180413. lajstromszámú szabadalom • Berendezés siló takarmány kitermelésére toronysilóból

5 180413 6 nàl az egyik vagy másik 15, 16 közelítő kapcso­lóhoz túl közel kerül. Ha a 13 kapcsolókar vé­ge a két 15 és 16 közelítő kapcsoló közötti ma­gasságban halad el, akkor nem következik be egyik vagy másik kapcsoló működtetése. A 15 és 16 közelítő kapcsolók egy villamos csörlőmotor egy-egy áramkörébe vannak bekötve, amely motor a 6, 7 továbbító szerkezet és az 5/a szívó­szájtorkolattal rendelkező 5 szívószájtörzs eme­lésére és süllyesztésére szolgáló csörlőt működ­teti. Természetesen az is lehetséges, hogy a 6, 7 továbbító szerkezet lassú forgásánál a 2 keret 2/b karimáján elosztva több pár 15 és 16 közelítő kapcsolót rendezzünk el, hogy az 5/a szívószáj­torkolat silózott anyagtól való távolságát kifo­gástalanul beállíthassuk, illetve szabályozhas­suk. A 12 tapintókar és a 13 kapcsolókar a 9, 10 csapágyakon egy-egy 17, ill. 18 támasszal van mereven összekötve, amelyek végeit egyrészt 19 állítócsavar egymástól adott távolságban tartja, másrészt 20 rugózat egymás felé kényszeríti. A 19 és 20 alkatrészek segítségével a 12 tapintókar a 13 kapcsolókarhoz képest pontosan beállít­ható, így a 12/a talp billenési tartománya a kap­csolási tartományhoz képest az X2—xi távolsági méretekkel meghatározható. Üzem közben a 6, 7 továbító szerkezet minden fordulatánál a 13 kapcsolókar egyszer elhalad a 15, 16 kapcsolók tartománya előtt. Ha az elő­ző fordulatnál a silótakarmány kellőiképpen ki­hordásra került, akkor a 12/a talp a fordulat után ennek megfelelően lesüllyed, így a 12 tapintó­kar lesüllyedése következtében a 13 kapcsolókar kibillen és a 16 közelítő kapcsolóhoz közeledik, ami vezérlő impulzust vált ki a 6, 7 továbbító szerkezet és az 5, 5/a szívószáj süllyesztésére szolgáló csörlő működtetéséhez. Ha a megelőző fordulatnál túlságosan kevés silózott anyag került elhordásra, úgy a 12 ta­pintókar a 12/a talppal együtt csak kismérték­ben billen meg, és ugyanígy kismértékben billen ki helyzetéből a 13 kapcsolókar is, így annak vége a 15 és 16 közelítő kaposoló között halad el, miáltal nem jön létre vezérlő impulzus a 6, 7 továbbító szerkezet süllyesztésére. A 13 kapcsolókarral együttműködő 12 tapin­tókar helyett függőlegesen megvezetett, alul például egy hengerrel a silózott anyag felszínén felfekvő, a továbbító szerkezettel együtt futó ta­pintószerv is alkalmazható, amelynek felső vé­ge kapcsolókarként vagy hasonlóként van ki­alakítva a 15, 16 közelítő kapcsolók egyikének vagy másikának kapcsolására. Végül adott esetben olyan megoldás is lehet­séges, hogy egy pár 15, 16 közelítő kapcsoló he­lyett egy vagy több helyhez kötött irányváltó kapcsolót alkalmazzunk, ahol a 13 kapcsolókar szabad vége vagy a függőlegesen megvezetett tapintószerv felső vége úgy van kiképezve, hogy az irányváltó kapcsoló billenthető érintkezőkar­ja az irány váltó kapcsoló egyik vagy másik érintkezője felé billenjen, mihelyt a tapintószerv korábbi helyzetéből kibillen Ebben az esetben is alkalmazható olyan függőlegesen megvezetett tapintószerv, amelynek felső végét megfelelően úgy kell kiképezni, hogy az a tapintószerv füg­gőleges mozgásánál az irányváltó kapcsoló érint­kezőkarját működtesse. A találmány szerinti megoldással lehetővé vá­lik az 5/a szívószájtorkolatnak a silózott anyag felszínétől való távolságát a 6, 7 továbbító szer­kezet minden fordulatánál állandó értéken tar­tani, így mindig a szükséges szállítólevegő­mennyiség áll rendelkezésre. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Berendezés silótakarmány kitermelésére kör alakú toronysilóból, a siló tengelye körül körben forgatott, a silótakarmánynak a silózott anyag felszínéről való továbbítására szolgáló to­vábbító szerkezettel és egy pneumatikus, köz­ponti, felfelé vezető szívóvezetékkel, amely alul a szívóvezeték körül forgó továbbító szerkezet által silótakarmánnyal táplált szívószájjal van ellátva, és ahol a továbbító szerkezet a szívószáj­jal együtt a silózott anyag felszínéhez elektro­­motorikus úton utánállítható módon van fel­függesztve, azzal jellemezve, hogy a kör­­befutó továbbító szerkezeten (6, 7) legalább egy, a silózott anyag felszínén felfekvő, együtt futó tapintószerv (12, 12a) van billenthetően ágyazva vagy függőlegesen megvezetve, és egy, a tapin­tószerv mozgása révén vele függőleges irányban együtt mozgó alkatrészhez a kitermelő berende­zés nem forgó (1, 2) részén elrendezett, legalább egy pár egymás fölötti közelítő kapcsoló (15, 16) vagy legalább egy, egymás fölötti érintkezők­kel rendelkező irányváltó kapcsoló van társítva, ahol a két közelítő kapcsoló (15, 16) vagy az irányváltó kapcsoló érintkezői a továbbító szer­kezet (6, 7) szívószájjal (5, 5a) együttes emelé­sére és süllyesztésére szolgáló két villamos ve­zérlő áramkörbe vannak iktatva. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a silózott anyag felszínén felfekvő talpból (12a) vagy hen­gerből és tapintókarból (12) álló tapintószerv a továbbító szerkezeten (6, 7) vízszintes tengely (9) körül billenthetően van ágyazva, és legalább egy pár egymás fölött elhelyezkedő közelítő kapcso­lóval (15, 16) együttműködő kapcsolókarral (13) van összekötve. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy be­határolt billenő mozgásában függőlegesen meg­vezetett kapcsolókarja (13) van. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tapintókar (12) és a kapcsolókar (13) kö­zös tengelyen (9) egymástól függetlenül billent­hetően van ágyazva, és mindkettő csapágya (10, 11) egy-egy, támasszal (17, 18) van ellátva, ame­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom