180555. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 1-fenil-2-(acil-amido)-3-fluor-1-propanol származékok előállítására

3 180555 4 Ionosén az olyan (Hal)2CH- általános képletű cso­portok előnyösek, amelyekben a Hal azonos vagy különböző halogénatomokat, például fluor- vagy klóratomokat jelent, ilyen például a difluor-metil-, diklór-metil- és a fluor-klór-metil-csoport. Egyéb példák halogén-szubsztituált metil-csoportokra a mono- és trifluor-metilcsoport, mono- és triklór­­metilcsoport, mono- és dibróm-metilcsoport és mono- és dijód-metilcsoport. Vegyes halogén­­szubsztituált metücsoportokra példaként a bróm­­-klór-metilcsoport, bróm-fluor-metilcsoport, diklór­­-fluor-metilcsoport és difluor-klór-metilcsoport em­líthető. X jelentése előnyösen metil-szulfinil-, metil­­-szulfonil- és nitro-csoport. Az (I) általános képletű vegyületekben lévő két asszimmetriacentrum négy sztereoizomer előfordu­lására ad lehetőséget, amelyek közül, amint látha­tó, a találmány szerinti vegyületek D abszolút konfigurációval és threo relatív konfigurációval rendelkeznek; azaz a jelen találmány szerinti ve­gyületek hasonló konfigurácíójúak, mint a szakte­rületen ismert klóramfenikol antibiotikum, ennek difluor-acetil-analógja, a tiamfenikol és fluor-tiam­­fenikol. Az (I) általános képletű vegyületek gyógyászati­­lag elfogadható észterei legfeljebb 6 szénatomos mönokarbonsavakkal, dikarbonsavakkal, valamint a természetes aminosavakkal alkotott észterek. Az (I) általános képletű vegyületek előnyös ész­ter-származékai a gyógyszerészetileg elfogadható sók, különösen vízoldható, gyógyszerészetileg elfo­gadható sók képzésére képes észterek, azaz olya­nok, amelyek valamilyen dikarbonvasból, például borostyánkősavból vagy — elsősorban — lizin, glicin vagy amitin aminosavakból vezethetők le. ' Savanyú észterek, azaz valamilyen dikarbonsav­­ból, például borostyánkősavból levezethető észte­rek esetében alkalmas sók a kationos sók, például nátrium- és káliumsók. Ezek a kationos sók ismert módon állíthatók elő, például a savas észter, adott esetben a hemiszukci­­nát ekvimoláris mennyiségű bázissal, vizes oldat­ban való reagáltatásával. Az aminosavakból származó észterek esetén az alkalmas sók ásványi savakkal vagy szerves savak­kal, például sósavval és kénsavval képzett savaddí­ciós sók. Előnyös, ha az aminosav valamilyen o-aminosav, például glicin. Előnyös észter-sav­­addíciós só a glicinát, hidroklorid és szulfát. A sav­­addiciós sók ismert módon állíthatók elő a bázikus aminosav-észter, például a glicinát-észter, megfele­lő mennyiségű kívánt savval, például sósavval kö­rülbelül 4,5—5 pH-ig való semlegesítésével. A találmány szerinti előnyös vegyületek a kö­vetkezők : D-(threo)-l-(p-nitro-fenil)-2-(diklór-acetamido)­­-3-fluor-l-propanol ; D-(threo)-l-(p-nitro-fenil)-2-(difluor-acetamido)­­-3-fluor- 1-propanol ; D- ( threo) -1- (p-metil-szulf onil -fenil ) -2- (diklór­­-acetamido)-3-fluor-l-propanol ; D-(threo)-l-(p-metil-szulfonil-fenil)-2-(difluor­-acetaniido)-3-fluor-l-propanol. A találmány szerinti (I) általános képletű vegyü­letek előnyös észter-származékai a hemiszukeinát­­észterek, főleg nátrium-só és trimetil-ammóniumsó formában, valamint a glicinát-észter, különösen hid­roklorid vagy szulfát savaddíciós só formájában. Különösen előnyös észter-származékokként említ­hetők a [D-(threo)-l-(p-nitro-fenil)-2-(diklór-acet­­amido)-3-fluor-l-propil]-hemiszukcinát nártium- és trimetil-ammóniumsói és a [D-(threo)-l-(p-nitro­­-fenil)-2-(diklór-acetamido)-3-fluor-l-propil]-gli­­oinát hidroklorid és szulfát savaddíciós sói. Az (I) általános képletű vegyületek gyógyszerészetileg elfogadható sói, például a fentemlített sók, általá­ban fehér vagy csaknem fehér szilárd anyagok, amelyek általában oldhatók vízben, kevésbé oldha­tók poláros oldószerekben és oldhatatlanok nem­poláros oldószerekben. Az (I) általános képletű vegyületek a következő a)—c) eljárásokkal állíthatók elő. a) Egy (II) általános képletű amint — ahol X jelentése az (I) általános képletnél megadottal azo­nos — N-acilezziik valamilyen R.-COOH általános képletű szabad savval vagy annak valamilyen reak­cióképes származékával — ahol R jelentése az (I) általános képletnél megadottakkal azonos. Az N-acilezcs önmagában ismert módon végez­hető, az R-COOH általános képletű sav reakcióké­pes származéka alkalmasan egy savhidrid, sav-ha­­logenid (például savklorid) vagy — különösen, ha R jelentése halogén-szubsztituált metilcsoport — valamilyen rövidszénláncii alkil-észter (például n etil-észter)-származék. A (II) általános képletű 2-amino-2-fluor-l-propa­­nol-származékok olyan eljárással állíthatók elő, amelynek során egy megfelelő (III) általános kép­letű 2-(védett amino)-l,3-propándiol-származék — ahol X jelentése az (I) általános képletnél megadot­takkal azonos; R2 és R3 külön-kiilön vagy együtt amino-védő­­csoportokat jelentenek — 3-helyzetű hidroxilcsoportját fluoratommal he­lyettesítjük. Bár minden alkalmas védőcsoport használható az aminocsoport védésére, előnyös cso­portok az olyanok, amelyek dikarbonsavakból, például ftálsavból és borostyánkősavból vezethe­tők le, amikor az R2R3N- csoport ftálimido- illetve szukcinimido-csoportot jelent. A (Hl) általános képletű vegyületeknek megfelelő szabad amino­­vegy illetek ismert vegyületek, amelyekben az aminocsoport szokásos módszerekkel védhető. A fluorozási műveletnél fluorozó szerként vala­milyen kén-trifluorid-szekunder amin adduktumot, például kén-trifluorid-morfolint, ként-trifluorid pi­­peridint, vagy előnyösen valamilyen dialkil-amin­­-kén-trifluorid adduktumot, például dietil-amin­­-kén-trifluoridot használunk. A fluorozást a kén-trifluorid-szekunder amin adduktum és a (III) általános képletű kiindulási anyag ekvimoláris mennyiségeinek valamilyen inert oldószerben és körülbelül —10 °C és +50 °C közötti hőíoktartományban, előnyösen 0 °C és szobahőmér­séklet között történő reagáltatásával végezzük. A kapott termék megfelel a (II) általános képletű vegyületek valamelyikének, azzal a kivétellel, hogy R2 és R3 amino-védőcsoportokat jelentenek, ame­lyeket utána ismert módon eltávolítunk, és így 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 05 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom