthatóság lehetőségét is. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az eljárás megoldásánál figyelemmel kell lenni a természetes furnér és egyéb nem természetes anyagok sajátos és a műfagyártásra (rétegelt lemez) legjellemzőbb követelményeiből és feltételeiből adódó eltérésekre, különbözőségekre. Nevezetesen a célkitűzésben megfogalmazottak a gyakorlatban úgy valósíthatók meg és így a célkitűzésnek megfelelő műfa szerkezet állítható elő, ha a természetes furnér rétegek nedvességtartalmának csökkentésénél, a szárításnál figyelembe vesszük a tűz- és zajvédelem célját szolgáló réteg víztaszításából, illetve a vízfelvételben eltérő tulajdonságát és ebből adódó összrétegre kiható többlet nedvesség tartalom jelentkezését. Figyelembe vesszük továbbá a ragasztási technológiánál mutatkozó eltérő alaptulajdonságokat, nevezetesen a felületi feszültségeket, úgy hogy a ragasztóanyag felületi feszültsége a tűz és zajvédelmi réteg kritikus felületi feszültségét ne haladja meg, azzal maximum azonos legyen. A találmány tehát eljárás késleltetett égéstulajdonságú ésVagy zajcsökkentő hatású műfa előállítására, ahol a müfaszerkezetet a már ismert módon elkészített természetes furnérokból rétegenként ragasztóanyag felhordásával rétegelve állítjuk elő, majd fémlemezek közé rendezet-2