180488. lajstromszámú szabadalom • Eljárás javított tulajdonságú folyékony epoxigyanták előállítására

7 180 488 8 °C-on tartjuk. A lúgadagolás befejezése után a reakcióelegyet 30 °C alatti hőmérsékletre hagy­juk lehűlni, majd 400 kg vizet adunk hozzá, és 30 percig keverjük. A reaktorban levő reakció­elegyet állni hagyjuk és az előkondenzátumot a vizes mosófolyadékról szétválasztjuk. Az előkon­­denzátum 8—10 mPas/25 °C viszkozitású és ezt egy 2000 literes kettősfalú edénybe visszük át, amelyhez leszálló hűtő, szedőedény, vákuumszi­vattyú és 1 úgadag ol ó-ta rt ál y csatlakozik. Az elő­kondenzátumot 0,11—0,17 bar nyomáson 80—95 °C-on 4—5 óra hosszat desztilláljuk, amíg az elő­­kondenzátum epoxi-ekvivalense 215—235, visz­kozitása 100—500 mPas/25 °C-ra emelkedik, a szedőedényben pedig 780—830 liter epiklórhidrin gyűlik össze. A nyomást 0,24—0,30 bar-ra nö­veljük és 3 liter/perc sebességgel 350 liter 25 százalékos (1,6 mól) lúgoldatot adagolunk a reak­torba. A nyers epoxigyantát 50 °C-ra lehűtjük, 900 liter toluolt és 400 liter vizet adunk hozzá, 10 percig keverjük, majd 3000 literes keverős reak­torba visszük át, ahol 1200 liter előző epoxi­gyanta-adag mosásánál képződő, 50—70 °C hő­mérsékletű 2 vizes mosófolyadékot adunk hozzá, ezzel 20 percig keverjük, majd legalább 3 óra hosszat ülepedni hagyjuk. A vizes mosás után a felső epoxigyantát tar­talmazó fázist 3500 literes 2 mosóberendezésbe továbbítjuk, a képződött 1 mosófolyadékot pe­dig el öntjük. A 2 mosóberendezésbe az ellenára­mú mosás elve alapján valamely előző epoxi­gyanta-adag mosásánál képződött 1500 liter 3 mosófolyadékot szívatjuk be és az epoxigyan­tát 20 percig kevertetjük. A keverés után leg­alább 3 óra hosszat állni hagyjuk, az epoxigyan­tát tartalmazó fázist a vizes fázistól szétválaszt­juk és a 3 mosóberendezésbe továbbítjuk. Ez utóbbiban 1500 liter meleg vízzel a gyantát ki­mossuk, majd 8—16 óra hosszat állni hagyjuk. A felső epoxigyantát tartalmazó fázist 1500 li­teres vákuumdesztilláló berendezésbe továbbít­juk, a 3 mosófolyadékot 2 mosóberendezésbe szivattyúzzuk és az ellenáramú mosás elve alap­ján a 2 vizes mosáshoz ismét felhasználjuk. A mosott epoxigyanta-fázisból 0,01—0,1 bar nyomáson a toluolt és a vizet megfelelő ütemű hőmérsékletemelés mellett ledesztilláljuk. A to­luol és víz a szedőedónyben gyűlik össze és szét­választás után újból felhasználható. Amikor a reaktorban az epoxigyanta belső hőmérséklete 95—110 °C-ra emelkedik, akkor a légritkítás fenntartása mellett 1—2 bar nyomású nedves vízgőzt fúvatunk a gyantafázisba 15 percig, mi­közben a gyanta hőmérséklete kissé csökken. A gőzbevezetésen keresztül az epoxigyanta-bázis kifúvatását széndioxid-gázzal folytatjuk mint­egy 15 percig, eközben a hőmérsékletet és a lég­­ritkítás mértékét nem változtatjuk. A széndi­­oxidos kifúvatás után 0,05—0,1 bar nyomáson az epoxigyanta hőmérsékletét 115 °C-ra emeljük és a kondenzációt befejezzük. Az epoxigyantát vízhűtéssel 70 °C-ra lehűtjük és szükséges eset­ben szűrés után homogenizáló tartályba továb­bítjuk. A kapott 550 kg folyékony epoxigyanta főbb tulajdonságai a következők: Viszkozitás mPas 10 700 Epoxi-ekvivalens 190 Lúggal lehasítható összes klórtartalom 0,15 tömeg% Illóanyag-tartalom 0,11 tömeg% 2. példa 300 literes visszafolyató hűtővel ellátott, gőz­fűtésű és vízzel hűthető kettős falú reaktorba 188 kg (1,0 mól) olvasztott fenolt és 80 kg 40 százalékos formaldehid (0,5 mól) oldatot adago­lunk. A reakcióelegyet megfelelő ütemű hőmér­sékletemeléssel 95—100 °C-ra felfütjük, majd 3 •—3,5 óra hosszat ezen a hőmérsékleten konden-'v záljuk. Az így kapott 10—15 mPas/25 °C visz-" kozitású 64 kg fenolgyantát az 1. példa szerinti 3000 literes reaktorba továbbítjuk, ahol 324 kg 2,2-bisz-p-hidroxi-fenil-propánt és 1050 kg (6,8 mól) epiklórhidrint adunk hozzá. A reakcióele­gyet 70 °C-ra felmelegítjük, eközben a fenol­­gyanta és a dián oldatba megy. Az epoxigyanta előállítását 30 liter 25%-os nátrium-hidroxid­­oldat hozzáadásával indítjuk meg, akkor az elegy tejszerűvé válik. Miután a hőmérséklet kons­tans értéken marad, 2 liter/perc sebességgel to­vábbi 182 liter 25%-os nátrium-hidroxidot (ösz­­szesen 1,5 mól) adagolunk, miközben a hőmér­sékletet legfeljebb 75 °C-on tartjuk. Az előkon­denzált fázist az 1. példa szerinti módon ülepít­jük és a vizes fázistól szétválasztjuk. Az epoxigyanta feldolgozását az 1. példa sze­rint folytatjuk oly módon, hogy az előkondenzá­tumot a 2000 literes vákuumdesztilláló beren­dezésbe továbbítjuk és az epiklórhidrin felesle­gét ledesztilláljuk. 215 epoxiekvivalensű 217 mPas/25 °C viszkozitású gyantafázis képződik, amelyhez 212 liter 25 °C hőmérsékletű nátrium­­-hidroxid oldatot adagolunk 2 liter/perc sebes­séggel az 1. példában ismertetett hőmérsékleti és nyomás értéken. A nyers epoxigyantát három mosóberende­zésben háromszor ellenáramú vizes mosással sómentestíjük az 1. példa szerint. A mosott epo­xigyantát tartalmazó fázist az 1500 literes vá­kuum desztilláló berendezésben szintén az 1. pél­da szerint vízgőz átfúvatással és széndioxiddal az oldószertől és víztől mentesítjük. Az így ka­pott 520 kg folyékony epoxigyanta főbb tulaj­donságai a következők: Viszkozitás mPas/25 °C 6 500 Epoxi-ekvivalens 196 Lúggal lehasítható összes klór­­tartalom 0,12 tömeg% Illóanyag-tartalom 5,7 tömeg% Az 1. és 2. példa szerint előállított epoxigyan­ták bázikus poliamiddal vagy modifikált polia­­minnal térhálósíthatók és filmképzési tulajdon­ságuk kiváló. Az alkalmazott bázikus poiliamid a Versamid—140, viszkozitása 25 °C-on 10 000— 25 000 mPas, aminértéke 350—400, gyártó cége Cray Valley Products Ltd. A modifikált polia­­min kereskedelmi elnevezése Araldit—HY2964, gyártómű Ciba-Geigy. A térhálósított epoxi­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55-30 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom