180413. lajstromszámú szabadalom • Berendezés siló takarmány kitermelésére toronysilóból

3 180413 4 A kitűzött feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a körbefutó továbbító szerkezeten legalább egy, a silózott anyag felszí­nén felfekvő, együtt futó tapintószerv van bil­­lenthetően ágyazva vagy függőlegesen rnegve- 5 zetve, és egy, a tapintószerv mozgása révén vele függőleges irányban együtt mozgó alkatrészhez a kitermelő berendezés nem forgó részén elrende­zett, legalább egy pár egymás fölötti közelítő kapcsoló vagy legalább egy, egymás fölötti érint- 10 kezőkfkel rendelkező irányváltó kapcsoló van társítva, ahol a két közelítő kapcsoló vagy az irányváltó kapcsoló érintkezői a továbbító szer­kezet szívószájjal együttes emelésére és sül­lyesztésére szolgáló két villamos vezérlő áram- 15 körbe vannak iktatva. A találmány szerinti megoldás révén a szívó­vezeték szívószája mindig azonos, illetve csak­nem azonos távolságban helyezkedik el a siló­zott anyag felszínétől, így mindig az a szükséges 20 szállítólevegő-mennyiség áll rendelkezésre, amelyre a továbbító szerkezet teljesítménye be van állítva és azzal összhangban van. Mivel a szivószáj és a továbbító szerkezet süllyesztésének vezérlése a továbbító szerkezet minden fordula- 25 tánál csák egyszer lép működésbe, sikerült ki­küszöbölni, hogy a tapintószerv a silózott anyag felszínének kisebb egyenetlenségeinél is műkö­désbe lépjen, így igen nyugodt üzemmenet biz­tosítható, lényegében állandó szállítási teljesít- 30 ménnyel. Az ismert, de a találmány szerint alkalmazott szóban forgó kitermelő berendezéseknél a továb­bító szerkezet körülbelül tizenkét fordulatot tesz percenként a silótengely körül, így -itt is mind- 35 össze egyszeri vezérlés szükséges a süllyesztő mozgáshoz fordulatonként. Ha sakkal kisebb fordulatszámot alkalmaznánk, akkor előnyös a továbbító szerkezet egy fordulata alatt több ve­zérlő impulzust kiváltani a továbbító szerkezet 40 süllyesztéséhez vagy esetleges emeléséhez. Ilyenkor természetesen több pár közelítő kapcso­lót vagy több irányváltó kapcsolót kell a függő­leges szállítóvezeték kerületén elosztva helyhez kötötten alkalmazni, vagy egy pár közelítő kap- 45 csolóhoz vagy egy irányváltó kapcsolóhoz több tapintószervet kell társítani, amelyek a továbbí­tó szerkezet körbefutása során egymást követően működnek együtt a közelítő kapcsolópárral vagy az irányváltó kapcsolóval, hogy vezérlő impul- 50 zusokat keltsenek a teljes kitermelő berendezés süllyesztésére és emelésére. A találmányt részletesebben rajz alapján is­mertetjük, amely a találmány szerinti berende­zés vázlatos példakénti kiviteli alakját tünteti 55 fel. A rajzon az 1. ábra mechanikus továbbító, illetve felszedő szerkezetet mutat, a silótakarmány toronysilóból való pneumatikus elszí- 60 vására szolgáló berendezéssel és a ta­lálmány szerinti vezérlés vázlatos fel­tüntetésével, távlati nézetben; a 2. ábra a továbbító szerkezet és a szívószáj emelésének és süllyesztésének vezér- 65 lését tünteti fel az 1. és 3. ábra II—II vonala felőli oldalnézetben; a 3. ábra a 2. ábrán látható vezérlés felülné­­zete. Az ábrákon látható kiviteli példában a silóta­karmány kör alakú toronysilóból való kivételére szolgáló, lényegében ismert kitermelő berendezés­ről van szó, ahol a silótakarmány mechanikus hozzávezetéssel kerül a pneumatikus 1 szívóveze­ték 5, 5/a szívószájához, ahol az 1 szívó vezeték központosán van a kör alakú toronysilóba beve­zetve, és például teleszkóposán lefelé meghosz­­szabbítható. A nem forgó 1 szívóvezeték alsó ré­szét sugárirányú 3 támkarokkal ellátott 2, 2/a, 2/b keret veszi körül. A 3 támkarok a siló belső falának támaszkodnak, és ezzel az 1 szívóvezeték alsó részét a silóban központosán tartják, ugyan­akkor függőleges mozgásnál pedig megvezetik. Egy, az 1 szívóvezeték alsó végét körülvevő, a rajzon föl nem tüntetett csapágyat a fogasko­szorú fogja körül, amely 4 villamos motor ré­vén forgásba hozható. Az a fogaskoszorú egy­részt egy 5/b helyen az 1 szívóvezeték aljához csatlakoztatott 5 szívószáj törzset, másrészt há­rom darab 6 tartót hordoz, amelyeken 7 továb­bító- vagy felszedőszervek vannak ágyazva, ame­lyek a silózott anyagot a felszínről magukkal vi­szik és a pneumatikus 5, 1 szállító vezeték 5/a szívószájtorkolatához továbbítják. A 7 továbbí­tószervekkel ellátott 6 tartó helyett bármely más továbbító vagy felszedő szerkezet is alkalmazha­tó, amely a silótakarmányt a silóban felhalmo­zott anyagmennyiség tetejéről az 5/a szívószáj­torkolathoz tudja továbbítani. Olyan megoldás is lehetséges, hogy a 6 tartókkal együtt forgó, az 1 szívóvezetékhez képest szögben behajlított 5 szívószáj törzs helyett az 1 szívó vezetéket lefelé tengelyirányban mereven meghosszabbítjuk oly módon, hogy az 1 szívóvezeték alsó része ne fo­rogjon együtt a 6, 7 továbbító szerkezettel. A találmány értelmében az 5 szívószáj törzs 5/a szívószájtorkolatát a 7 továbbító szervekkel ellátott 6 tartókból álló továbbító szerkezet min­den fordulatánál azonos Xi távolságban kell tar­tani a silózott anyag felszínétől. Ebből a célból az egyik vagy a 6, 7 továbbító szerkezet nagyon lassú körbenforgásánál több 6 tartóra 8 villa van felerősítve, amelynek fogai között vízszintes 9 tengely van rögzítetten elrendezve. A 8 villából kinyúló tengelyvégen egymástól különválasztva 12 tapintókar és 13 kapcsolókar 10 és 11 csap­ágyai vannak elrendezve. A 12 tapintókar 12a talppal fekszik fel a silózott anyag felszínén, de a talp helyett henger (illetve görgő) is alkalmaz­ható. A 13 kapcsolókar átmegy egy 14 vezeté­ken, amely a 13 kapcsolókart függőlegesen meg­vezeti. A 13 kapcsolókar függőleges mozgását a 14 vezetékben felső és alsó, beállítható ütközők határolják. A 6, 7 továbbító szerkezettel együtt­­t'orgó 13 kapcsolókar végéhez a 2 kereten he­veder segítségével egy pár 15 és 16 közelítő kapcsoló van társítva, amelyek egymástól adott függőleges távolságban vannak elrendezve, és akkor lépnek működésbe, ha a 13 kapcsolókar vége a 6, 7 továbbító szerkezet egyes fordulatai-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom