180448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 20 ppm alatti oxigén és 100 ppm alatti kéntartalmú acél előállítására
5 180448 6 zárványcsomók, ezért az így gyártott acéllemezek, a ma is oly sok gondot és fémveszteséget okozó felületi hibáktól mentesek és az AI2O3 zárványok helyett Ca-aluminátok keletkeznek. Az ilyen típusú zárványok nem okoznak tapadványokat az öntőüstök kiömlő kagylóin, ezért az öntési sebesség egyenletességének szabályozása könnyebb feladat, mint a csak Al-mal dezoxidált salak esetében. Ennek a jelentősége, különösen folyamatos öntés esetén nagy. Találmányunk célkitűzése oxid- és szulfidzárványokban szegény nagyértékű acél előállítása a primér olvasztókemencében. Találmányunk az injektáló metallurgia alapelvén: dezoxidáló és kéntelenítő reagenseknek az acél-fürdőbe történő befúvatásán alapszik, de a metallurgiai műveleteket nem csapolás útján az üstben, hanem magában a primer acélolvasztó berendezésben végezzük el oly módon, hogy az injektáló rendszer 2 db befúvató lándzsából, vagy az acélolvasztó berendezés tűzálló falazatába beépített 2 db fúvókából áll. Így a kitűzött metallurgiai feladatokat egyidőben egyszerre, vagy időben elhatárolva egyenként külön-külön végezhetjük el. Ennek következtében a találmány szerinti eljárással végrehajtható metallurgiai megoldások száma megtöbbszöröződik az ismert üstmetallurgiai módszerekhez képest. Az acélolvasztó berendezésben a betét összeállítását, a beolvasztást és frissítést, valamint a primer salak képzését ismert módon hajtjuk végre. Ezt követően a találmány szerinti eljárással új metallurgiai folyamatokat tudunk elvégezni a következők szerint: Az előírásos C-tartalom és hőmérséklet elérésével az olvasztó berendezésből eltávolítjuk a primer salak csaknem teljes mennyiségét. Elektrókemence esetén a szokásos salaklehúzás vagy leöntés módszerével, konverter esetén salaklefúvó segítségével, vagy pedig salak-acél fázishatár érzékelő beépítésével, esetleg kettős salakcsapolónyílás kialakításával. A metallurgiai megoldásunkban új, hogy nem kívánjuk meg a primer salak maradéktalan eltávolítását, hanem csak olyan mennyisében, hogy az olvasztó berendezésben maradó előredukált primer salak és a később befúvatott szintetikus salak keveredéséből eredő új salak FeO-tartalma 1—2%-ra csökkenjen le. Ezáltal megtakarítjuk a visszamaradó primer salak energiamennyiségét. A primer salak eltávolítása után ismert módon mérjük az acélfürdő C-tartalmát és hőmérsékletét (sublance), a maradó primer salakréteg vastagságát, annak tömege kiszámításához, valamint a vegyi összetétel meghatározására acélmintát veszünk, ezután a maradó ptimersalakot Al-mal előredukáljuk. A gyártandó acélminőség előírt Mn-tartalmától függően az acélfürdőt Mn-ötvöző adagolásával elődezoxidáljuk. Ezután a találmány szerinti kettős injektáló rendszer egyikével szekvens módon szintetikus salakot és Al-t fúvatunk az acélfürdőn át. A befúvatott szintetikus salak keverékkel úgy képezünk új salakot, hogy utóbbi (FeO”MnO) — tartalmát 2—5%-ra csökkentsük és a kapott mennyisége elegendő legyen a kitűzött acélkéntelenítési feladat elvégzéséhez. A befúvandó szintetikus salaik mennyiségét a maradó p'rimer salak vastagsága és a frissítésvégi acélminta S-tartalma, valamint metallurgiai célkitűzés alapján sztöchometriailag számítjuk, célszerűen — az egyébként is alkalmazott — számítógép segítségével. Az 5—25 kg/t menynyiségű szintetikus salak égetett mész és folypát keverék, vagy új megoldással égetett mész és alumíniumkohászati melléktermék keverékéből képzett Ca-aluminát salak lehet. Ezen a módon magában az acélolvasztó berendezésben képzünk olyan salakot, amelyet eddig csak elkülönítve végeztek, így jelentős energia és tűzállóanyag-megtakarítás érhető el. A befúvatott 0,5—3,0 kg/t mennyiségű Al-mal az acélfürdőt dezoxidáljuk, hogy annak fémes Al-tartalma 0,01% felett legyen. Az Al-menynyiségét az acélfürdő előzőén mért C-tártalma és hőmérséklete alapján számítjuk, célszerűen szintén számítógép segítségével. Ezt követően a második injektáló rendszerrel szekvens módon az acélfürdőbe fúvatjuk a 2— 6 kg/t mennyiségű erősen dezoxidáló és kéntelenítő Ca/Mg-tartalmú reagenseket, valamint az ötvözőket (Mn, Si) és szükség szerint a mikroötvözőket (V, Nb, Ti, stb.). A dezoxidáló és kéntelenítő reagensek, valamint az ötvözök és mikroötvözők mennyiségét az előzőén kivett acélminta vegyi összetételének ismeretében, a metallurgiai célkitűzéstől függően számítjuk, ugyancsak számítógép segítségével. Az injektáló műveleteket vagy az acélfürdőbe merülő lándzsákon, vagy konverter esetében a tűzállófalazatba beépített fúvókákon át végezhetjük él. Az utóbbi megoldásnál az adaggyártás megelőző szakaszaiban inert gázt kell áramoltatni a fúvókákon át, hogy azokba fém és salak ne kerülhessen. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi, hogy az alapvető metallurgiai célkitűzés, az acél oxigén- és kéntartalmának csökkentése mellett egyéb metallurgiai feladatokat is újszerűén és előnyösen oldjuk meg. fgy pl. az említett ötvözési és mikroötvözési módszerrel mindazok az ötvözök, melyek oxigént tartalmazó közegben oxidálódnak, leégési veszteség nélkül adagolhatok az acélba, minthogy a dezoxidáló és kéntelenítő reagensek befúvatása után a salak oxigénaktivitása minimálisra csökkent (0,5% FeO+ MnO). Ezen ötvözési módszer előnye, hogy — a felhasznált ötvözőanyagok mennyisége csökken, — az ívfényes elektrokemencében az ötvözési idő jelentősen csökken, és — a konverteres acélolvasztó berendezésekben mint primer kemencékben ötvözött (Cr, V, W stb.) acélok állíthatók ele További lehetőség az acél C-tartalmának tetszés szerinti beállítása. Ebben az esetben a befúvott reagens meghatározott szemcsefrakciójú 5' 10' 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
