180429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vérnyomáscsökkentő hatású 2-bróm-6-fluor-N-2-imidazolidinilidén- benzamin és savaddíciós sói előállítására
5 180 429 6 A különböző savaddiciós sók molekulasúlya és olvadáspont ja a következő : Hidrobromid : C9H9BrFN3-HBr (higroszkópos) Molekulasúlya: 339,01 Olvadáspontja: 218—222°. Nitrát: C9H9BrFN3-HN03 (enyhén higroszMolekulasúlya: 321,11 kópos) Olvadáspont ja : 147—148° Maleinát : C9H9BrEN3 • HOOC-CH = = CH—COOH (C4H404) Molekulasúlya: 374,16 Olvadáspontja: 134—135,5° Oxalát : C„H9BrFN3 • HOOC-COOH (higroszkópos) (C2H204) 8-Klórteofillinát : Molekulasúlya: 348,13 Olvadáspontja: — (higroszkópos olaj) C9H9BrFN3 • C7H,CIN402 Tozilát : Molekulasúlya: 472, 69 Olvadáspontja: 206—208° C„H9BrFN3 • C7H803SaH20 (higroszkópos) Molekulasúlya: 448,31 Benzoát : Olvadáspont j a : 146 —149° C9H9BrFN3C7H602 (enyhén higroszMolekulasúlya: 380,21 kópos) Olvadáspontja: 194—196° Tartarát : C9H9BrFN3-C4H609 (higroszkópos) Molekulasúlya: 408,18 Metánszulfonát : Olvadáspontja: 109—111,5° C9H9BrFN3 • CH403S (higroszkópos) Molekulasúlya: 354,20 Citrát : Olvadáspontja: 182—184° C9H9BrFN3-C6H807 (higroszkópos) Molekulasúlya: 450,21 2. példa Olvadáspontja: 106—108°. 2-Bróm-6-fluor-N-2-imidazolidinilidén-benzamin 1,35 g (0,005 mól) 2-bróm-6-fluor-fenilizocianid-dikloridot (127—128° olvadáspontú 2-bróm-6- -fluor-formanilidből állítjuk elő tionilklorid és szulfurilklorid keverékével reagáltatva) és 1,5 g etiléndiamint 20 ml vízmentes éterben 5°-on, keverés közben reagáltatunk. Az ízocianid-diklorid teljes menynyiségének hozzáadása után még körülbelül 5—10 percig 5°-on folytatjuk a keverést, majd a hőmérsékletet szobahőmérsékletre hagyjuk emelkedni, és a keverést még 30 percig folytatjuk. A reakciókeveréket vákuumban bepároljuk, a maradékot híg sósavval feloldjuk, és a pH-t híg nátriumhidroxid-oldattal 7-re beállítva éteres extrakcióval tisztítjuk (az éteres fázisokat eldobjuk). A híg nátriumhidroxid-oldattal meglúgosított anyagból az imidazolidin-bázist éterrel vonjuk ki. Az egyesített éteres fázist magnéziumszulfáton szárítjuk, leszűrjük, és az étert vákuumban elűzzük. A maradékként kapott 2-bróm-6-f luor-N -2-imidazolidinilidén-benzamin, a vékonyrétegkromatográfiai vizsgálat szerint már alig szennyezett, és további tisztításra kovasavgéloszlopon 6:3:15 arányú metanol:aceton:kloroform eleggyel kromatografálható. Hozam : 0,55 g (42,6%). Olvadáspontja 113,5—114,5°. 3. példa 2-Bróm-6-fluor-N-2-imidazolidinilidén-benzamin 5,38 g (0,025 mól) 2-bróm-6-fluor-fenilciánamidot és 8,1 g etiléndiamin-monotoluolszulfonátot körülbelül 50 ml amilalkoholban 5 óra hosszat keverés és visszafolyatás közben forralunk. A víztiszta reakciókeveréket éjjelen át lehűlni hagyjuk, majd vákuumban bepároljuk. A maradékot 1 n sósavval felvesszük, az oldhatatlan részt kiszűrjük, és a sósavas oldatot növekvő pH-értékeken (2 n nátriumhidroxid-oldattal meglúgosítva) éterrel frakcionáltan extraháljuk. Az összesen 10 éterfrakció közül a vékonyrétegkromatográfiás meghatározás szerint csak az új imidazolidin-származékot tartalmazókat egyesítjük. Az egyesített éteres kivonatokat szárítjuk, és az étert vákuumban kiűzzük. A visszamaradó imidazolin-bázis egy idő múlva kikristályosodik. Hozam: 1,2 g (18,6%). Olvadáspontja: 107—110°. A kapott anyag azonos az autentikus anyaggal. 4. példa 2-Bróm-6-fluor-N-2-imidazolidinilidén-benzamin 2,1 g (0,0078 mól) N-(2-bróm-6-fluorfenil)-guanidin-hidrokloridot és 0,53 ml (0,0078 mól) etiléndiamint 20 ml amilalkoholban erőteljes keverés közben 20 óra hosszat visszafolyatás közben forralunk. A reakciókeveréket vákuumban szárazra pároljuk, és a maradékot 2 n sósavban és vízben feloldjuk. Növekvő pH-értékeknél (2 n nátriumhidroxid-oldat hozzáadásával beállítva) éterrel frakcionáltan extrahálunk, és a vékonyréteg-kromatográfiai vizsgálat szerint egységesnek bizonyult éterfrakciókat egyesítjük, magnéziumszulfáton szárítjuk, és vákuumban súlyállandóságig bepároljuk. A keletkezett imidazolidin-származék olaj alakjában marad vissza, majd egy idő múlva kristályossá válik. Az anyag azonosnak bizonyul a 113,5—114,5° olvadáspontú 2-bróm-6-fluor-N-2-imidazolidinilidén-benzaminnal. Hozam: 0,65 g; (32,2%). 5. példa 2-Bróm-6-fluor-imidazólidinilidén-benzamin a) l-Acetil-2-(2-bróm-6-fluorfenil-imino)-imidazolidin előállítása 6,56 g (0,035 mól) 2-bróm-6-fluor-anilint és 4,82 g (0,0376 mól) l-acetil-imidazolidin-2-ont 50 ml foszforoxikloriddal körülbelül 40 óra hosszat keverés közben 55°-on hevítünk, majd a felesleges foszforoxikloridot vákuumban elűzzük. A maradékot azonnal belekeverjük 180 ml jeges vízbe, leszűrjük, a szűrletet jeges hűtés közben 5 n nátriumhidroxid-oldattal közömbösítjük, mire az l-acetil-2-(2-bróm-6-fluorfenilimino)-imidazolidin kiválik. Ezt szívatással elkülönítjük, jeges vízzel közömbös kémhatásig mossuk, majd megszárítjuk. Hozam: 6,2 g (64%). Olvadáspontja 140—150°. b) l-Acetil-2-(2-bróm-6-fluorfenilimino)-imidazo-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
