180285. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különböző poliszacharidéterek új aminoszármazékainak előállítására affinitáskromatográfia kárkészítés céljából

180.285 4 -on, ma3ci különböző hőmérsékletekre melegítve 2 órát rázattuk. A minták feldolgozása az 1.1. pontban leírtak szerint történt. Az 5/3* ábrán a bevezetett aminocsoport tartalom per g száraz gól értékeiket ábrázoltuk a hőmérséklet függvényében. 1*3- Az epiklórhidrin koncentráció optimálása. 3 g leazivatva szárított agarózt 6,5 ml 0,25 N nátrium­hidroxid oldatban szusznendáltunk és különböző mennyiségű epi­­klórhidrln hozzáadásával 2 órát szobahőfokon rázattak. Az 5/4. ábrán a gélen kötött aminöcsoport tartalmat //umol per gramm száraz gól/ ábrázoltuk a reakcióelegy epiklórnidrin koncentrá­ció jának függvényében. 1.4. A reakcióidő optimálása. 5 g leazivatva szárított agarózt 6,5 ml 0,25 H nátriun­­hidroxid oldatban azuszpendáltuk és 0,325 ml epiklórhidrin hoz­záadása után szobahőfokon rázattuk különböző ideig. Az 5/5* áb­rán bemutatjuk ezen kis ér lets or ozat eredményeit. 2./ Az 1,4-butándiolűiglicidiléterrel történő aktiválás körülményeinek optimálásakor felhasználtuk Sundberg és Porath eredményeit, ügy találtuk, hogy ha az általuk alkalmazott epoxid koncentrációt negyedére, az aktiválás idejét szintén negyedére, raig a lu^koncentrációt 0,5 M-ra csökkentjük, úgy teljesíthetők célkitűzéseink, és egy kíméletes aktiválási eljárást kapunk. Az aktivált gél feldolgozása az 1.1. pontban leirtak szerint tör­tént. A módszereünklcel szintetizálható amino végcsoportu külön­böző hosszúságú karok a már ismert módszerekkel továbbalakitha­tók, tetszőleges hosszúságú és különböző funkciós csoportú /kar­­boxil, tiol stb./ karokká /P. Cuatrecasas /1970/ J. Biol.Ohem. 245, 3059-5065/. Az aktiválási eljárás gyors, egyszerű és jól reprodukál­ható /l. táblázat/* Az aktiválás során a gél eredeti szerkezete lényegében megőrizhető, a keresztkötések száma minimális. Ennek vizsgála­tát oly módon végeztük, hogy a különböző módszerekkel készült géleket 75°C-os vízfürdőn 50%-os ecetsavban hidrolizáltattuk es mértük az oldódási időket. Ezen idők a keresztkötések mennyi­ségével arányosan nőnek. Szubsztituálatlan Sephaxose 4B-t hasz­náltunk kontroll anyagként /2. táblázat/. Azt tapasztaltuk, hogy az általunk készített gélek a kontrollal azonos idők alatt mara­déktalanul feloldódtak, mig a brómeiános aktiválással és a már említett szerzők módszerével készitett gélek még 10 óra eltel­te után is lényegében változatlanul maradtak vissza. Ezen kí­sérlettel egyszerűen bizonyítottuk, hogy a módszereünkkel vég­zett karbevezetés igen kíméletes. Az eljárás, a megfelelő szárazanyag sulyok figyelembevé­telével alkalmas egyéb poliazacharidokba, pl. dextránba és cel­lulózba is amino végcsoportu karok bevezetésére /3* táblázat/. Az oltalmazni kívánt eljárást,*liletve alkalmazásait rész­letesen az 1-8. példában ismertetjük. 1. példa Karbevitel agarózba epiklórhidrinneli

Next

/
Oldalképek
Tartalom