180546. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erőművi blokkok villamos terhelésének vezérlésére

5 180 546 6 hagy időosztásos rendszerben először az I. erő­műrésznél, majd utána a II. erőműrésznél vé­gezzük el a terheléselosztást, azaz a blokkok terhelését meghatározó vezérlőjelek előállítását. Az 1. ábra eme időosztásos terheléselosztási eljárás folyamatábráját mutatja. A kezdeti 1 in­dítás után a 2 döntési lépésben elágazás van an­nak megfelelően, hogy az I. erőműrész üzemben van-e vagy sem. Ha nincs üzemben, a II. erő­műrész terheléselosztása történik meg, feltéve, hogy a II. erőműrész üzemben van. Ha pedig az I. erőműrész üzemben van, a találmány sze­rint 3 terheléselosztás történik az I. erőműrész­ben a 4 bejövő paraméterek alapján, ennek ered­ményei az első és a második blokk terhelését (teljesítményét) megszabó 5 vezérlőjelek. Ez­után a 6 döntési lépésben elágazás van annak megfelelően, hogy a II. erőműrész üzemben van-e vagy sem. Ha nincs üzemben, újra az I. erőműrész 3 terheléselosztása történik meg, fel­téve, hogy az I. erőműrész üzemben van. Ter­mészetesen ez csak akkor vezethet az előző 3 terheléselosztástól eltérő eredményre, ha köz­ben a 4 bejövő paraméterek legalább valamelyi­kében változás állott be. A 4 bejövő paraméte­rek egyrészt az I. erőműrészre előírt terhelési adatot (teljesítményt) és annak elérési módját meghatározó jelet, azaz, hogy azt a lehető leg­gyorsabb kell-e elérni, vagy megengedhető-e optimális átterhelés, másrészt az I. erőműrész­ben levő első és második blokk üzemére vonat­kozó mérések alapján előállított vagy a kezelő személy áltail beállított blokkparamétereket fog­lalják magúkba. Ezek a blokk paraméterek a blokkok által ténylegesen vitt pillanatnyi telje­sítmény, a blokkok szeleppontjaira vonatkozó értékek, a blokkok tüzelőanyag-fogyasztására vonatkozó együtthatók, az üzemelő gépek hely­száma, a felterhelési sorrend, a gépekre jellem­ző határértékek stb. Amennyiben a II. erőműrész is üzemben van, a 6 döntési lépés után a II. erőműrész 7 terhe­léselosztása történik meg a 8 bejövő paraméte­rek alapján, ennek eredményei azok a 9 vezér­lőjelek, amelyek a harmadik és a negyedik blokk terhelését (teljesítményét) megszabják. A 7 terheléselosztás ugyanúgy történik, mint a 3 terheléselosztás. Ezután a folyamat újra kezdő­dik az I. erőműrész 3 terheléselosztásával, fel­téve, hogy az I. erőmürész üzemben van. A fen­ti időosztásos terheléselosztási eljárást egyetlen folyamatirányító berendezéssel lehet foganato­sítani. Ez a folyamatirányító berendezés például olyan lehet, mint amit a 170 852 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban ismertetnek. A 3 és 7 terheléselosztás célszerűen olyan gyorsan (néhány másodpercen belül) történik, hogy az erőműrészek számára gyakorlatilag fo­lyamatosnak tekinthető. Az eljárás során figyelembe kell venni: —■ a külső teherelosztó központ által egy-egy erőműrészre megadott teljesítményigényt; — a külső teherelosztó központ által egy-egy erőműrészre megadott logikai értéket, amely megszabja, hogy az új terhelési értéket vala­mennyi blokk együttes átterhelésével gyor­san kell-e elérni, vagy ilyen megkötés nincs, azaz megengedhető, hagy optimumszámítás eredményétől függjön, hogy az új terhelési állapotban melyik blokknak mennyi lesz a teljesítménye ; — a blokkok műszaki állapotától függő korlá­tozásokat (pl. a terhelhetőség korlátozott, a blokk hideg indulás miatt csak az indítási diagram szerint terhelhető stb.) ; — az erőművi optimális tüzelőanyag-felhaszná­lást, azzal a feltétellel, hogy a fel- vagy le­terhelési utasításokat lehetőleg valamennyi blokk részvételével lehessen végrehajtani; — az átterhelésekkel járó szabályozási vesztesé­gek minimalizálását; — az üzem szempontjából kedvezőtlen terhelé­si állapotok elkerülését (szeleppont, rezgés); — zökkenőmentes gépindítás és leállítás meg­valósítását. A felsorolt szempontok egyidejű kielégítése nem oldható meg, mert pl. ha a lehető leggyor­sabban akarunk egy új terhelési értéket elérni, mivel a villamos hálózat cseretelj esítmény-sza­­bályozása ezt kívánja, akkor az erőművi tüze­lőanyag-fogyasztás nem biztos, hogy optimális lesz. Ezért a találmány szerinti eljárás kétféle terheléselosztást tud megvalósítani, vagy az erő­műrész nagysebességű átterhelését, vagy az erőműrész optimális tüzelőanyag-fogyasztás melletti átterhelését. A találmány szerinti eljárást foganatosító fo­lyamatirányító berendezés pl. digitális távpa­­rancsadó rendszeren keresztül van kapcsolatban « külső teherelosztó központtal. A távparancs­­átvitel kétműveletes lenet: a központból lekül­­dendő utasítást tükrözéses hibaellenőrzés után lehet csak érvényesíteni („élesíteni”). Lehetősé­get kell arra is biztosítani, hogy az erőműben kézi úton történhessen a teljesítmény beállítá­sa: ez akkor kerül felhasználásra, ha a távpa­­rancsadó rendszerben hiba lép fel, és amíg a hibát kiküszöbölik, addig telefon üzenetváltás­ban közlik az értékeket. A találmány szerint előállított vezérlőjelek szabályozóberendezések alapértékét képezik, amelyek a blokkok techno­lógiai berendezéseivel közvetlenül kapcsolódnak. A terheléselosztásban a kezelő részvétele a különleges üzemállapotokban szükséges, egyéb­ként feladata csupán a felügyelet ellátása. A xezelő telefonkapcsolatban áll a teherelosztc központtal, iniormációkat nyerhet a blokkokhoz kapcsolódó számítógéptől és a műszerekről. A terheléselosztás folyamatát megjelenítőn törté­nő kijelzésről követheti, és helyszíni parancso­kat ezeken keresztül adhat. A terheléselosztást úgy célszerű megvalósítani, hogy a blokkokhoz csatlakozó számítógépek üztmen kívüli állapotá­ban is működhessen a folyamatirányító beren­dezés. Ezért a feltétlenül szükséges információk közvetlenül a folyamatból (blokkokból) is be­érkeznek. Egyébként a blokkok számítógépei szolgáltatják a blokkon mért adatokat (teljesít­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom