180667. lajstromszámú szabadalom • Eljárás betontest, különösen vasbetonpanel felületi rétegének készítésére
3 180667 4 bölését célozza az a megoldás, amely szerint a betontest teljes tömegébe folyósító vegyi adalékokat kevernek, amivel a víz—cement tényezőt és a betonból kiváló víz mennyiségét („betonkivérzés”) igyekeznek csökkenteni. Ha a vegyszeradagolás mellett a cement mennyiséget is növelik, csökken a leporlás, lehámlás, a betonfelület „kisebesedése”, viszont a teljes szerkezet a szükségesnél (tervezettnél) lényegesen nagyobb szilárdságú lesz, amiből természetesen indokolatlan költségnövekedés származik. A találmány feladata, hogy olyan eljárást szolgáltasson, amelynek eredményeként betontestek felületének a fent részletezett minőségi problémái.— leporlás, lehámlás, kagylós kipattogzás — megszűnnek, s gazdaságos módon olyan betonfelületet nyerünk, amely csiszolás és kiegyenlítőréteg felhordása nélkül is megfelelő simasága a szakipari munkák végrehajtásához. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy egyrészt a hőérlelés a beton szilárdságát a páranyomás függvényében csökkenti, vagyis ha konstans keresztmetszeti szilárdságot akarunk elérni, akkor a nyersbeton minőségének a páranyomás növekedésének irányában egyre javulnia kell, másrészt az elem szabad felületére nem szabad felengedni a nyersbeton „finom” anyagait, azokat mintegy le kell „szigetelni” de úgy, hogy a páranyomás felszabadulhasson. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynél a betontest szerkezeti tömegbetonját teljes megkötését megelőzően vibrálás útján kéregbeton-réteg C.350—C.550 minőségű, 500—300 kg/m2 mennyiségű cementet és 5—20 mm maximális szemnagyságú szemcsés adalékanyagot — célszerűen homokos kavicsot — tartalmazó, konzisztenciáját tekintve 1—5, előnyösen mintegy 3 roskadási számú anyagával dolgozzuk össze. A kéreg minősége gyakorlatilag minden esetben eltér a szerkezeti tömegbeton minőségétől. A kéregbeton-réteg ugyanis a jellegét tekintve nagyszilárdságú, jól simítható, finom beton (közepes maximális szemnagyságú adalékot tartalmaz, víz—cement tényezője alacsony, cementtartalma magas, és az alkalmazott cement portlandcement, esetleg trasz-portlandcement), amely hőérlelés közben szükségszerűen veszít ugyan a szilárdságából, de még a szilárdságcsökkenés után is olyan szilárd marad a betonanyag, hogy biztosítva van a kellő felületi keménység; leporlás, lehámlás, kagylós kipattogzás nem jelentkezik. A találmány egy előnyös foganatosítási módja szerint a kéregbeton-réteg anyagát a betontest szerkezeti tömegbetonjának vibrálással való tömörítését követően, célszerűen közvetlenül a vibrálási művelet végrehajtása után a szerkezeti tömegbeton szabad felületére terítjük, s e kéregbeton-réteget a szerkezeti tömegbeton legalább egy részével együttvibrálva annak anyagával Összedolgozzuk. A víz—cement tényező csökkentését és az optimális simíthatóságot célozza az az intézkedés, amely szerint a kéregbeton-réteg nyersbetonját plasztifikátor hozzáadásával készítjük, célszerűen a kéregbeton-réteg anyagának cementtartalmára számítva 0,25—4,0% plasztifikátort adagolunk. Néhány, a kereskedelmi forgalomban kapható 5 plasztifikátort az alábbiakban felsorolunk, feltüntetve a betonkeverék cementtartalmában kifejezett adagolási százalékarány is: MELMENT L 10 2,5% DARACEM 1,25% SULFODUR N2 0,25% KALCIDUR 2,4—4,0 % A betontest kéregbeton-rétegének a felületét a vibrálást követően célszerűen lehúzzuk és vagy simítjuk. Előnyös, ha a szerkezeti tömegbetonból 15 és azzal vibrálással összedolgozott kéregbetonrétegtől álló betontestet a betonréteg vibrálása után pihentetjük, s a kéregbeton-réteg felületét a pihentetés után — célszerűen tárcsás simítógéppel — simítjuk. A pihentetés időtartama 20 30—120 perc lehet; a pihentetés időszükséglete egyébként a kéregbeton-réteg összetételének a függvénye, következésképpen a pihentetési idő a betonréteg összetételének változtatásával szabályozható. 25 Egy további találmányi ismérv szerint a kéregbeton-réteg vibrálása után a kéregbeton-réteg felületét lehúzzuk és kalibráljuk. E műveletek célja, hogy a betontest felülete sík legyen, és a betörtest — különösen panel — vastagsága 30 megfeleljen az előírtnak. Természetesen ezesetben is célszerűen végrehajtjuk a pihentetési és az azt követő simítási műveletet. A találmány egy további előnyös foganatosítási módja szerint — miután a pihentetés alatt a felületi kemény- 35 ség megfelelő értéket ért el — a kéregbeton-réteg felületét kétszer simítjuk, mimellett a második simítás során a simítószerszámra — célszerűen fokozatmentesen állítható fajlagos nyomás kifejtésére alkalmas tárcsára — nagyobb nyo- 40 mást fejtünk ki, mint az első simítás során. Az az erő egyébként, amellyel a simítótárcsát a felületre kell nyomni, a felületi keménység és simaság, valamint a kéregbeton-réteg szemszerkezetének és vastagságának a függvénye; a fa.jla- 45 gos nyomás 0,05—0,50 kp/cm2 értékek között változhat. A tárcsa méretét — a betontestben, pl. panelben levő nyílásképzők, szerelvények stb. méreteinek függvényében — a lehető legnagyobra kell választani (400—1200 mm átmérő), 50 és a kerületi sebességet az átmérő növekedésével növelni kell. Mivel a simítandó felület minősége és keménysége bizonyos határok között változik (konzisztencia-, betonösszetétel-, pihentetési idő-, valamint gyártási ciklusidőszak szórása és 55 egyéb tényezők miatt), célszerű lehetővé tenni a simítótárcsa fajlagos nyomásának fokozatmentes szabályozását. E feladat a legcélszerűbben pneumatikus vagy hidraulikus szerkezettel oldható meg. Amennyiben a gépi simítóberendezés nem 60 áll rendelkezésre, a simítást természetesen — célszerűen megválasztott — kézi tárcsás simítóval is végre lehet hajtani. Amint ismeretes, minden maximális szemnagysághoz egy-egy szemelosztási diagram tarto- 65 zik, három-három osztállyal. Egy előnyös talál-2
