180667. lajstromszámú szabadalom • Eljárás betontest, különösen vasbetonpanel felületi rétegének készítésére
5 180667 6 mányi ismérv szerint a kéregbeton-réteg szemcsés adalékanyagaként I. vagy II. osztályú adalékanyagot használunk. Ez nagymértékben tényezője a kéregbeton-réteg jó minőségének. A találmány egy további előnyös foganatosítási módja szerint a szerkezeti tömegbeton vibrálását, valamint a kéregbetonréteg és tömegbeton együttes vibrálását összesen 1,5—2,5 percen át, célszerűen mintegy 2,0 percen át végezzük, mimellett a kéregbeton-réteg és tömegbeton együttes vibrálását az össz-vibrálási idő 25—50%-át, előnyösen mintegy 33%-át kitevő időtartamon át •— célszerűen mintegy 6000 1,/perc frekvenciával — végezzük. A betontestet tehát a találmány szerint kétszer vibráljuk, előbb a szerkezeti tömegbetont önmagában, majd a tömörített, de még kötésben levő szerkezeti tömegbetonra terített — célszerűen egyenletes, mintegy 2,0 cm vastagságú rétegben felvitt — kéregbeton-réteget és szerkezeti tömegbetont együttesen: a művelet a szerkezeti tömegbeton vonatkozásában mintegy utóvibrálásnak tekinthető. A vibrálással való tömörítés egyébként — a mindenkori feladat függvényében — bármilyen, a célnak megfelelő rendszerrel történhet (rázópad, lapvibrátor stb.), pusztán azt a feltételt kell kielégíteni, hogy a második vibrálás (utóvibrálás) a kéregbeton-réteg alatt bizonyos tömegbeton-részt is érintsen, annak érdekében, hogy a kéregbeton-réteg és szerkezeti tömegbeton anyaga között az együttdolgozás biztosítva legyen. Vasbetonelemek, különösen panelek sablonban történő előregyártása esetén a sablonba első ütemben annyi nyersbetont töltünk, hogy az első vibrálás után a sablon felső pereme alatt a tömörített szerkezeti tömegbeton felülete a kéregbeton-réteg vastagságának megfelelő mérettel — célszerűen mintegy 2,0 cm-rel — alacsonyabban legyen. Egy további találmányi ismérv szerint a formaleválasztóval kezelt zsaluzat- vagy sablonfelület(ek)re a szerkezeti tömegbeton anyagának betöltését megelőzően víz-plasztifikátor-keveréket juttatunk — célszerűen permetezéssel, egyenletes vastagságú rétegben — 0,5—0,7 1/m2 mennyiségben. A találmány szerinti eljárással olyan betontesteket is készíthetünk, amelyeknek nemcsak egy, hanem több felületén van keményebb, nem porló és nem kagylósodó kéregbeton-réteg. Panelgyártásnál például a vízszintes sablon aljára teríthetjük egy kéregbeton-réteg nyersanyagát, arra kerül a szerkezeti tömegbeton anyaga, »melynek vibrálása eredményeként az alsó kérget a tömegbetonnal egybedolgozzuk, s az együttdolgozást biztosíthatjuk. Ezt követően a már részletezett módon kialakíthatjuk a felső kéregbeton-rétegef is. Lehetőség van továbbá arra is, hogy a betontest függőleges felületein képezzünk ki kéregbeton-réteget ; ehhez a sablonba vagy zsaluzatba az adott zsaluzófelülettől a kéregbeton vastagságának megfelelő távolságban, pl. mintegy 2,0 cmnyire ideiglenes választólemezt kell elhelyezni, s a szerkezeti tömegbeton és kéregbeton anyagát annak lassú kihúzása mellett kell vibrálással öszszedolgozni. A kéregbeton felülete azután — legyen szó akár panelről, akár monolit vasbeton építményről — simítással megmunkálható. A kéregbeton-réteg felületét, pl. vasbeton panelek esetében tükrösíteni is lehet. Ehhez a simított felületre cementglettet kell felvinni, amely ugyanolyan plasztifikátort tartalmaz, mint a kéregbeton-réteg anyaga. A találmányhoz fűződő előnyös hatások az alábbiakban foglalhatók össze: Mivel a kéregbeton-réteg felületi keménységének a mértéke a leporlási, lehámlási, kikagylósodási veszélyt kiküszöböli, nincs szükség utólagos felületi megdolgozásra, pl. nehéz és az egészségre ártalmas utólagos felület-csiszolásra, sem pedig kiegyenlítő anyag felhordására. A kéregbeton ugyanis még gőzölés utáni állapotában is nagy szilárdságú, és kiváló mechanikai és simasági tulajdonságokkal rendelkezik. A kéregbeton-réteg más hatásában is kedvező, és a szerkezeti tömegbetonnal együtt dolgozik: amint ismeretes, a bedolgozott beton felületére a finom részel? 1—3 mm vastagságú réteget alkotó módon felúsznak, ezzel szilárdságveszteséget okozva. Mivel a szerkezeti tömegbeton kötése közben visszük fel e felületre és vibráljuk a kéregbetonréteget, a tömegbetonból felúszott finomrész-réteg a kéregbeton bevibrálásakor újra szétoszlik, de a kéreg felületére már nem jut ki, emellett a tömegbeton és a kéreg a továbbiakban szervesen együttdolgozik, nem válik el egymástól. A kéregbeton alacsony víz—cement tényezője egyébként nemcsak a simíthatóságot biztosítja, hanem a tömegbetonban esetleg felúszó vizet is „szikkasztja”. Mivel a szerkezeti betont nem kell simítani, a betontest kialakításához olcsóbb tömegbeton is alkalmazható (az akár B100 minőségű is lehet), annak csak a teherbírási követelményeket kell kielégítenie. A találmány szerinti eljárással tehát egyszerű, bárhol alkalmazható eszközökkel igen racionális módon gyárthatunk olyan betontesteket, amelyek felülete sem egészségre ártalmas utólagos csiszolást, sem nagy anyag- és élőmunka-igényű építéshelyi felületkiegyenlítést nem kíván. A találmányt a továbbiakban példákon keresztül ismertetjük részletesen. 1. példa A találmány szerinti eljárással előregyártó üzemben (házgyárban) sablonban paneleket gyáriunk. Első lépésben a sablon formaleválasztóval — pl. SZILOR EBG-vel, vagy H2 olajjal kezelt gyártósíkjára a betonozás megkezdése előtt 1% Melment L 10 szuperplasztifikátort tartalmazó vizet permetezünk, 0,5—0,7 1/m2 menynyiségben. Ezt követően a szerkezeti tömegbeton anyagát egyenletes vastagságú rétegben a sablonba töltjük; ezen első réteg vastagságát — vagyis a beton mennyiségét — úgy választjuk meg, hogy — tömörítés után — kb. 2,0 cm-rel legyen vékonyabb a végleges panelvastagságnál. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
