180447. lajstromszámú szabadalom • Örökzöld csemeteállományban alkalmazható herbicid készítmény
5 180 447 6 inkább azonban kénsavval 5,5 pH-értékre beállítjuk. Ha a savat már beadagoltuk, akkor a reakcióelegyet ülepedni hagyjuk, és a fázisokat elválasztjuk. Az alsó vizes fázist az extrákciós műveletbe visszavezetjük, a felső fázist desztillációval szárítjuk, míg konstans fejhőmérsékletet érünk el vákuumdesztillációval vagy atmoszférikus desztiliációval. Vákuum desztilláció esetén 133—533 mbar abszolút nyomás beállítása célszerű. Ha savat nem alkalmazunk, akkor ia reakciókeverék desztillálója is elkerülhető. A (11) képletű vegyületet betöményítéssel és/vagy az oldat hűtésével izolálhatjuk, így kristályok válnak ki, amelyeket ezután szűrünk vagy centrifugálunk. Rendszerint azonban sokkal előnyösebb, ha a terméket oldat formában visszük a következő reakcióműveletbe (VI. reakcióegyenlet). A (9) képletű vegyületet a vizes oldatban, főként hőmérséklet és pH-érték behatására elbontjuk. Ilyen körülmények mellett a vegyület a megfelelő triszubsztituált guanidinná bomlik el, amelyet a B reakcióegyenleten mutatunk be. Az elbomlás sebessége arányban áll a pH-értéfckel és a hőmérséklettel. Éppen ezért a (CH:i);>NH képletű amin eltávolítása esetén vízzel történő közvetlen desztillációnál előnyösebb vákuum vagy inert gáz alkalmazása abból a célból, hogy a művelet a lehető leggyorsabban végbemenjen. A fent említett vizes közegben végzett desztillációs műveletet szakaszosan vagy folyamatosan végezhetjük. A műveletet célszerűen folyamatosan végezzük oly módon, hogy a (9) képletű vegyületet a legkisebb mértékben tesszük ki magas hőmérséklet vagy pH-érték behatásának. Ezt úgy végezhetjük, hogy a III. reakcióegyenlet szerinti lépésből kapott termékhez csőreaktorban vizes alikálif'ém-hidroxidot adunk vagy a terméket és az alkálifém-hidroxidot kisméretű keverős edényben rövid tartózkodási idő, legfeljebb 10, célszerűen 2 perc leforgása alatt reagálhatjuk. A reakcióáramokat úgy állítjuk be, hogy a kapott pH-érték 11,0 és 13,0 között legyen. Ha az alkalmazott arninsó koncentrációja olyan, hogy az alkálifémsó semlegesítés közben kiválik, akikor járulékosan vizet viszünk be a rendszerbe, hogy a sót oldatban tartsuk. A reakcióedényből túlfolyó anyagáramot vákuumdesztillációs berendezésbe visszük. A vákuumdesztillációs berendezést alulról gőzzel fűtjük. A (CH3)2NH képletű amint és a vizet a fejrészen ledesztilláljuk, míg a (9) képletű vegyület vizes oldata és a triszubsztituált guanidin fenéktermék alakjában ottmarad. A desztillációs berendezés üzemeltetése során a hőmérsékletet úgy választjuk meg, hogy a beadagolt és az oszlopra átmenő anyagáram legfeljebb 50 °C hőmérsékletű legyen. Ennek a hőmérsékletnek a betartása azt teszi szükségessé, hogy a III. reakcióegyenlet szerint kapott terméket a lúg beadagolása előtt közel 30 °C-ra lehűtjük. A desztillálóberendezést 33,3—400 mbar nyomáson, előnyösen 66,7—200 mbar nyomáson üzemeltetjük és az oszlop alján adagolt gőz mennyiségét úgy állítjuk be, hogy a fejrészen az aminnal együtt eltávozó vízmennyiség a IV. reakcióegyenlet szerint kapott reakciókeverék 5—25 súly%-át tegye ki. Az előbbi desztillációs berendezésből kapott fenékterméket a tárolótartályba vezetjük, amelyet kénsav vagy sósav, inkább azonban sósav folyamatos hozzáadásával 5 és 7 pH-érték között tartunk. A (9) képletű vegyület koncentrációját a semlegesített oldatban 15—20, előnyösen 20— 40% között tartjuk. A (9) képletű vegyület koncentrációja az amin vizes oldatának koncentrációjától függ, valamint az előző lépésben alkalmazott bázisos és savas oldatok koncentrációjától, valamint a desztilláció közben alkalmazott koncentráció mértékétől vagy a hígítási foktól. Az oldat hőmérsékletét 25—45, előnyösen 25— 35 °C között tartjuk, oly módon, hogy a fenékrészt folyamatos hűtőberendezéssel hűtjük a semlegesítési művelet előtt vagy magát a semlegesítő reaktort hűtjük. Ha az amint a víz közvetlen desztillációjával távolitjuk el, akikor az V. reakcióegyenletben vázolt lépést úgy hajtjuk végre, hogy a fenti oldat és egy oldószer, így benzol, klór-benzol, toluol vagy xdlol keverékét képezzük. A toluol alkalmazása a legelőnyösebb. A beadagolt oldószer mennyiségének elegendőnek kell lenni ahhoz, hogy a képződő, (11) képletű vegyületet oldatban tartsa. Általában az alkalmazott oldószer mennyisége 7—10-szer több, mint a vizes oldatban jelenlévő (11) képletű vegyület menynyisége. A vizes oldatban jelenlevő (9) képletű vegyülethez 85—100%, előnyösen 90—98% sztöchiametrikus mennyiségű (10) képletű vegyületet egy adagban vagy folyamatosan 3 óra hosszat, célszerűen 30 perctől 1 óra hosszat adagolunk, és egyidejűleg 50%-os vizes lúgoldatot is jó keverés mellett olyan sebességgel adagolunk, hogy a reakciókeverékben 9—10, előnyösen 9,3—9,7 pH- értéket tartsunk fenn. A lúg beadagolását addig folytatjuk, míg a pH-érték konstans marad. A hőmérsékletet 20—90, előnyösen 35—50 °C között tartjuk, a beadagolás közben külső hűtés vagy fűtés alkalmazásával, szükség szerint. A lúg beadagolás! ideje 1—8 óra. Ezután a pH-értéket savval 6,0-ra állítjuk. A keverést leállítjuk és a fázisokat elkülönülni hagyjuk. Az alsó vizes fázist eltávolítjuk és a felső szerves fázist desztiliációval szárítjuk, míg vákuumban vagy atmoszférikus nyomáson konstans fejhőmérsékletet érünk el. 133—533 mbar abszolút nyomás beállítása előnyös. A (11) képletű vegyületet tartalmazó oldatot vagy szuszpenziót szükség szerint 25—55 °C-ra lehűtjük, miközben vízmentes szabad dimetilamint adagolunk. Előnyösen az amint 25-—55 °C között adagoljuk, ennél magasabb vagy alacsonyabb hőmérsékletek is alkalmazhatók, az illető oldószerben az amin oldhatósági fokától függően. Lényeges az, hogy 1 mól (11) képletű ve-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
