180546. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erőművi blokkok villamos terhelésének vezérlésére
5 180 546 6 hagy időosztásos rendszerben először az I. erőműrésznél, majd utána a II. erőműrésznél végezzük el a terheléselosztást, azaz a blokkok terhelését meghatározó vezérlőjelek előállítását. Az 1. ábra eme időosztásos terheléselosztási eljárás folyamatábráját mutatja. A kezdeti 1 indítás után a 2 döntési lépésben elágazás van annak megfelelően, hogy az I. erőműrész üzemben van-e vagy sem. Ha nincs üzemben, a II. erőműrész terheléselosztása történik meg, feltéve, hogy a II. erőműrész üzemben van. Ha pedig az I. erőműrész üzemben van, a találmány szerint 3 terheléselosztás történik az I. erőműrészben a 4 bejövő paraméterek alapján, ennek eredményei az első és a második blokk terhelését (teljesítményét) megszabó 5 vezérlőjelek. Ezután a 6 döntési lépésben elágazás van annak megfelelően, hogy a II. erőműrész üzemben van-e vagy sem. Ha nincs üzemben, újra az I. erőműrész 3 terheléselosztása történik meg, feltéve, hogy az I. erőműrész üzemben van. Természetesen ez csak akkor vezethet az előző 3 terheléselosztástól eltérő eredményre, ha közben a 4 bejövő paraméterek legalább valamelyikében változás állott be. A 4 bejövő paraméterek egyrészt az I. erőműrészre előírt terhelési adatot (teljesítményt) és annak elérési módját meghatározó jelet, azaz, hogy azt a lehető leggyorsabb kell-e elérni, vagy megengedhető-e optimális átterhelés, másrészt az I. erőműrészben levő első és második blokk üzemére vonatkozó mérések alapján előállított vagy a kezelő személy áltail beállított blokkparamétereket foglalják magúkba. Ezek a blokk paraméterek a blokkok által ténylegesen vitt pillanatnyi teljesítmény, a blokkok szeleppontjaira vonatkozó értékek, a blokkok tüzelőanyag-fogyasztására vonatkozó együtthatók, az üzemelő gépek helyszáma, a felterhelési sorrend, a gépekre jellemző határértékek stb. Amennyiben a II. erőműrész is üzemben van, a 6 döntési lépés után a II. erőműrész 7 terheléselosztása történik meg a 8 bejövő paraméterek alapján, ennek eredményei azok a 9 vezérlőjelek, amelyek a harmadik és a negyedik blokk terhelését (teljesítményét) megszabják. A 7 terheléselosztás ugyanúgy történik, mint a 3 terheléselosztás. Ezután a folyamat újra kezdődik az I. erőműrész 3 terheléselosztásával, feltéve, hogy az I. erőmürész üzemben van. A fenti időosztásos terheléselosztási eljárást egyetlen folyamatirányító berendezéssel lehet foganatosítani. Ez a folyamatirányító berendezés például olyan lehet, mint amit a 170 852 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban ismertetnek. A 3 és 7 terheléselosztás célszerűen olyan gyorsan (néhány másodpercen belül) történik, hogy az erőműrészek számára gyakorlatilag folyamatosnak tekinthető. Az eljárás során figyelembe kell venni: —■ a külső teherelosztó központ által egy-egy erőműrészre megadott teljesítményigényt; — a külső teherelosztó központ által egy-egy erőműrészre megadott logikai értéket, amely megszabja, hogy az új terhelési értéket valamennyi blokk együttes átterhelésével gyorsan kell-e elérni, vagy ilyen megkötés nincs, azaz megengedhető, hagy optimumszámítás eredményétől függjön, hogy az új terhelési állapotban melyik blokknak mennyi lesz a teljesítménye ; — a blokkok műszaki állapotától függő korlátozásokat (pl. a terhelhetőség korlátozott, a blokk hideg indulás miatt csak az indítási diagram szerint terhelhető stb.) ; — az erőművi optimális tüzelőanyag-felhasználást, azzal a feltétellel, hogy a fel- vagy leterhelési utasításokat lehetőleg valamennyi blokk részvételével lehessen végrehajtani; — az átterhelésekkel járó szabályozási veszteségek minimalizálását; — az üzem szempontjából kedvezőtlen terhelési állapotok elkerülését (szeleppont, rezgés); — zökkenőmentes gépindítás és leállítás megvalósítását. A felsorolt szempontok egyidejű kielégítése nem oldható meg, mert pl. ha a lehető leggyorsabban akarunk egy új terhelési értéket elérni, mivel a villamos hálózat cseretelj esítmény-szabályozása ezt kívánja, akkor az erőművi tüzelőanyag-fogyasztás nem biztos, hogy optimális lesz. Ezért a találmány szerinti eljárás kétféle terheléselosztást tud megvalósítani, vagy az erőműrész nagysebességű átterhelését, vagy az erőműrész optimális tüzelőanyag-fogyasztás melletti átterhelését. A találmány szerinti eljárást foganatosító folyamatirányító berendezés pl. digitális távparancsadó rendszeren keresztül van kapcsolatban « külső teherelosztó központtal. A távparancsátvitel kétműveletes lenet: a központból leküldendő utasítást tükrözéses hibaellenőrzés után lehet csak érvényesíteni („élesíteni”). Lehetőséget kell arra is biztosítani, hogy az erőműben kézi úton történhessen a teljesítmény beállítása: ez akkor kerül felhasználásra, ha a távparancsadó rendszerben hiba lép fel, és amíg a hibát kiküszöbölik, addig telefon üzenetváltásban közlik az értékeket. A találmány szerint előállított vezérlőjelek szabályozóberendezések alapértékét képezik, amelyek a blokkok technológiai berendezéseivel közvetlenül kapcsolódnak. A terheléselosztásban a kezelő részvétele a különleges üzemállapotokban szükséges, egyébként feladata csupán a felügyelet ellátása. A xezelő telefonkapcsolatban áll a teherelosztc központtal, iniormációkat nyerhet a blokkokhoz kapcsolódó számítógéptől és a műszerekről. A terheléselosztás folyamatát megjelenítőn történő kijelzésről követheti, és helyszíni parancsokat ezeken keresztül adhat. A terheléselosztást úgy célszerű megvalósítani, hogy a blokkokhoz csatlakozó számítógépek üztmen kívüli állapotában is működhessen a folyamatirányító berendezés. Ezért a feltétlenül szükséges információk közvetlenül a folyamatból (blokkokból) is beérkeznek. Egyébként a blokkok számítógépei szolgáltatják a blokkon mért adatokat (teljesít5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
