180510. lajstromszámú szabadalom • Eljárás baromfikolera elleni vakcina előállítására

3 180 510 4 A találmány tárgya tehát eljárás baromfiko­lera elleni inaktivált vakcina előállítására Pas­­teurella múltoddá felhasználásával. A találmány értelmében a BKi jelű virulens Pasteurella múl­toddá baktériumtörzset (OKI 00183) fehérje­forrásként pepszinnel emésztett máj-extraktum­­mal és inaktivált natív marha- vagy lósavóv§l feldúsított pepton-víz alapú tápközegben 5,9 és 6,1 közötti, előnyösen 6-os pH-érték eléréséig te­nyésztjük, a tenyésztés befejeztével a tenyészet­hez 5—15 t f%, előnyösen 10 t f% steril natív marha- vagy lósavót adunk, a tenyészet pH-ér­­tékét valamilyen gyenge bázissal 5 és 8 közötti, előnyösen 7-es értékre állítjuk, a kapott szusz­penzióhoz 30—70 t f%, előnyösen 50 t f% zsírol­­dó szerves oldószert, előnyösen alkanolt, különö­sen előnyösen tömény metanolt adunk, a kapott szuszpenziót 0—25°C-on, előnyösen 0—5°C-on 24—'84, előnyösen 24—36 órán át ülepítjük, majd a kivált csapadékot elkülönítjük és fiziológiás konyhasó-oldattal hígítjuk. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott BKi jelű Pasteurella múltoddá törzset az Orszá­gos Közegészségügyi Intézetnél 00183 szám alatt letétbe helyeztük. Morfológiai és fiziológiai jel­lemzői a következők: szokásos baktérium-táptalajon S-telepekben nő, áteső fényben irizál, kékes-zöldes színben játszik, a szokásos anilin-festékekkel festhető, de Gram-negatív baktérium, mikroszkóppal nézve coccús-, illetve cocco-bacillus. Fiziológiai jellemzők: a szokásos cukrok kö­zül a laktózt nem bontja, baromfira és egérre nézve virulens. Virulenciájának fenntartása ér­dekében a törzset felhasználás előtt egyszer élő állatban kell szaporítani (állat-passzázs). A találmány szerinti eljárást az alábbiakban részletesen ismertetjük. Fermentációs közegként célszerűen az alábbi összetételű tápközeget alkalmazzuk: pepszinnel emésztett sertésmáj 1000 ml jó minőségű pepton 100 g nádcukor 50 g natív marha- vagy lósavó 1000 ml desztillált víz ad 10000 ml a tápközeg pH-értéke 7—7,4 A tenyésztést 5—8 órán át 37°C-on, fermen­­torban végezzük. A tenyésztés előrehaladását a folyadék zavarosságának mérésével követjük. A tenyésztést akkor fejezzük be, ha a zavarossági mérés értéke a Brown-féle skála 4-es fokának 4—5-szörösével egyenlő. A fermentáció befejeztével a tenyészfolyadék­­hoz azonnal 5—15 t f%, előnyösen 10 tf% steril natív marha- vagy lósavót adunk védőkolloid­ként, és ezt követően a tenyészet pH-értékét va­lamilyen gyenge bázissal azonnal 5 és 8 közötti értékre, legelőnyösebben pH 7-re állítjuk. Gyen­ge bázisként nátrium- vagy kálium-hidroxidot, vagy nátrium-, illetve kálium-hidrogén-karbo­­nátot alkalmazhatunk. Legelőnyösebben nátri­­um-hidrogén-karbonátot haszná'unk. A tenyészetet fehérje kicsapáshoz szokásosan alkalmazható zsíroldó oldószerrel inaktiváljuk. Oldószerként célszerűen alkoholt, előnyösen me­tanolt vagy etanolt, legelőnyösebben tömény, analitikailag tiszta metanolt alkalmazunk. A te­nyészet térfogatára számítva 30—70 t f%, elő­nyösen 50 t f% oldószerrel végezzük az inakti­válást oly módon,, hogy az oldószert előnyösen 0— 40C-on lassan a tenyészethez adjuk. A kapott anyagot 2—3 napig 0—25°C-on, elő­nyösen 4°C körüli hőmérsékleten ülepítő edény­ben állni hagyjuk, majd a keletkezett csapadé­kot dekantálással vagy centrifugálással elvá­lasztjuk a felülúszó résztől. Az ülepítést kívánt esetben többször megismételjük, majd az egyesí­tett csapadékot fiziológiai konyhasó-oldattal hí­gítjuk. A legelőnyösebb hígítási arány, ha a ke­zeletlen fermentált tenyészet egyötöd részére hí­gítjuk a szuszpenziót. A találmány szerinti eljárással előállított vak­cina hatékonyságát az alábbi összehasonlító kí­sérleti eredmények bizonyítják. A vizsgálatokat az Állami Országos Ellenőrző Intézet (ÁOEI) 1975-ben végezte 3 csoportban 10—10 házityúk­kal. Az állatokat 3 ml vakcinával, egy héttel ké­sőbb újból 3 ml vakcinával kezelték, majd meg­fertőzték. Két csoportban az elhullási arány 10— 10 % volt, a harmadikban 30 %. Ezzel szemben a Szukvinnel (baromfikolera elleni ismert vak­cina) kezelt összehasonlító csoportban az elhul­lási arány 70 % volt. A találmány szerinti eljárással előállított vak­cina egészséges állatok immunizálására hasz­nálható, olyan állományokban, ahol heveny ba­­romfikolerás megbetegedésre lehet számítani. Olyan állományokban, ahol már heveny meg­betegedések fordulnak elő, a látszólag egészséges állatok immunizálását csak abban az esetben ajánlatos megkísérelni, ha az állatok szigorú el­különítése megoldható. Az immunitás kifejlődését az állomány egész­ségügyi állapota befolyásolhatja. Tartási és ta­karmányozási nehézségek, más természetű be­tegségek miatt leromlott állatokat ajánlatos pót­oltásban részesíteni az immunitás tartósságának biztosítása érdekében. Gyógyszeres kezelés nem befolyásolhatja az immunitás kialakulását. Az előírásnak megfelelően végrehajtott oltás után helyi reakció nem jelentkezik. A vakcina a befecskendezés helyéről egy héten belül nyom­talanul felszívódik, így az esetleges húsraértéke­­sítés alkalmával nem okoz nehézséget. Egészsé­ges állományokban az oltás után legfeljebb né­mi bágyadtság és étvágytalanság mutatkozik 1— 2 napon át. Tojástermelésre beállított állomá­nyokban az oltás után átmeneti tojáshozam csökkenés lehetséges. Az immunizáló oltásokat a betegség behurco­­lásának közvetlen veszélye esetén, valamint az őszi hónapokban, de a tojástermelésre Beállítás előtt tanácsos elvégezni. A vakcina adagja: 1,5 ml/testsúly kg, de növendék, illetve kistermetű baromfinak min, 2 ml., 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom