180421. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3,4,5-trihidroxi-piperidin-származékok előállítására
5 180 421 6 Rt_______________R2 —G,H5 4-metoxi-benzoil-amino-metil—H 4-toluolszulf amido-metil—CH3 4-toluolszulfamido-metil—CaH5 4-toluolszulf amido -metil. —C4H9 4-toluolszulfamido-metil—Ç,H1S 4-toluolszulfamido-metil—C9H19 4-toluolszulf amido-metil—CUH23 4-toluolszulf amido -metil— H benzolszulfamido-metil—CH3 benzolszulfamido-metil—C8H17 benzolszulfamido-metil—H 4-klôr-benzolszulfamido-metil—CHa 4-klôr-benzolszulf amido-metil—H N’-metil-ureido-metil--(-CH2-NH-CO-NH-CH3) —CH3 N’-metil-ureido-metil—C6H13 N’-metil-ureido-metil—H N’-fenil-ureido-metil— CH3 N’-fenil-ureido-metil—C7H16 N’-fenil-ureido-metil— H acetil-amino-metil—CH3 acetil-amino-metil—C2H6 acetil-amino-metil—C8H17 acetil-amino-metil—H propionil-amino-metil—CH3 propionil-amino-metil— H butiril-amino-metil—C2H5 butiril-amino-metil— H heptanoil-amino-metil—CH3 heptanoil-amino-metil— H n-nonanoil-amino-metil—C8H13 n-nonanoil-amino-metil— H N-metil-N -benzoil-amino-metil—CH N-metil-N-benzoil-amino-metil—H N’-metil-tioureido-metil-{-CH2-NH-CS-NH-CH3) —CH3 N’-metil-tioureido-metil— H N’-fenil-tioureido-metil(_CH?-NH-CS-NH-C6H6) —C4Hb N’-fenil-tioureido-metil—H etoxikarbonil-amino-metil— CH3 etoxikarbonil-amino-metil—H metánszulfonil-amino-metil(-CH2-NH-S02-CH3) — CH, metánszulfonil-amino-metil—H dimetil-aminoszulfonil-amino-metil[-CH2-NH-S02-N(CH3)2] — C2H5 dimetil-aminoszulfonil-amino-metil—H n-butil-amino-metil—CH3 n-oktil -amino -metil -— CH3 dimetil-amino-metil—H karboxil- (—COOH) —H etoxikarbonil—CH3 karboxil -—C8H17 karboxil-—CH3 etoxikarbonil—H karbamoil- (—CONH2) —CH3 karbamoil— H propánszulfoni l-amino-metil( - CH2—NH - S02—C3-H7) — H hidroxi-metil—CH3 hidroxi-metil—H acetoxi-metü-Rt R2 — CH3 acetoxi-metil— H oktiloxikarbonil— CH3 oktiloxikarbonil— C6H13 oktiloxikarbonil— CH2—CH2—OH benzoil-amino-metil-— CH, (2-ciano-etil)-amino-metil(-CH2-NH-CH2-CH2-CN) A találmány szerinti eljárással előállítható vegyiiletek a gyógyászatban inhibitorként a következő indikációs területeken alkalmazhatók: praediabetes, gastritis, székrekedés, a gyomor-béltraktus fertőzései, meteorismus, felfúvódások, caries, atherosclerosis, magas vérnyomás, különösen pedig adipositas (elhájasodás), diabetes és hyperlipaemia. A találmány szerinti új vegyületeket a hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények a hatásspektrum kiszélesítése céljából a glükozid-hidroláz-inhibitorok kombinálhatok is oly módon, hogy e kombinációk tagjai egymást hatás szempontjából kölcsönösen kiegészítsék; az ilyen kombinált készítményekben a találmány szerinti inhibitorok vagy egymással, vagy más, már ismert ilyen hatású inhibitorokkal kombinálhatok. így például előnyös lehet a találmány szerinti szacharóz -inhibitorok már ismert amiláz-inhibitorokkal való kombinálása. Egyes esetekben a találmány szerinti inhibitorokat előnyösen kombinálhatjuk más, már ismert orális antidiabetikus szerekkel, mint a béta-citotrop szulfonil-karbamid-származékokkal és/vagy a vércukorszintre ható biguanidokkal, vagy pedig a vérlipoid-szintjét csökkentő hatóanyagokkal, például k’ofibráttal, vagyis 2-(p-klór-fenoxi)-2-metil-propionsav-etilészterrel, továbbá nikotinsavval, kolesztiraminnal vagy hasonlókkal is. A találmány szerinti eljárással előállítható hatóanyagokat gyógyszerkészítményekben alkalmazhatji k önmagukban, hígítás nélkül, például porok alakja ban vagy zselatinkapszulába töltve, vagy pedig v vőanyagokkal kombináltan, a szokásos gyógyszerkészítmények alakjában. A gyógyszerkészítmények a találmány szerinti inhibitorokat kisebb vagy nagyobb mennyiségi arányokban, például 0,1% - 99,5%-ban tartalmazhatja k, nem toxikus, gyógyászati szempontból elfogadható inert vivőanyag kíséretében; vivőanyagként egy- vagy többféle szilárd, félszilárd vagy folyékony hígítószer, töltőanyag, továbbá adott esetben nsm toxikus, gyógyászati szempontból elfogadható inert gyógyszerészeti segédanyagok hozzáadásával. Az ilyen gyógyszerkészítményeket célszerűen adagolási egységek, vagyis fizikailag különálló, meghatározott mennyiségű inhibitort tartalmazó egységok alakjában készítjük el, amelyek hatóanyagtartalma a kívánt gátlóhatás eléréséhez szükséges mennyiség törtrészének vagy többszörösének felel meg. Az ilyen adagolási egységek 1, 2, 3, 4, vagy több egyszeri adagot, vagy pedig az egyszeri adag felét, harmadát vágj' negyedét tartalmazhatják. Az egyszeri adag célszerűen elegendő mennyiségű hatóa nyagot tartalmaz ahhoz, hogy egy előre meghatározott rend szerinti adagolás esetén a kívánt gátlóhatást kifejtse, mi mellett a napi adag teljes egészét, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
