180549. lajstromszámú szabadalom • Berendezés emberi test különböző részeinek egymáshoz és/vagy tartószerkezethez viszonyított mozgatására

7 180 549 8 lől nem érhetők el. Belátható azonban, hogy a villamos hajtás helyett pneumatikus vagy hid­raulikus motort, sőt mechanikus hajtást is al­kalmazhatunk. Gyakran szükség van arra is, hogy a beteget például a 9. ábrán látható ágyról fölemeljük, vagy oda visszahelyezzük. Evégből biztosítanunk kell, hogy a kezelőágy kórházi ágyhoz viszonyít­va felfelé vagy lefelé meneszthető legyen. Erre három mód kínálkozik: (a) a keretet teljes egé­szében emeljük vagy süllyesztjük, (b) az orsókat ágyazó részt emeljük, illetve süllyesztjük vagy sík ágyalakú tartószerkezetet alkalmazunk (t.i. a kórház ágy helyett), végül (c) magát a heve­dert emeljük vagy süllyesztjük. Az (a) megoldás esetén az oszlopok alsó vége csavaros emelőként alakítható ki. Ezek egymás­sal összeköthetők, úgy hogy minden oszlop azo­nos mértékben hosszabbodik vagy rövidül. Al­ternatív megoldásként eljárhatunk úgy is, hogy hidraulikus, pneumatikus vagy mechanikus eme­lőt alkalmazunk. Ami a (b) megoldást illeti, a 9. ábra szerinti kiviteli alakot módosíthatjuk úgy, hogy az orsókat külön kereten rendezzük el, amelyet a főkerethez viszonyítva emelhetünk vagy sülyeszthetünk. Alkalmazhatunk olyan egységet is, amelyben az ágy az egység része, amikor is az ágyat tesszük emelhetővé vagy süllyeszthetővé. A (c) megoldás esetén a 4—6. ábrák különféle lehetőségeket mutatnak a heve­der emelésére és süllyesztésére. Minthogy a betegek termete különböző, és ke­zelésük is különbözhet egymástól, gondoskod­nunk kell arról, hogy a függesztő tengelyek A fesztávolsága és ezzel a heveder és a beteg tes­tének érintkezési helyén a tényleges érintkezési szög változtatható legyen. A 4—6. ábrákon lát­ható, hogy ezt a változtatást hogyan érhetjük el. Bizonyos körülmények között a lábaknak ma­gasabban kell elhelyezkedniük, mint a fejnek: fürdetés vagy mozgás esetén viszont a beteg fe­jének kell magasabban lennie, mint a lábak­nak. Az ehhez szükséges billentést a keret bil­­lentésével biztosíthatjuk. Hasonló módon billent­hetjük azt a részt, amely az orsókat hordozza. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy az orsókat szög alatt rendezzük el és ezzel a hevedert csak azon a végén emeljük, ahol az orsók elállnak egymástól. Alkalmazhatunk azonban erre a cél­ra mechanikus szerkezetet is. A berendezés billentése esetén a heveder haj­lamos lesz arra, hogy az alsó helyzet felé „csúsz­­szék” el. Ezt a hajlamot némileg ellensúlyoz­hatjuk azzal, hogy erősen súrlódó felületű ru­dakat, illetve tárcsákat alkalmazunk. Fokozott hatást érünk el rögzítőelemekkel vagy segéd­­függesztő-elemekkel. A különböző megoldásokat kombinálhatjuk is egymással. Így például a heveder emelése meg­változtatja az érintkezési szöget, elmozdulása hurokirányban biztosíthatja rövidülését és ezzel emelkedését. A 9. ábrán látható görgők lehetővé teszik a keret mozgatását beteggel vagy beteg nélkül. Ily módon a keretet például mosdóba vagy va­lamilyen kezelő terembe tolhatjuk. Alkalmazha­tunk síneken elhelyezett kerettel ellátott állan­dó berendezést is, amely az ágyak hosszirányá­ban vagy erre harántirányban mozgatható. A 9. ábrán látható keretet ugyanis könnyen kialakít­hatjuk úgy, hogy egy-egy ágy fölött vagy mel­lett eltolható legyen, mégpedig akár hosszirány­ban, akár harántirányban. Gépi hajtású keretre rendszerint nincs szükség, és elegendő ha a ke­retet ide-oda tologatjuk. Az alkalmazott heveder anyaga igen külön­féle lehet. Példaként drót- vagy polimerhálót, műrostos szövetet stb. említhetünk, amelyek közül a használat céljának megfelelően lehet választani. Nyilvánvaló, hogy az anyagokat igen egyszerűen felcserélhetjük egymással. Rugal­mas és rugalmatlan anyagokat egyaránt alkal­mazhatunk. A 10. és 11. ábrán olyan további kiviteli ala­kot mutatunk be, amelynek 45 ágyrésze, 46 fej­része és 47 lábrésze van. A 45 ágyrészt két 48 és 49 véglemez határol­ja. Ezek között hat párhuzamos 50, 51, 52, 53, 54 és 55 orsó van elhelyezve, illetve a 48, 49 véglemezekben ágyazva és végtelenített 56 he­veder van átvetve rajtuk az egyik véglemeztől a másikig. Az 56 heveder részei, a felső 57 sza­kasz, oldalsó 58 szakasz, 59 fenékszakasz és ol­dalsó 60 szakasz (lásd a 11. ábrát) alkotják. A két 48, 49 véglemez között rozsdamentes acél­ból készült 61 bélés-lemez van végigvezetve. Az 56 heveder 59 fenékszakasza alatt 62 porvédő lap van. A 63 ágybetét a 48, 49 véglemezek egyikében vagy mindkettőben kialakított résen át cserélhető és a rajzon fel nem tüntetett ke­reten elrendezve felfelé vagy lefelé mozgatha­tó. A 48, 49 véglemezek egyikénél 64 hajtószer­kezet van elrendezve, amely például villany­­motor lehet. A 61 béléslemez ürítéséhez 65 tar­tályt alkalmazhatunk. A 66 ventillátorral forró vagy hideg levegő fuvatása biztosítható, és a berendezés 67 ultraibolya lámpával is el van látva. Az 50, 51, 52, 54 és 55 orsók szabadonfutóan vannak szerelve. Az 53 orsót és 64 hajtószerke­zet a rajzon fel nem tüntetett szokásos hajtószíj vagy fogaskerekes hajtómű útján hajtja. Az 52 orsó 69 vezetékre van szerelve, úgyhogy a rajzon feltüntetett belső szélső helyzetéből 52’ helyzeteken át külső 52” helyzetbe állítható. Nyilvánvaló, hogy amikor ez az 52 orsó az 52’ helyzetben van, a heveder belső 68 szakaszai rövidebbek a rajzon feltüntetett szakaszoknál. Ugyanekkor a felső 57 szakasz 57’ kezelőágyat képez, amint az a 10. ábrán is látható. A 64 hajtószerkezet, a 65 tartály, a 66 ventil­látor vagy a 67 lámpa a két véglemez bármelyi­kénél elhelyezhető. Mindegyik véglemezen 70 kivágások és beállítható 71 lábak vannak, úgy­hogy a beteg kezelése végett az ágy egyik vagy másik vége, illetve az ágy alatti terület taka­rítása végett az ágy mindkét vége egyszerre megemelhető. Célszerű, ha a véglemezek leg­alább felső széle cserélhető párnázással van el­látva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom