180539. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-amino-szuberinsavat tartalmazó kalcitoninszerű új polipeptid előállítására

5 180509 6 vagy a Geiger-módszer. A kondenzációs reakcióban a racemizáció gondosan kerülendő. Az így kapott pepiidben az alábbi szerkezeti egységet tartalmazó részt (CH,)*—COOR H—G1 y-Ans-Leu-Ser-Thr-NHCHCO— amelyben R. az előbbivel azonos jelentésű — gyűrűzárásra késztetjük. A gyűrűzárási reakció az a-aminoszuberinsavban levő aktivált co-karboxil­­csoport és az N-terminális aminosavban levő sza­bad aminocsoport közti kondenzációs reakció útján megy végbe. A kondenzációs reakcióban a szerin és a treonin hidroxilcsoportja alkalmasan védendő. A találmány szerinti előnyös eljárás kivitelezése egy a-amino-szuberinsavat tartalmazó (tetszés sze­rint védett aktív csoportokkal rendelkező) peptid­­gyűrű és a tetszés szerint védett aktív csoportokat tartalmazó fennmaradó másik peptidrész konden­zációs reakciója útján történik. Vagyis az 1-től 6—9-ig terjedő aminosavat tartalmazó N-termi­nális fragmenst kondenzáljuk a fennmaradó 7—10- től 31-ig terjedő aminosavakat tartalmazó pep­­tiddel. A két fragmens reaktivitásának fokozása és a kondenzáció során a racemizáció elkerülése céljából előnyösen glicint alkalmazunk C-termi­­nális aminosavként. A jelen találmányban előnyös, hogy az 1—9. aminosavig terjedő szekvenciarészt tartalmazó pepiidet reagáltatjuk a 10—31. aminosavig ter­jedő szekvenciarészt tartalmazó peptiddel. Az említett kondenzációs reakció kivitelezhető szabad terminális karboxilcsoportot tartalmazó peptidből kiindulva az úgynevezett Wiinsch-féle módszerrel vagy aktív észteres módszerekkel. Ki­vitelezhető előnyösen terminális azid- vagy hidra­­zid-csoportot tartalmazó peptidből kiindulva az azidos módszerrel is, vagy a vegyes anhidrides módszerrel is. Az N-terminális fragmens, azaz az 1-től 9-ig ter­jedő aminosavszekvencia-részt tartalmazó nona­­peptid szintézisét részletesen bemutatjuk a követ­kezőkben, azonban az 1—6 hexapeptid, az 1—7 heptapeptid vagy az 1—8 oktapeptid is lényegében hasonló eljárással állítható elő. A nonapeptid szekvenciarész a C-terminális ami­­nosavtól kiindulva az egyes aminosavaknak 2—4 aminosavból álló kisebb peptiddel az aminosav­­szekvencia sorrendjében történő kapcsolásával állítható elő. Az aminosavat, például glicint, le­­ucint, a-amino-szuberinsavat, treonint, metionint, szerint vagy aszparagint előnyösen az aktív ész­teres módszerrel kondenzáljuk. A kisebb pepiidet, például a 2—4-tripeptidet előnyösen a Geiger­­módszerrel vagy a Wiinsch-módszerrel konden­záljuk. Az azidos, az aktív észteres vagy a savanhidrides módszerrel végzett kondenzációs reakcióban nem szükséges védeni a terminális karboxilcsoportot a nonapeptidben. A karboxilcsoport azonban véd­hető alkoholokkal, így metanollal, benzil-alkohol­­lal vagy más alkoholokkal történő észterezéssel is. Az észtercsoport, például a metilészter híg nátrium­­hidroxid oldattal vagy hidraziddá történő átala­kítással távolítható el, míg a benzilészter csoport katalitikus hidrogénezéssel. A köztitermék ami­­nocsoportja valamilyen szokásos védőcsoporttal, például benziloxi-karbonil-, tritil-, terc-butoxi­­karbonil-, vagy 2-(p-difenil)-izopropoxi-karbonil­­csoporttal védhető. A karboxilcsoport szükség esetén szokásos észterezéssel védhető. A szerinben és treoninban levő hidroxilcsoport szükség esetén éterképzéssel védhető, például terc-butil-, benzil­­vagy egyéb csoporttal. A benziloxi-karbonil-, p-nitro-benzil-észter és benzil-észter csoportok katalitikus hidrogénezés­sel hasíthatok palládiumosszén katalizátor jelen­létében. Az N-tritil-csoport vizes ecetsavval, a terc-butoxi-karbonil-csoport trifluor-ecetsavval ha­sítható le. Az o-nitro-fenil-szulfenil-csoport szer­ves oldószerben hidrogén-kloriddal, hidrogén-ei­­aniddal vagy kénessavval hasítható le. A difenil­­izopropoxi-karbonil-csoport ecetsav : hangyasav : víz (7:1:2) eleggyel hasad le. A metil-észter, etil­­észter vagy p-nitro-benzil-észter hidrazin-hidrát­­tal hidraziddá alakítható. A metil-észter csoport híg nátrium-hidroxid oldattal távolítható, el, míg a terc-butil-észter trifluor-ecetsavval hasítható. A 7—-10-től 31-ig terjedő aminosavszekvenciát tartalmazó C-terminális pepiidet, amelyet az előbbi N-terminális peptiddel kondenzálunk, elő­nyösen a C-terminális aminosavnak (a 31. amino­­savnak) vagy a C-terminális fragmensnek, például a 30—31., 28—31., 25—31., 24—31. vagy 23—31. aminosavszekvenciát tartalmazó peptidnek egyes aminosavakkal vagy 2—4 aminosavból álló kisebb peptidekkel az előbb megadott aminosavszekven­­ci a szerinti sorrendben történő kapcsolásával szin­tetizáljuk. A 10—31. C-terminális fragmens pél­dául aminosavak és kisebb peptidek, így a 30—31. vagy a 28—29. dipeptid, a 25—27. tripeptid, a 23—24. dipeptid, a 21—23. tripeptid, a 16—19. tetrapeptid és a 10—15. hexapeptid a C-terminá­­listól kiindulva az aminosavszekvencia sorrendjé­ben végzett kondenzációjával építhető fel. Előnyös védőcsoportok az egyes csoportok részére: a-ami­­nocsoporthoz terc-butoxi-karbonil-csoport; gluta­­m insav oldalláncban lévő karboxilcsoportjához ben­­zilcsoport riízin s-aminöcsöportjához o-klór-ben­­ziloxi-karbonil-csoport; szerin és treonin hidroxil­­csoportjához benzilcsoport ; tirozin hidroxilcsoport­­jához diklór-benzilcsSport ; hisztidin iminocsoport­­jához tozil csoporti/" T"T" Az előbbiekben említett valamely védett a-ami­­nocsoporttal rendelkező 7—10-től 31-ig terjedő C-terminális fragmens, például a 10—31. szekven­ciának megfelelő dokozapeptid-amid védőcsoport­ját alkalmas módszerrel eltávolítjuk. A tritilcso­­portot például vizes ecetsavval hasítjuk le. A di­­fenil-izopropoxi-karbonil-, benziloxi-karbonil- és tere-butoxi-karbonil-csoportokat ecetsav, hangya­sav, és víz elegyével; hidrogénezéssel illetve tri­fluor-ecetsavval távolítjuk el. így a védett e-aminocsoporttal, védett a-amino­­csoporttal, tetszés szerint védett karboxil-oldal­­lánccal és/vagy hidroxil-oldallánccal rendelkező hentriakontapeptid-amidot kapjuk. Erről a védő­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom