180528. lajstromszámú szabadalom • Meta-fenoxi-benzamid-származékokat tartalmazó gyomirtószerek és eljárás a hatóanyag előállítására

5 180 528 6 Az „1—6 szexiatomos alkoxi-(l—6 szénatomos)­­alkil-csoport” kifejezésen pl. 2-metoxi-etil-, 2-etoxi­­etil-, 2-etoxi-propil-, 3-izopropoxi-propil-csoport stb. értendő. Az „1—6 szénatomos halogén-alkil-csoport” pl. 2-klór-etil-, 2-bróm-etil-, 3-klór-propil-, 3-bróm­­propil-csoport stb. lehet. Az „1—6 szénatomos ciano-alkil-csoport” ki­fejezésen pl. ciano-metil-, 2-ciano-etil-, 3-ciano­­propil-csoport stb. értendő. Az „1—6 szénatomos alkil-amino-(l—0 szén­­atoinosj-alkil-csoport” kifejezésen pl. N,N-dietil­­amino-etil-, N,N-dimetil-amino-propil-, N,N-di­­butil-axnino-propil-csoport stb. értendő. A „halogénatom” kifejezés a fluor-, klór-, bróm- és jódatoxnra vonatkozik. Az (I) általános képletű hatóanyagok előnyös alcsoportját képezik azok az (I) általános képletű vegyiiletek, melyek általános képletében — X jelentése fluor-, klór- vagy brómatom, 1—1 szénatomos alkil- vágj- 1—3 szénatomos alkoxiesoport ; — n jelentését), 1, 2, 3, 1 vagy 5, és amennyiben n 1-nél nagyobb egész szám, úgy az X szubsztituensek jelentése azonos vagy kü­lönböző lehet ; ■— H ! jelentése hidrogénatom, 1—3 szénatomos alkil- vagy allilesoport ; — Ra jelentése 1—6 szénatomos alkil-, 3—1 szén­atomos alkenil-, 3—5 szénatomos alkinil-, metoxi-, 3—6 szénatomos cikloalkil-, bróm­­et il-, klór-etil-, alkoxi-Ca_3 alkil-, ciano-(C,_2 alkil)-, cíi-(CI_4 alkil-amino)­­C2_3 alkil- vagy benzi lesöpört, vagy R, és Ra a szomszédos nitrogénatom­­niai együtt, amelyhez kapcsolódnak, eti- Icn-imino-, pirrolidino-, dimetil-pirrolidino-, piperidino-, metil-piperidino-, hexametilén­­imino-, morfolino- vagy dimetil-morfolino­­csoportot képeznek. Különösen előnyös herbicid hatással rendelkez­nek azok az (I) általános képletű vegyiileteket tar­talmazó gyomirtó szerek, mely hatóanyagok álta­lános képletében — X jelentése fluor-, klór- vágj' brómatom, vagy inetil-, etil- vagy metoxiesoport; — n jelentése 1, 2 vagy 3, és amennyiben n 1-ncl nagyobb egész szám, úgy az X szubsz­tituensek jelentése azonos vagy külön­böző lehet; — U, jelentése hidrogénatom vagy etilcsoport ; — R2 jelentése 2—4 szénatomos alkil-, allil-, 1,1-dimetil-propinil-, ciklopropil- vagy me­­toxi-etil-csoport ; vagy R, és R2 a szomszé­dos nitrogénatommal együtt pirrolidino­­csoportot képeznek. Az előző bekezdés szerint meghatározott (I) általános képletű vegyiileteket tartalmazó gyom­irtó szerek rendelkeznek a legerősebb herbicid hatással, ugyanakkor fitotoxieitásuk elhanyagol­ható. Eljárásunk a) változata szerint az (I) általános képletű vegyiileteket oly módon állítjuk elő, hogy valamilyen (IIP) általános képletű m-fenoxi­­benzocsavat — a képletben X és n jelentése a fent megadott — vagy reakcióképes származékát (pl. savhalogenidet, savamidot, savanhidridet — bele­értve vegyes anhidrideket is — vagy észtert) valamilyen (IV’) általános képletű aminnal — a képletben R, és R2 jelentése a fent megadott — vagy etilén-iminnel, pirrolidinnel, dimetil-pirroli­­dinnel, piperidinnel, metil-piperidinnel, hexarne­­tilén-iminnel, rnorfolinnal, vagy dimetil-morfolinnal reagáltatunk. Amennyiben a (IIP) általános képletű szabad karbonsavat alkalmazzunk, a reakciót vízelvonószer vagy kondenzálószer jelenlétében végezhetjük el. A (III’) általános képletű karbonsavak halogenid­­jeinek felhasználása esetén a reakciót hidrogén­­halcgenid-megkötőszer jelenlétében játszatjuk le. A Tejakciót általában hűtés vagy melegítés közben, vagy szobahőmérsékleten, oldószer jelenlétében vagy anélkül játszathatjuk le. Oldószerként pl. vi­zet, szerves oldószereket (pl. benzolt, toluolt, xilolt, izopropanolt, izobutanolt, tercier butanolt, dietil­­éter', tetrahidrofuránt, dioxánt, diklór-metánt, kloroformot, szén-tetrakloridot, etil-acetátot, piri­­dint, dimetil-formamidot, dietil-szulfoxidot) vagy elegyeiket alkalm azhatj uk. Vízeivonószerként pl. karbodiimideket (pl. N,N’­­diciklohexil-karbodimidet) alkalmazhatunk. Kon­denzálószerként pl. foszfor-oxi-kloridot vagy tionil­­kloridot használhatunk. Hidrogén-halogenid-meg­­kötőszerként pl. alkálifém-hidrogén-karbonátokat (pl. nátrium- vagy kálium-hidrogén-karbonátot), alkálifém-karbonátokat (pl. nátrium- vagy kálium­­karbonátot), trialkil-aminokat (pl. trietil-amint, tributil-amint) vagy bázisokat (pl. piridint, piri­­nxidiut) alkalmazhatunk. A reakcióidő főként a hőmérséklettől és a reak­­tánsoktól függ. A reakció általában néhány perc és 10 óra közötti idő alatt játszódik le. A reakció befejeződése után a célvegyiiletet a reakcióelegyből szokásos módszerekkel izolálhat­juk. Eljárásunk b) változata szerint az (I) általános képletű vegyületeket valamilyen (V’) és (VI’) ál­talános képletű vegyület reagáltatásával állítjuk elő — a képletekben R„ R2, X és n jelentése a fent megadott cs Z jelentése halogénatom. A reakciót valamilyen fémvegyület katalizátor és hídrogén-halogenid-lehasítószer jelenlétében inert szerves oldószerben vagy anélkül hajthatjuk végre. Inert szerves oldószerként pl. benzolt, toluolt, xilolt, dimetil-formamidot vagy dimetil-szulfoxi­­dot, vagy ezek elegyét alkalmazhatjuk. Amennyiben a reakciót oldószer nélkül játszatjuk le, előnyösen a (VI’) általános képletű fenol forráspontján, visz­­szafolyató hűtő alkalmazása mellett reagáltathat­­juk ez anyagokat. Oldószer alkalmazása esetén előnyösen az oldószer forráspontján, visszafolyató hűtő mellett történő forralás közben játszathatjuk le a reakciót. Hidrogén-hologenid-lehasítószerként pl. alkálifém-karbonátokat (pl. nátrium- vagy kálium-karbonátot) vagy alkálifém-hidroxidokat (pl. nátrium- vagy kálium-hidroxidot) alkalmazha­tunk. Fém vegyidéiként pl. rézport vagy kupro­­kloridot alkalmazhatunk előnyösen. A reakcióidő főként a hőmérséklettől és a reaktán­­soktól függ, és általában 3—10 óra. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom