180554. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szélesített alapú álló cölöpök előállítására
3 180554 4 latív cementtartalom a beton ún. megégését vonja maga után. Volt már példa arra is, hogy puha agyagrétegben készített Franki-cölöpöknél azok eltorzultak, és erősítő betétjeik a készítés közben elverődtek. A Franki-féle technológiával készülő cölöpalapozások egy fejlett módszere ismerhető meg a 296 168 lajstromszámú osztrák szabadalmi leírásból. Ennél alul kinyitható ajtóval ellátott acélcsövet juttatnak verés segítségével a talajba, majd a csővég környezetét az ajtó kinyitott állapotában szakaszosan betonnal töltik ki. Egyegy szakasz kitöltése után az ajtót becsukják, és verés segítségével a már bejuttatott betont összetömörítik. Ezután újabb betonbeadagolás, csővisszahúzás és tömörítés következik. A műveletet a szükséges számban meg lehet ismételni. A módszer szellemessége ellenére sem tudott általánosan elterjedni. Ennek oka elsősorban az, hogy a verés során az ütéseket a cső felső végére kell mérni, és ezért a verés hatásfoka nem kedvező. Emellett a csövek igen nagy igénybevételnek vannak kitéve, és ezért gyorsan elhasználódnak. Nem teljesen megbízható a cső alsó végén levő ajtó nyitási és zárási működtetése sem. Az egész cölöpkészítés aránylag lassú, mivel a szakaszos betonozás, a csővissszahúzás és tömörítés mellett a vasszerelés elhelyezése nehézkes. A betétrendszert gyakran emelgetni kell, a verőkost pedig minden betonbetöltési fázis előtt le kell szerelni. A Franki-féle cölöpözési újabb módszerek közé tartozik az az eljárás is, amelyet az 1 376 460. lajstromszámú angol szabadalmi leírás ismertet. Ennél a talajba vert acélcső alsó végén készült „dugó” van kialakítva. Itt is az ütéseket a cső fölső végére mérik, tehát a lejuttatás sok energiaveszteséggel jár. A tervezett mélység elérése után az alsó dugót verőkos segítségével kiütik, és a szokványos módon cölöphagymát készítenek, majd a hagyományos Franki-módszer szerint betonozzák a cölöpöt. Ennél az eljárásnál kedvezőtlen, hogy aránylag vastag béléscsöveket kell használni, mert ellenkező esetben a nagy ütőerő hatására a csövek vagy erősen visszarugóznak, vagy — ami még kedvezőtlenebb — káros alakváltozást (kihajlást) szenvedhetnek. Hátrány az is, hogy a fémből készült alsó zárdugót nem lehet visszanyerni, amellett pedig a dugónak tökéletesen vízzárónak is kell lennie. Egyébként ugyanis a béléscsőbe víz tud beszivárogni, ami lerontja a beton minőségét. A találmány célja a Franki-féle építési technológiával készülő cölöpök hibáinak kiküszöbölése, főleg a talajlazulások és a nagy süllyedések elkerülése, továbbá a Franki-technológiához rendelkezésre álló géppark segítségével a korábbinál megbízhatóbb cölöpök kialakítása. A találmány feladata a Franki-féle technológi viszonylagos egyszerűségének és előnyeinek megtartásával földkitermelés nélkül, talajkiszorítással és verőkos segítségével lemélyített béléscső alján száraz betonkeverék tömörítése közben a kiszorított talaj helyén szélesített cölöptalp kiképzése. A cölöptalp ui. állékony kiinduló bázist alkot a fölötte elhelyezkedő cölöpök viselésére és azok terheinek a teherbíró talajra való továbbítására. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a Franki-féle cölöpözési technológia alkalmas arra, hogy megtartsuk belőle, valamint a fúrt cölöpök készítésének módszeréből mindazokat az elemeket, amelyek együttesen lehetővé teszik a két módszer fogyatékosságainak kiküszöbölését és ezáltal a korábbiaknál egyenletesebb, megbízhatóbb minőségű cölöpök előállítását. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás szélesített talpú álló cölöpök előállítására, magas- vagy mélyépítési műtárgyak terheinek mélyen elhelyezkedő teherviselő talajrétegre való áthárítására, — melynél a cölöp kialakítását visszanyerhető és a talajba való leverés közben alul betonból készült záródugóval ellátott béléscső segítségével és annak visszahúzása közben a béléscső betonnal való kitöltése útján hajtjuk végre, a cölöp készítése során első műveletként a béléscsővel a kívánt pontra ráállunk, a béléscső talpába a záródugót betömörítjük, a záródugóra verőkos jellegű szerszámmal ütéseket mérve a béléscsövet a terv szerinti mélységig lehajtjuk, majd a béléscső rögzítése és adott esetben kis mértékű visszahúzása után a záródugót kiütjük, a béléscső alá bevert betonból cölöphagymát készítünk, a béléscső belsejébe pedig adott esetben erősítő betéteket helyezünk — azon alapul, hogy a béléscső belsejébe képlékeny konzisztenciájú betont töltünk, a béléscsövet pedig a beton betöltésével összehangoltan a talajfelszínre visszahúzzuk. A találmány szerinti eljárás további ismérve lehet, hogy a beton betöltését és a béléscső visszahúzását egyetlen, előnyösen folyamatos műveletben hajtjuk végre. Egy másik lehetséges kiviteli módnál a beton betöltését és a béléscső visszahúzását szakaszosan hajtjuk végre. A béléscső szakaszos visszahúzása során azt az egyes szakaszokon belül célszerűen folyamatosan mozgatjuk. A beton betöltését és a béléscső visszahúzását legalább egy, de előnyösen kettő és öt méter közötti szakaszokban végezzük. A találmány szerinti eljárás a hagyományos Franki-féle technológiával készülő cölöpözési módszerrel összehasonlítva számottevő előnyökkel rendelkezik. Ezek között legfontosabb, hogy a technológia egyáltalán nem kényes, és gyakorlatilag csupán arra kell ügyelni, hogy a betonozás során a béléscsőben mindig legyen elegendő mennyiségű betöltött beton. Kedvező az is, hogy az ütéseket nem a cölöp fölső végére kell mérni, és ezért az nem verődik szét, és a cölöpszárba behelyezett erősítő betétek is épen maradnak. Nincs szükség arra sem, hogy a talajba bevert cölöp fejét utólag a tervezett szintre le kelljen vésni, mivel már eleve csak a tervezett szintig történik a betonozás. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
