180475. lajstromszámú szabadalom • Golyóscspágy
5 180 475 6 ladva csökken, ugyanakkor a, b, c középpontjaiknak a z forgástengelytől való távolsága nő. Az egyes golyókhoz tartozó Of, Of és Of, momentán centrumokra, illetve 0’, 0” és 0f” metszéspontokra egyébként a korábbi feltételek érvényesek. Ennek a három golyósoros csapágynak további előnye az, hogy állandó a szög mellett a kisebb átmérőjű 2’, 2” golyóknál növelhető a ß szög. Ugyaniakkor a kisebb golyóméret miatt viszonylag kisebb lesz a golyót kirepítem igyekvő centrifugális erő, tehát növelhető a fordulatszám. A találmány szerinti megoldás lehetővé teszi a golyóscsapágyak azon ténnyel járó hiányosságának kiküszöbölését is, hogy üzemi állapotban a) csapágyhézag (szerelési hézag) ; b) bejáratás utáni járulékos hézag; és c) terhelés hatására bekövetkező felületbelapulások miatt a csapágy tényleges forgástengelye eltér az elméletitől. A golyó momentán gördülési centrumait ugyanis eleve a várható tényleges forgási tengelybe vehetjük fel, így az ideálisát megközelítő állapot, amiikoris a legkisebb a fúró jellegű mozgásból származó súrlódási munkaveszteség, nem az elméleti helyzetben, hanem a tényleges üzemi helyzetben fog előállni. Szabadalmi igénypontok 1. Golyóscsapágy, amelynek két csapágygyűrű egymás felé néző futópályái között elrendezett golyói vannak, és amelynél a csapágy forgástengelyén és bármelyik golyó középpontján átmenő síkban: a golyók mindkét futópályájával két pontban érintkeznek; és az egy futópályához tartozó két érintkezési ponton át húzott egyenesek a csapágy forgástengelyén egy közös pontban metszik egymást, azzal jellemezve, hogy az előbbiekben meghatározott síkban: az egyik futópályához tartozó egyik érintkezési pontban (A vagy B) a golyóhoz (2) húzott érintő és a másik futópályához tartozó két érintkezési pont közül a golyó (2) kerülete mentén az előzőtől távolabb eső érintkezési pontban (C vagy D) a golyóhoz húzott érintő a csapágy forgástengelyén (z) egy közös pontban (0jvagyOjj)metszi egymást. (1977. 05. 03.) 2. Az 1. igénypont szerinti golyóscsapágy ki- 5 viteli alakja, azzal jellemezve, hogy az előbbiekben meghatározott síkban: az egyik futópálya két érintkezési pontján (A, B) át húzott egyenes és a másik futópálya két érintkezési pontján (C, D) át húzott egyenes a golyó (2) kö- 10 zéppontján (0) átmenő, a csapágy forgástengelyére (z) bocsátott merőleges egyenessel egy pontban metszi a csapágy forgástengelyét (z). (1977. 05. 03.) 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti golyós- 15 csapágy kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgástengely (z) a csapágy elméleti forgástengelye. (1977. 05. 03.) 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti golyóscsapágy kiviteli alakja, azzal jellemezve, 20 hogy a forgástengely (z) a csapágy üzemi terheléshez tartozó tényleges forgástengelye. (1979. 11. 30.) 5. Az 1. igénypont szerinti golyóscsapágy kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a go-25 lyónak (2) az egyik-egyik csapágy gyűrűvel való két-két érintkezési pontján (A, B, ill. C, D) át húzott egyenesek és ezen pontokhoz húzott érintők páronként a csapágy forgástengelyén metszik egymást. (1979. 11. 30.) 30 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti golyóscsapágy kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egymás mellett legalább két golyósora van. (1978. 10. 03.) 35 7. A 6. igénypont szerinti golyóscsapágy kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a golyósorokat alkotó golyók azonos átmérőjűek. (1978. 10. 03.) 8. A 6. igénypont szerinti golyóscsapágy ki- 40 viteli alakja, azzal jellemezve, hogy legalább egy golyósor golyóinak átmérője különböző a többi golyósor(ok) golyóinak átmérőjétől. (1978. 10. 03.) 9. A 8. igénypont szerinti golyósosapágy ki- 45 viteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egymás melletti golyósorok golyóinak átmérője a golyóscsapágy forgástengelyén átmenő sík mentén monoton változik. (1978. 10. 03.) 3 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója &3. 34 671 Petőfi Nyomda, Kecskemét — Felelős vezető : Ablaka István igazgató 3
