180418. lajstromszámú szabadalom • Inszekticid és akaricid készítmények és eljárás a készítmények hatóanyagát képező fenil-alkánsav-észterek előállítására

5 180418 6-benzil-alkohollal reagálhatjuk az (I) általános képletű vegyiiletté. A fenti reakciókat a D reakcióvázlat szemlélteti. A képletekben lt2 jelentése etil-, n-propil- vagy izopropil-csoport, R3 jelentése hidrogénatom vagy cianocsoport. Míg a B reakcióvázlaton ábrázolt módszerek ál­talánosan alkalmazhatók a találmány szerinti ve­­gyületek előállítására, azt tapasztaltuk, hogy azok­nál a nitril-vegyiileteknél, amelyeknek általános képletében az RCF2X csoport jelentése HCF20- vagy HCFaS-csoport, az alkálikus hidrolízis során HCF2-csoport hasadhat le. Vizsgálataink során azonban felismertük, hogy a lehasadt csoportot ismét bevihetjük a molekulába, ha a megfelelő fenolt vagy tiofenolt klór-difluor-metánnal reagál­­tatjuk vizes lúgoldat és dioxán elegyében. A HCF20-csoportot tartalmazó vegyületek szin­tézisét az E reakcióvázlat szemlélteti. A reakció­vázlat szerint egy (XII) általános képletű alfa­­-alkil-3 (vagy 4)-metoxi-fenil-acetonitrilt — R2 je­lentése a fenti — hidrogén-bromid-oldat segítsé­gével a megfelelő (XVIII) általános képletű alfa­­-alkil-3 (vagy 4)-hidroxi-fenil-ecetsavvá alakítjuk — Rj jelentése a fenti. Ez utóbbi vegyületet klór­­difluormetánnal kezeljük vizes lúg és dioxán ele­gyében, és ilyen módon a (XIX) általános képletű alfa-alkil-3 (vagy 4)-difluor-metoxi-fenil-ecetsavat kapjuk R2 jelentése a fenti. A (XIX) általános képletű vegyületeket a D reakcióvázlat szerint alakíthatjuk át az (I) általános képletű észterekké. Megjegyezzük, hogy a B reakcióvázlaton bemu­tatott eljárás alkalmas ugyan az X helyében —S(O)— vagy —S(O),-képletű csoportot tartal­mazó (I) általános képletű vegyületek előállítására, gyakran célszerűbb, ha úgy járunk el, hogy az X helyében kénatomot tartalmazó (VIII) általános képletű savat vagy (I) általános képletű észtert állítjuk elő, majd pedig a kénatomot —S(O) — vagy —S(0)2-csoporttá oxidáljuk megfelelő oxidáló­szer, például m-klór-perbenzoesav, nátrium-perjo­­dát vagy hidrogénperoxid alkalmazásával. Az R2 helyében terc-butil-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket, ahol R és R3 jelentése a fenti, úgy állítjuk elő, hogy valamely m- vagy p-szubsztituált-benzaldehidet terc-butil­­-magnézium-kloriddal reagáltatunk, a kapott neo­­pentil-alkohol-származékot tionil-kloriddal klóroz­zuk, a képződött klorid-vegyületből Grignard­­reagenst készítünk magnézium segítségével tetra­­hidrofuránnal, majd szén-dioxiddal a karboxilcso­­portot kialakítjuk. A fenti reakciósort az F reakcióvázlat szemlélteti az alfa-terc-butil-3 (vagy 4)-trifluor-metoxi-fenil­­-ecetsav példáján. A kapott (XXIII) képletű savat az A reakcióvázlaton ismertetett módon alakíthat­juk a megfelelő (I) általános képletű észterré. Az R2 helyében izopropenil-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek előállítására — R és R:, jelentése a fenti — úgy járunk el, hogy a megfelelő, méta- vagy para-szubsztituált-fenil­­-ecetsavat két mólekvivalens mennyiségű izopro­­pi]-magnézium-kloriddal reagáltatjuk aceton je­lenlétében, a képződött hidroxi-savat észterré ala­kítjuk, majd a hidroxi-észtert foszfor-pentoxiddal dehidratáljuk. Az eljárást a G reakcióvázlat szem­lélteti az (Ib) képletű alfa-izopropenil-3 (vagy 4)­­-( rifluor-metoxi-fenil-ecetsav-(m-fenoxi-benzil)-ész­ter példáján. Ha a B vagy D reakcióvázlaton bemutatott mó­don járunk el, nem szükséges az alfa-ciano-m­­-fenoxi-benzilalkohol prekurzort elkülönítenünk. Sok esetben célszerűen úgy járunk el, hogy az nt-fenoxi-benzaldehid, valamely alkálifém-cianid — például nátrium-cianid — és a megfelelő alfa­­-szubsztituált-2-halogén-alkil (oxi-, tio-, szulfinil­­vagy szulfonil-fenil-acetil-halogenid elegyét egy lé­pésben reagáltatva állítjuk elő a végső alfa-ciano­­észtert. A találmány szerinti (I) általános képletű új ve­gyületek igen hatékony mérgek — mind érintésre, mind pedig a gyomorba jutva kifejtik hatásukat — a kullancsok és sokféle rovar, különösen a kétszár­­nyú, pikkelyes szárnyú, keményszárnyú és egyenlő­szárnyú rovarok irtására. A találmány szerinti vegyületeknek igen nagy a visszamaradó inszekticid aktivitása a növényi szö­veten, hatékonyak a talajban, és meglepő a haté­konyságuk a kullancsokkal szemben. Ezen túlme­nően, védik az állatokat a rovarok és a kullancsok támadásával szemben, amikor a vegyületeket orá­lisan vagy parenterálisan adjuk be az állatoknak, vagy helyileg alkalmazandó inszekticid vagy aka­­ricid készítmény formájában végezzük el a kezelést. Az (I) általános képletű vegyületeket nem szük­séges stabilizáló szerrel elegyíteni ahhoz, hogy sta­bilizált hatású inszekticid és akaricid készítménnyé alakítsuk őket, jóllehet más, biológiailag hatékony vegyülettel is kombinálhatok, így például piretroid­­-aktivátorokkal, például piperonil-butoxiddal, sze­­zamex-szel vagy izoszafrol-n-oktil-szulfoxiddal. Az (I) általános képletű vegyületeket ismert in­­szekticidekkel is kombinálhatjuk, például foszfá­tokkal, karbamátokkal, formamidinekkel, klórozott szénhidrogénekkel vagy halogén-benzoil-karbami­­dokkal. A növekedésben lévő növényeket és/vagy a be­takarított termést, például a tárolt gabonát meg­támadó rovarok — közöttük a talajban lévő rova­rok — irtására a találmány szerinti inszekticid vegyületeket a növény levélzetére, a rovarok elő­fordulási helyére és/vagy a rovarok táplálékára juttathatjuk. Általában az aktív vegyületet híg folyékony permet alakjában alkalmazzuk, azon­ban aeroszol, por, granulátum vagy nedvesíthető porkészítmény alakjában is használható. A folyékony permetek közül előnyösen alkal­mazhatók az olajos permetek vagy emulgeálható koncentrátumok, és ez utóbbiak tovább hígíthatok a felhasználáshoz. Ezek a készítmények folyékony koncentrátumok, az egyszerűbb kezelhetőség és szállíthatóság érdekében rendszerint csak a fel­használási helyen diszpergálják őket vízben, majd pedig híg permetként történik a felvitel a növény levélzetére, a talajra vagy a kezelni kívánt felületre. Egy jellemző emulgeálható koncentrátum, amely felhasználható sokféle növény, így gabonafélék, kukorica, kelkáposzta, tök, gyapot, dohány, szója­bab, dísznövények, bokrok stb. védelmére, mint­egy 20 súly% hatóanyagot, 4 súly% emulgeáló-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom