180493. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés textilbetétes tömlő előállítására

5 180493 6 alak, amelynél a 32 fűtőegység a textilréteg kül­ső felületére védőréteget felhordó 48 egységgel társítva van. A találmány szerinti berendezés rajz szerinti példaként! kiviteli alakjának alkalmazás- és mű­ködésmódja a következő: Nyomótömlő előállításához a 36 dobról a pl. kereskedelemben kapható műanyagból készült folyadékzáró belső réteget a 20 egységgel — a 14 körszövőgép működése közben — folyamato­san és feszültségmentesen a 14 körszövőgép 28 szövőcsövébe adagoljuk. A folyadékzáró belső 18 réteg körkörös bevezetését a körkörösítő 38 elemmel biztosítjuk. A 14 körszövőgépen folya­matosan szőtt és a folyadékzáró belső 18 réteg­gel ellátott 17 textilbetét végét ideiglenesen, pl. tűzőkapoccsal, a 18 réteg végével úgy kapcsol­juk össze, hogy a 18 réteg belső keresztmetsze­te szabadon maradjon. Ezután a folyadékzáró belső 18 réteggel ellátott 17 textilbetéttel a 12 terelőgörgőkön a függőleges 40 és 42 pályasza­kaszokon átvezetjük. A 42 pályaszakasz tetejé­hez érve a folyadékzáró belső 18 rétegbe a 64 hivatkozási számmal jelölt szintig folyadéktöl­tetet, jelen esetben vizet töltünk. Ezután foly­tatjuk a tömlő felhelyezését, és a 46 pályasza­kasz tetejéhez érve a 18 rétegbe a 66 hivatkozá­si számmal jelölt szintig további folyiadéktölte­tet helyezünk, azaz ismét vizet töltünk. A töm­lőt végül a 16 tárolódobon rögzítjük. Ezután következhet a folyamatos gyártás. A 42, illetve a 46 pályaszakaszon a tömlőben lévő vízoszlop magasságát kísérleteink során úgy választottuk meg, hogy a 32 fűtőegység, illetve a 48 egység és a 60 lehúzógyűrű körzetében a folyadékzáró belső 18 réteg falára kifejtett folyadéknyomás értéke 1,8 kp/cm2 legyen. Ez az 1,8 :kp/cm2-es nyomás mintegy 18 méter magas vízoszloppal ér­hető el. A 32 fűtőegység hőmérsékletét 140 °C-ra állítottuk be, amely hőmérséklet a tömlő para­métereinek, pl. átmérőjének megfelelően változ­tatható. Ezen a hőmérsékleten a fenti nyomás­sal a 18 rétegre előzetesen felvitt hőre lágyuló, pl. műgyanta alapú ragasztóval, pl. a kereske­delemben „ULTRAFLEX 555” néven ismert ra­gasztóval a 18 réteget folyamatosan a 17 textil­­betéthez ragasztjuk. A folyamatos tömlőgyártás megkezdésekor egyidejűleg üzembe helyezzük a 16 tárolódob és a textilbetét külső felületére védőréteget felhor­dó 48 egység 50 tárcsáinak hajtását, valamint az 52 tartályba védőréteganyagot vezető 54 rend­szert. Ezzel az 52 tartályt folyamatosan külső védőréteganyaggal, pl. poliuretán pasztával tölt­jük meg. A megtöltött 52 tartályon a tömlőt a 62 nyíl irányában folyamatosan átvezetjük, ami­­koiis a textilréteg külső felületére a poliuretán paszta rátapad. Ezt a rátapadt pasztaróteget az­után az egymással ellenkező forgásirányban haj­tott 50 tárcsáknak az 58 dörzsbetétjével egyen­letes vastagságú réteggé dolgozzuk el. Az 58 dörzsbetétek a tömlő átmérőjé-nek és a felvien­dő rétegvastagságnak megfelelően cserélhetők. A 48 egység után a tömlőt a 60 lehúzógyűrün vezetjük át, amely a felesleges anyagot a töm­lőről eltávolítja, és a rákent védőréteget lesi­mítja. Szükség esetén a 60 lehúzógyűrű belső palástja mintázattal is ellátható, amivel a tömlő külső védőrétege mintázható. A 60 lehúzógyűrű után a tömlőt a 62 szárítószerkezeten vezetjük át, amely a külső védőréteget leszárítja. Ennek hőmérsékletét kísérleteink során 155 °C-ra állí­tottuk be. A tömlőt ezután a 16 tárolódobra csévéljük fel. A 16 tárolódob méretét célszerű a legyártandó tömlőhossznak megfelelően megválasztani, így annak cseréjére és a tömlő újbóli befűzésére az adott tömlőszakasz legyártása alatt nincs szük­ség. A tömlő feszítéséről a 15 súlyfeszítőmű gon­doskodik. Ennél a szükséges feszítést megfelelő súlyfeszítőművet felső és alsó végállásában a raj­zon fel nem tüntetett végállás-kapcsolóval is el­láthatjuk, amelyekkel önmagában ismert módon a 16 tárolódob hajtása vezérelhető. Megjegyezzük, hogy a berendezés gyártósza­­kaszának beindításánál és befejezésénél a tex­tilkikészítő iparban önmagában ismert „előfu­­tót” (Laufer-t) is alkalmaztunk kísérleteink so­rán, ez előnyösen ugyanaz a lélekkel ellátott tömlőhordozó szövet lehet, amely azután több­ször is felhasználható. Tekintve, hogy a tömlő­gyártás során az élőfutót 20 000 m-enként kel­lett cserélni, a tömlőveszteség elenyésző, 1%-nál kisebb értékűre adódott. A folyadékzáró lelket bevezetés előtt önma­gában ismert módon nyomáspróbának kell alá­vetni, ezzel az esetleges hibák eleve kiszűrhetők és garantálható, hogy csak megfelelő minőségű lélek kerüljön felhasználásra. A bevizsgált lélek anyaga, rugalmassága és falvastagsága eleve olyan, hogy az csak dúrva mechanikai behatásra sérülhetne meg. Ilyen hatások azonban a lelket a kísérleti gyártás során nem érték. Olyan kísérleteket is folytattunk, amelyeknél a szövőgépről lekerült és lélekkel ellátott pél­dául 200 m-es tömlőszakaszokat a végtelenítés céljából fém-, illetve műanyag csövekkel csat­lakoztattuk. Ezekét a csatlakoztató csőszakaszo­kat szeleppel láttuk el, amelyeken át a folyadék betöltését, utántöltését, .illetve kieresztését a gyártószakasz tetszés szerinti részén egyszerűen elvégezhettük. Célszerűen a berendezés működtetéséhez szük­séges valamennyi gépegység ellenőrző, jelző és vezérlő egységeit nem ábrázolt központi vezér­­lőszekrényben rendeztük el, ahonnan a kezelő a teljes munkafolyamatot vezérelheti és ellenőriz­heti. A fentiek alapján belátható, hogy a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakjá­nak alkalmazásával egyenletes minőségű, tet­szőleges hosszúságú textilbetétes tömlő akár egyetlen munkamenetben folyamatosan gyárt­ható. Így a munka- és időigényes kézimunkák, valamint a tömlőveszteség minimálisra csök­kenthetők, ugyanakkor a gyártás termelékeny­sége és gazdaságossága jelentékenyen növelhe­tő. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom