180483. lajstromszámú szabadalom • [Pirimidil-oxi(vagy- tio)]-fenoxi- (vagy-tio)-alkánkarbonsav származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

11 180 483 12 ciók hatóanyagtarfcalma előnyösen 0,01—2 súly%, míg a koncentrátumok hatóanyagtartalma általá­ban 20—90 súly%, előnyösen 20—70 súly% lehet. A szilárd herbicid készítmények például granulá­tumok vagy beporzásra alkalmas kompozíciók le­hetnek, amelyek a hatóanyag mellett finom eloszlá­sú szilárd hígítószert, például kaolint, bentonitot, kovasavgélt, dolomitot, kalcium-karbonátot, talku­­mot, porított magnézium-oxidot, fullerföldet vagy gipszet tartalmaznak. A szilárd herbicid készítmé­nyek továbbá diszpergálható porok vagy granulá­tumok lehetnek, amelyek a folyadékban való disz­­pergálás megkönnyítésére nedvesítőszereket is tar­talmaznak. A poralakú szilárd kompozíciókat pél­dául a levelek bepoizására használhatjuk fel. A folyékony herbicid készítmények a hatóanyagot tartalmazó vizes oldatok vagy diszperziók lehetnek. Ezek a készítmények adott esetben felületaktív anyagot tartalmazhatnak, vagy a hatóanyag vízzel nem elegyedő szerves oldószerrel készített oldatát vagy diszpeizióját tartalmazhatják cseppek formá­jában eloszlatva a vizes közegben. A herbicid kompozíciók kationos, anionos és nem­ionos felületaktív anyagokat egyaránt tartalmaz­hatnak. Kationos felületaktív anyagokként például kvaterner ammóniumvegyületeket (így cetil-trime­­til-ammónium-bromidot) használhatunk fel. Az ani­onos felületaktív anyagok közül példaként a kö­vetkezőket említjük meg: szappanok, alifás kénsav­­monoészter-sók (így nátrium-lauril-szulfát), továb­bá szulfonált aromás vegyületek sói (így nátrium­­-dodecil-benzolszulfonát, nátrium-, kalcium- vagy ammónium-ligninszulfonát, butil-naftalinszulfonát, és di- és tri-izopropil-naftalinszulfonsav-nátriumsó keveréke). A nemionos felületaktív anyagok például etilén-oxid zsíralkoholokkal (így oleil-alkohollal vagy cetil-alkohollal) vagy alkil-fenolokkal (így ok­­til-fenollal, nonil-fenollal vagy oktil-krezollal) képe­zett kondenzációs termékei, hosszú szénláncú zsír­savakból és hexitanhidridekből kialakított részleges észterek (így szorbitán-monolauiát), e részleges ész­terek etilén-oxiddal képezett kondenzációs termékei vagy lecitinek lehetnek. A vizes oldatokat vagy diszperziókat úgy állíthat­juk elő, hogy a hatóanyagot — adott esetben ned­vesítő- vagy diszpergálószer(ek) jelenlétében— víz­ben vagy szevres oldószerben oldjuk, majd ameny­­nyiben szerves oldószert használtunk fel, a kapott oldatot vízzel hígítjuk. Ez utóbbi esetben a hígítás­hoz felhasznált víz adott esetben nedvesítő- vagy diszpergálószer(eket) is tartalmazhat. Szerves oldó­­szerkéntpéldául etilén-dikloridot, izopropanolt, pro­­pilén-glikolt, diaeeton-alkoholt, toluolt, keroszént, metil-naftalint, xilolokat és triklór-etilént használ­hatunk fel. A vizes oldat vagy diszperzió formájában felhasz­nálandó kompozíciókat rendszerint nagy hatóanyag­tartalmú koncentrátumok formájában hozzuk for­galomba, és felhasználás előtt hígítjuk vízzel. A kon­­centrátumokkal szemben általában támasztott kö- ' vetelmény az, hogy hosszú időn át tárolhatók legye­nek, és tárolás után vízzel hígítva olyan vizes ele­­gyeket képezzenek, amelyek elegendő ideig homo­gének maradnak ahhoz, hogy szokásos permetező­berendezésekkel felvihetők legyenek a kezelendő te- ( rületre. A koncentrátumok általában 20—90 súly%, előnyösen 20—70 súly% hatóanyago(ka)t tartal­maznak. A felhasználásra kész híg kompozíciók ha­tóanyagtartalma a szükségleteknek megfelelően vál- 5 tozhat ; ezek a kompozíciók rendszerint 0,01—10,0 súly%, előnyösen 0,1—2 súly % mennyiségben tar­talmaznak egy vagy több hatóanyagot. Igen előnyösek azok a koncentrátumok, amelyek a finoman eloszlatott hatóanyagot vizes diszperzió 10 formájában tartalmazzák, felületaktív anyag és szuszpendálószer jelenlétében. Szuszpendálószerek­­ként hidrofil kolloidokat, így polivinil-pirrolidont vagy nátrium-karboxi-metil-cellulózt, továbbá nö­vényi gumikat, így akáciagumit vagy tragakanta- 15 gumit alkalmazhatunk. Különösen előnyösek azok a szuszpendálószerek, amelyek fokozzák a koncent­­rátum viszkozitását, és egyúttal a koncentrátumnak tixotróp jelleget kölcsönöznek. Ilyen szuszpendáló­szerek a hidratált kolloid ásványi szilikátok, így a 20 montmorillonit, beidellit, nontronit, hektorit, sza­­ponit és szaukonit. Különösen előnyös szuszpendá­­lószernek bizonyult a bentonit. Szuszpendálószer­­ként továbbá cellulóz-származékokat és poli(vi­­nil-alkohol)-t is felhasználhatunk. 25 A kezeléshez felhasználandó hatóanyagmennyi­ség több tényezőtől, köztük például a hatóanyag tí­pusától, az irtandó gyomnövény fajától, a kompo­zíció típusától és a kezelés módjától (levél- vagy gyökérkezelés) függően változik. Általában kedvező 30 eredményeket érünk el, ha 1 hektár terület kezelésé­hez 0,01—20 kg, előnyösen 0,1—2 kg hatóanyagot használunk fel. Megjegyezzük, hogy a találmány szerinti herbicid kompozíciók az (I) általános képletű hatóanyagok 35 mellett egy vagy több egyéb biológiailag hatásos vegyiiletet is tartalmazhatnak. A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 40 1. példa 2-(4-[5-Bróm-2-pirimidil-oxi]-fenoxi)-propionsav­­-etil-észter (1. sz. vegyület) előállítása a) 3,0 g 2-klór-5-bróm-pirimidin, 2,5 g p-metoxi- 45 -fenol, 50 ml, előzetesen vízmentes kálium-karbonát fölött szárított metil-etil-keton és 2,5 g vízmentes káliumkarbonát elegyet 6 órán át keverés és vissza­­folyatás közben forraljuk. Az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk, a maradékot vízzel kezeljük, 50 és a kivált csapadékot leszűrjük. A csapadékhoz 5%-os vizes nátrium-hidroxid-oldatot adunk, és az elegyet körülbelül 30 percig keverjük. A szilárd anyagot leszűrjük, vízzel mossuk, majd metanol és víz elegyéből átkristályosítjuk. 3,4 g 2-(4-metoxi- 55 -fenoxi)-5-bróm-pirimidint kapunk; op.: 92 °C-b) 2,4 g 2-(4-metoxi-fenoxi)-5-bróm-pirimidin 50 ml metilén-kloriddal készített, —70 °C-os oldatába keverés közben 12,7 g bór-tribromidot csepegte­tünk, miközben az elegy hőmérsékletét —65 °C és 80 —75 °C közötti értéken tartjuk. Az adagolás után az elegyet további 1 órán át —65 °C és —75 °C közötti hőmérsékleten keverjük, majd lassan szobahőmér­sékletre hagyjuk melegedni. A reakcióelegyet óva­tosan, kis részletekben vízbe öntjük, majd az ele- 35 gyet a metilén-klorid eltávolítása érdekében vízfür-6

Next

/
Oldalképek
Tartalom