180554. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szélesített alapú álló cölöpök előállítására

3 180554 4 latív cementtartalom a beton ún. megégését vonja maga után. Volt már példa arra is, hogy puha agyagrétegben készített Franki-cölöpök­nél azok eltorzultak, és erősítő betétjeik a ké­szítés közben elverődtek. A Franki-féle technológiával készülő cölöp­alapozások egy fejlett módszere ismerhető meg a 296 168 lajstromszámú osztrák szabadalmi le­írásból. Ennél alul kinyitható ajtóval ellátott acélcsövet juttatnak verés segítségével a talajba, majd a csővég környezetét az ajtó kinyitott ál­lapotában szakaszosan betonnal töltik ki. Egy­­egy szakasz kitöltése után az ajtót becsukják, és verés segítségével a már bejuttatott betont összetömörítik. Ezután újabb betonbeadagolás, csővisszahúzás és tömörítés következik. A mű­veletet a szükséges számban meg lehet ismételni. A módszer szellemessége ellenére sem tudott általánosan elterjedni. Ennek oka elsősorban az, hogy a verés során az ütéseket a cső felső vé­gére kell mérni, és ezért a verés hatásfoka nem kedvező. Emellett a csövek igen nagy igénybe­vételnek vannak kitéve, és ezért gyorsan el­használódnak. Nem teljesen megbízható a cső alsó végén levő ajtó nyitási és zárási működte­tése sem. Az egész cölöpkészítés aránylag las­sú, mivel a szakaszos betonozás, a csővisssza­­húzás és tömörítés mellett a vasszerelés elhe­lyezése nehézkes. A betétrendszert gyakran emelgetni kell, a verőkost pedig minden beton­betöltési fázis előtt le kell szerelni. A Franki-féle cölöpözési újabb módszerek kö­zé tartozik az az eljárás is, amelyet az 1 376 460. lajstromszámú angol szabadalmi leírás ismertet. Ennél a talajba vert acélcső alsó végén készült „dugó” van kialakítva. Itt is az ütéseket a cső fölső végére mérik, tehát a lejuttatás sok ener­giaveszteséggel jár. A tervezett mélység eléré­se után az alsó dugót verőkos segítségével ki­ütik, és a szokványos módon cölöphagymát ké­szítenek, majd a hagyományos Franki-módszer szerint betonozzák a cölöpöt. Ennél az eljárásnál kedvezőtlen, hogy arány­lag vastag béléscsöveket kell használni, mert el­lenkező esetben a nagy ütőerő hatására a csö­vek vagy erősen visszarugóznak, vagy — ami még kedvezőtlenebb — káros alakváltozást (ki­hajlást) szenvedhetnek. Hátrány az is, hogy a fémből készült alsó zárdugót nem lehet vissza­nyerni, amellett pedig a dugónak tökéletesen vízzárónak is kell lennie. Egyébként ugyanis a béléscsőbe víz tud beszivárogni, ami lerontja a beton minőségét. A találmány célja a Franki-féle építési tech­nológiával készülő cölöpök hibáinak kiküszöbö­lése, főleg a talajlazulások és a nagy süllyedé­sek elkerülése, továbbá a Franki-technológiához rendelkezésre álló géppark segítségével a ko­rábbinál megbízhatóbb cölöpök kialakítása. A találmány feladata a Franki-féle technoló­­gi viszonylagos egyszerűségének és előnyeinek megtartásával földkitermelés nélkül, talajkiszo­­rítással és verőkos segítségével lemélyített bé­léscső alján száraz betonkeverék tömörítése közben a kiszorított talaj helyén szélesített cö­löptalp kiképzése. A cölöptalp ui. állékony ki­induló bázist alkot a fölötte elhelyezkedő cölö­pök viselésére és azok terheinek a teherbíró ta­lajra való továbbítására. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a Franki-féle cölöpözési technológia al­kalmas arra, hogy megtartsuk belőle, valamint a fúrt cölöpök készítésének módszeréből mind­azokat az elemeket, amelyek együttesen lehe­tővé teszik a két módszer fogyatékosságainak kiküszöbölését és ezáltal a korábbiaknál egyen­letesebb, megbízhatóbb minőségű cölöpök elő­állítását. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás szélesített talpú álló cölöpök elő­állítására, magas- vagy mélyépítési műtárgyak terheinek mélyen elhelyezkedő teherviselő ta­lajrétegre való áthárítására, — melynél a cölöp ki­alakítását visszanyerhető és a talajba való leve­rés közben alul betonból készült záródugóval ellátott béléscső segítségével és annak visszahú­zása közben a béléscső betonnal való kitöltése útján hajtjuk végre, a cölöp készítése során első műveletként a béléscsővel a kívánt pontra rá­­állunk, a béléscső talpába a záródugót betömö­­rítjük, a záródugóra verőkos jellegű szerszám­mal ütéseket mérve a béléscsövet a terv szerinti mélységig lehajtjuk, majd a béléscső rögzítése és adott esetben kis mértékű visszahúzása után a záródugót kiütjük, a béléscső alá bevert beton­ból cölöphagymát készítünk, a béléscső belse­jébe pedig adott esetben erősítő betéteket helye­zünk — azon alapul, hogy a béléscső belsejébe képlékeny konzisztenciájú betont töltünk, a bé­léscsövet pedig a beton betöltésével összehan­goltan a talajfelszínre visszahúzzuk. A találmány szerinti eljárás további ismér­ve lehet, hogy a beton betöltését és a béléscső visszahúzását egyetlen, előnyösen folyamatos műveletben hajtjuk végre. Egy másik lehetséges kiviteli módnál a beton betöltését és a béléscső visszahúzását szakaszosan hajtjuk végre. A bé­léscső szakaszos visszahúzása során azt az egyes szakaszokon belül célszerűen folyamatosan moz­gatjuk. A beton betöltését és a béléscső vissza­húzását legalább egy, de előnyösen kettő és öt méter közötti szakaszokban végezzük. A találmány szerinti eljárás a hagyományos Franki-féle technológiával készülő cölöpözési módszerrel összehasonlítva számottevő előnyök­kel rendelkezik. Ezek között legfontosabb, hogy a technológia egyáltalán nem kényes, és gya­korlatilag csupán arra kell ügyelni, hogy a be­tonozás során a béléscsőben mindig legyen ele­gendő mennyiségű betöltött beton. Kedvező az is, hogy az ütéseket nem a cölöp fölső végére kell mérni, és ezért az nem verő­dik szét, és a cölöpszárba behelyezett erősítő betétek is épen maradnak. Nincs szükség arra sem, hogy a talajba bevert cölöp fejét utólag a tervezett szintre le kelljen vésni, mivel már eleve csak a tervezett szintig történik a betono­zás. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom