180475. lajstromszámú szabadalom • Golyóscspágy
Ezen felismerés alapján a feladat megoldása olyan golyóscsapágy, amelynek két csapágygyűrű egymás felé néző futópályái között elrendezett golyói vannak, és amelynél a csapágy forgástengelyén és bármelyik golyó középpontján átmenő síkban : a golyók mindkét futópályával két pontban érintkeznek; és az egy futópályához tartozó két érintkezési ponton át húzott egyenesek a csapágy forgástengelyén egy közös pontban metszik egymást. A találmány értelmében az előbbiekben meghatározott síkban: az egyik futópályához tartozó egyik érintkezési pontban a golyóhoz húzott érintő és a másik futópályához tartozó két érintkezési pont közül a golyó kerülete mentén az előzőtől távolabb eső érintkezési pontban a golyóhoz húzott érintő a csapágy forgástengelyén egy közös pontban metszi egymást. A találmány szerinti golyóscsapágy egy előnyös kiviteli alakjánál az előbbiekben meghatározott síkban: az egyik futópálya két érintkezési pontján át húzott egyenes és a másik futópálya két érintkezési pontján át húzott egyenes a golyó középpontján átmenő, a csapágy forgástengelyére bocsátott merőleges egyenessel egy pontban metszi a csapágy forgástengelyét. Egy másik előnyös kiviteli alaknál a forgástengely a csapágy elméleti forgástengelye. Egy további előnyös kiviteli alaknál a forgástengely a csapágy üzemi terheléshez tartozó tényleges forgástengelye. Egy másik előnyös kiviteli alaknál a golyónak az egyik csapágygyűrűvel való két érintkezési pontja egybeesik, és az ezen pontokon át húzótegyenes a golyóhoz ezen közös pontban húzott érintő. Előnyös, ha a találmány szerinti golyóscsapágynak egymás mellett legalább két. golyósora van. Előnyös továbbá, ha a golyósorokat alkotó golyók azonos átmérőjűek, vagy legalább egy golyósor golyóinak átmérője különböző a többi golyósotok) golyóinak átmérőjétől. Végül előnyös, ha az egymás melletti golyósorok golyóinak átmérője a golyóscsapágy forgástengelyén átmenő sík mentén monoton változik. A találmány szerinti golyóscsapágy (azonos csapágyméreteket feltételezve) a) az egy fő terhelési irányra készült hagyományos golyóscsapágyakhoz képest lényegesen nagyobb mértékű eltérést enged meg a fő terhelési iránytól; b) ugyanakkor abszolút értelemben is lényegesen nagyobb terhelést tesz lehetővé a fő terhelési irányban; c) azonos méretű kúpgörgős csapágyakhoz viszonyítva lényegesen magasabb fordulatszámokat tesz lehetővé; és d) nem igényel titánállítást. A találmányt az alábbiakban a csatolt rajzokon vázolt kiviteli példák kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra egy golyósoros ferde hatásvonalú golyóscsapágy metszete; a 2. ábra egy golyósoros axiális golyóscsapágy metszete; és a 3. ábra három golyósoros ferde hatásvonalú golyóscsapágy metszete. Az 1. ábra szerinti golyóscsapágynak külső 1 csapágygyűrűje és belső 4 csapágygyűrűje van, amelyeknek egymás felé néző futópályái között elrendezett d átmérőjű 2 golyókból álló golyósor van. A 2 golyókat 3 kosár fogja össze. Mind a külső 1 csapágygyűrű, mind a belső 4 csapágygyűrű futópályája a csapágy z forgástengelyén és valamely 2 golyó 0 középpontján átmenő síkban vett metszete két, egymással tompaszöget bezáró szakaszból áll, .amelyekkel a 2 golyó egy-egy A, B, illetve C, D pontban, azaz futópályánként két, összesen négy pontban érintkezik. Az 1 és 4 csapágygyűrűk egyenes futópályaszakaszainak (képzeletbeli meghosszabbításai, vagyis az A, B, illetve C, D pontokban a 2 golyóhoz húzott érintők a csapágy z forgástengelyén egy-egy közös Oj és Ojj pontban metszik egymást. Az A, B pontokon át húzott egyenes és a C, D pontokon át húzott egyenes ugyancsak a z forgástengelyen metszi egymást, ahol szöget zárnak be egymással. A metszés O’ pontján és a 2 golyó 0 középpontján halad át a 2 golyó gördülési x tengelye. A 2 golyó kúpszerűen gördül le az 0’ pontban, ezért kúpgörgőszerüen viselkedik. Fenti kialakítás mellett az ábra síkjában az AO és BO szakaszok által bezárt illetve a CO és DO szakaszok által bezárt ß szögtártományon belül a csapágy gyakorlatilag érzéketlen a fő terhelési iránytól (az adott esetben mintegy ötfős) való eltérésekre, mivel az A, B, C, D érintkezési pontokban csak igen kis mértékben lép fel fúró jellegű mozgás. A hagyományos mélyhomyú csapágy esetéhez viszonyítva még abban az esetben is lényegesen kisebb a fúró jellegű mozgás, ha a terhelés iránya kilép az a és ß szögtartományból, amikoris a legördülés az momentán centrumba tevődik át, mivel az A, B, C, D pontok közül még ebben az esetben is csupán kettőben lép fel nagyobb mértékű fúró jellegű mozgás. A hagyományos mélyhomyú golyóscsapágynál ezzel szemben a fő terhelési iránytól való legkisebb eltérés esetén az összes érintkezési pontban nagy mértékű fúró jellegű mozgás lép fel. A 2. ábra szerinti golyóscsapágy csak annyiban tér el az 1. ábra szerintitől, hogy axiális típusú, tehát nem külső és belső, hanem alsó 1 és felső 4 csapágygyűrűi vannak, amelyek ívelt futópályákkal vannak ellátva, és ezeken van a két-két A, B, illetve C, D pont, amelyekben a 2 golyó érintkezik. A geometriai feltételek egyébként az 1. ábra szerintihez hasonlóik. Itt a legördülési 0’ pont a z és y tengely metszéspontjába esik. A 3. ábra szerinti golyóscsapágy annyiban különbözik az 1. ábra szerintitől, hogy nem egy, hanem három golyósora van. A metszési síkban a 2’, 2” és 2”’ golyók átmérője balról jobbra ha-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
