180496. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzinfrakciók reformálására alkalmas katalizátorok előállítására

13 180 498 14 g kadmium tartalmú kadmiumklordd-oldattal impregnáljuk. A feleslegben levő oldatot 75 °C hőmérsékleten lepároljuk. A katalizátort a fen­tiekkel analóg módon szárítjuk 130 °C hőmér­sékleten, majd csőkemencébe visszük és 5 órán keresztül 500 °C hőmérsékleten levegőáramban izzítjuk, aholís a levegő térfogati sebessége 1000 óra-1. A kapott kész katalizátor 0,36 súly% platinát, 0,2 súly% réniumot, 1,2 súly% kötött klórt és 1,0 súly% kadmiumot tartalmaz, a fenn­maradó rész a hordozó. A katalizátor hatását raffinált hidrogénezett, 85—180 °C forráspontú kőolajfrakció reformá­lásánál vizsgáljuk. Ez a frakció 10 súly% aromás szénhidrogént, 26 súly% naftént, és 64 súly% paraffin szénhidrogént tartalmaz, kéntartalma 1 ppm. A reformálást a következő körülmények mel­lett vizsgáljuk: nyomás 20 atm., hőmérséklet 510 °C, a nyersanyag bevezetésének térfogati se­bessége 1,5 óra"1, a hidrogéntartalmú gáz cir­kulációs viszonya 1000 nl/1 nyersanyag. A kapott reformált .benzin oktánszámú 92,6 („Motor-módszer”) vagy 102,5 (kutatási mód­szer). A benzin nyersanyagra vonatkoztatott kitermelése 77%. 12. példa Nátriumaluminátból salétromsavval nyers alumíniumhidroxid masszát állítunk elő (a masz­­sza nedvességtartalma 80 súly%). A nyers alu­míniumhidroxid masszát 3 mm átmérőjű szem­csékké granuláljuk, szobahőmérsékleten levegőn 24 órán keresztül szárítjuk, majd a hőmérsék­letnek lassan 130 °C-ra történő emelése közben tovább szárítjuk, és ezen a hőmérsékleten tart­juk 2 órán keresztül. A szárított alumíniumhid­roxid granulátumokat csőkemencébe visszük és száraz levegőáramban a hőmérsékletnek lassan 550 °C-ra történő emelése közben izzítjuk, és ezen a hőmérsékleten tartjuk 6 órán keresztül. Az így kapott granulátumból 100 g-ot 100 cm3 vizes, 0,3 g szulfát-iont tartalmazó kénsav-oldat­­tal kezelünk. A granulátumokat a fentiekkel analóg módon szárítjuk, majd száraz levegő­áramban a hőmérsékletnek lassan 500 °C-ra tör­ténő emelése közben csőkemenoében izzítjuk, és ezen a hőmérsékleten tartjuk 3 órán keresztül. A kapott hordozó 0,3 súly% szulfát-iont tartal­maz. A lehűtött granulátumokból 100 g-ot, 140 cm3 vizes, 0,36 g platinát hexaklór-platinasav formájában, 0,24 g réniumot réniumsav formá­jában és 0,17 g klórt sósav formájában tartal­mazó oldattal impregnálunk. Az oldathoz hoz­záadunk 1,5 súly% ecetsavat, miközben egy­idejűleg egyenletesen eloszlatjuk a hatásos kom­ponenseket a hordozóanyag granulátumaiban. 2 óra elteltével a feleslegben levő oldatot leönt­jük. A kapott anyagot a hőmérsékletnek lassan 130 °C-ra történő emelése közben szárítjuk, és ezen a hőmérsékleten tartjuk 3 órán keresztül. Az így kapott katalizátort 100 cm3 vizes, 1,03 g kadmiumot tartalmazó kadmiumklorid-oldattal impregnáljuk. A feleslegben lévő oldatot 75 °C hőmérsékleten lepároljuk. A katalizátort a fen­tiekkel analóg módon szárítjuk 130 °C hőmér­sékleten, majd a 11. példában megadott körül­mények között izzítjuk. A kapott kész katalizá­tor 0,36 súly% platinát, 0,2 súly% réniumot, 1,2 súly% kötött klórt, 1 súly% kadmiumot tartal­maz, a fennmaradó rész a hordozó. Az izzított katalizátort Pilot-reformálóberen­­dezés reaktorába visszük, majd a hőmérséklet­nek lassan 500 °C-ra történő emelése köbben cir­­kuláló hidrogéngázáramban redukáljuk, és ezen a hőmérsékleten tartjuk 2 órán keresztül. A katalizátor hatását 85—180 °C forráspontú benzinfrakció reformálásánál viszgáljuk a 11. példában megadott körülmények között, azzal az eltéréssel, hogy a hőmérséklet 499 °C. A kapott reformált benzin oktánszáma 92,8 („Motor-módszer”) és 102,7 (kutatási módszer), a benzin nyersanyagra vonatkoztatott kiter­melése 80,5 súly%. Ennek alapján a találmány szerinti katalizá­torral 102,7 oktánszámú (kutatási módszer) ben­zin állítható elő 11 °C-kal alacsonyabb hőmér­sékleten, mint az ismert katalizátor alkalmazá­sa esetén, valamint a kitermelés 3,5 súly%-kal nagyobb (lásd. 11. példa). Ez a találmány sze­rinti katalizátor lényegesen nagyobb aktivitását és szelektivitását bizonyítja. 13. példa Nátriumaluminátból salétromsavval 500 grammos nyers alumíniumhidroxid masszát ál­lítunk elő (a massza nedvességtartalma 80 súly%). A nyers alumíniumhidroxid masszát összekeverjük 25 cm3 vizes 0,3 g szulfát-ion tar­talmú kénsav-oldattal. A kapott anyagot 3 mm átmérőjű szemcsékké granuláljuk, szobahőmér­sékleten levegőn 24 órán keresztül szárítjuk, majd szárítószekrényben a hőmérsékletnek las­san 150 °C-ra történő emelése közben tovább szárítjuk, és ezen a hőmérsékleten tartjuk 2 órán keresztül. A szárított granulátumokat cső­­kemenoébe visszük és száraz levegőáramban a hőmérsékletnek lassan 550 °C-ra történő eme­lése közben izzítjuk, és ezen a hőmérsékleten tartjuk 6 órán keresztül. A kapott hordozó 0,3 súly% szulfát-iont tartalmaz. A lehűtött granulátumokból 100 g-ot 140 cm3, 0,36 g platina hexaklór-platinasav formájában, 0,05 g ólmot ölomniträt formájában, 0,1 g irí­diumot hexaklór-iridiumsav formájában és 0,72 klórt sósav formájában tartalmazó oldattal imp­regnálunk. Az oldathoz hozzáadunk 1,5 súly% eoetsavat. 2 óra elteltével a feleslegben lévő ol­datot leöntjük. A kapott anyagot a hőmérsékletnek lassan 130 °C-ra történő emelése közben szárítjuk, és ezen a hőmérsékleten tartjuk 3 órán keresztül. A kapott kész katalizátor 0,36 súly% platinát, 0.05 ;súly% ólmot, 0,1 súly% irídiumot és 1,2 súly% kötött klórt tartalmaz, a fennmaradó rész a hordozó. Az izzított katalizátort Pilot-reformálóberen­­dezés reaktorába visszük, cirkuláló hidrogéngáz­áramban redukáljuk, majd a hőmérsékletnek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom