180554. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szélesített alapú álló cölöpök előállítására

MAGYAR népköztársaság 180554 SZABADALMI LEÍRÁS szolgalati TALALMANY A bejelentés napja: 1980. I. 25. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napa: 1982. VII. 28. Megjelent: 1984. IV. 30. (159/80) Nemzetközi osztályozás: NSZOs E 02 D 5/34 Találmány- Szabadalmi TSr. ■ Feltalálók : Szabó Gyula oki. mérnök Budapest 20%, Rév Endre oki. mérnök, Budapest 15%, Nagy Fe­renc oki. mérnök, Budapest 15%, Várkonyi La­jos oki. mérnök, Budapest 17%, Fekete Károly technikus, Vác 17%, Bokor Árpád oki. üzem­mérnök, Gödöllő 16%. Szabadalmas: Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, Budapest Eljárás szélesített talpú álló cölöpök előállítására 1 2 A találmány eljárás szélesített talpú álló cö­löpök előállítására magas- vagy mélyépítési mű­tárgyak terheinek mélyen elhelyezkedő teher­viselő talajrétegre való áthárítására. Az eljárás során a cölöp kialakítását visszanyerhető és a talajba való leverés közben alul betonból készült zárdugóval ellátott béléscső segítségével és an­nak visszahúzása közben a béléscső betonnal való kitöltése útján hajtjuk végre. A cölöp ké­szítésekor első műveletként a béléscsővel a kí­vánt pontra ráállunk, a béléscső talpába a záró­dugót betömörítjük, és a záródugóra verőkos jellegű szerszámmal ütéseket mérve a béléscsö­vet a terv szerinti mélységig lehajtjuk. Ezután a béléscső rögzítése és adott esetben kis mér­tékű visszahúzása után a záródugót kiütjük. A béléscső alá bevert betonból cölöphagymát ké­szítünk, a béléscső belsejébe pedig adott eset­ben erősítő betéteket helyezünk. Az építmények terheinek a talajra való to­vábbítására szolgálnak a különböző alapozási módszerek. Ezek közül a legegyszerűbb az ún. síkalapozás, amely akkor alkalmazható, ha a teherhordó talajréteg a talajfelszínhez közel — maximum 3 méter távolságban — helyezkedik 25 el. Ha a teherhordó talajréteg csak ennél mé­lyebben található, vagy ha a talajvíz közel van a talajfelszínhez, akkor műszaki és gazdaságos­­sági okokból egyaránt inkább az ún. mélyala­pozásokat használják. A sokféle ismert mélyalapozás közül a leg­egyszerűbb a cölöpalapozás. A cölöpöket verés­sel, sajtolással, vibrálással vagy fúrással szokták kívánt helyükre juttatni. Sajátságos és elterjedt 5 módszer az ún. Franki-féle cölöpözés. Ennél bé­léscsövet veréssel juttatnak a talajba, a cső alsó végében friss betonból összetömörített du­gót készítenek, majd nagy súlyú verőkossal a dugóra ütéseket mérnek, és így a befeszülő du- 10 gó egyrészt magát a csövet is a talajba viszi, másrészt az alatta elhelyezkedő talajrészt — ol­dalkitérése miatt — tömörödni kényszeríti. A Franki-féle cölöpözés elterjedtsége és két­ségtelen előnyei mellett hátrányokkal is jár. 15 Ezek közé tartozik, hogy a Franki-cölöpök ké­szítési technológiája kényes. Ha pl. a béléscső visszahúzása gyorsabb, mint a betonnal való ki­töltés, akkor a cölöp anyagi folytonossága meg­szakad és teherbírása kétségessé válik. Gyak- 20 ran előfordul, hogy a verőkos megsérti vagy maga alá gyűri a cölöp erősítő betéteit. Számos esetben technológiai hiba folytán elvész a cö­löp geometriai és vele együtt mechanikai cent­­ricitása. A tapasztalatok szerint gyenge minőségűek a Franki-cölöpök akkor is, ha azokat száraz, vas­tag földtöltésen vagy száraz löszrétegen kell át­verni. Ennek elsősorban az az oka, hogy a szá­raz talajkörnyezet elszívja a beton amúgyis 30 csekély víztartalmát, és az így megnövekvő re-180554 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom