180273. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,5-diszubsztituált 2-pirrolidon-származékok előllítására
180.273 összes aszimmetria centrumok abszolút konfigurációja fordított. Ezzel szemben, ha az abszolút konfiguráció egy vagy több, de nem az összes aszimmetriacenürumon fordított, úgy az izomerpárok az epimerek vagy diasztereomerek. így például az 1-/6*-karboxihexil/-5 ß-f~b% * aC-hidroxiokt-l* ’-enil/-2-pirrolidon és az l-/6*-ka^boxihexil/-50ó-/3,*ß -hidroxiokt-l**-enil/-2-pirro* lidon diasztereomerek, mivel, ahogy azt a XI és a XII képleten bemutatjuk, az 5-ös szénatom konfigurációja a két vegyületben fordított. Tény, hogy bármely kémiai módosítás az enantiomer párok egyikén vagy a kettő keverékén hasonló és azonos eredményekkel jár. Ahogy azt a korábbiakban kijelentettük, a 8-as szénatom helyettesítése nitrogénatommal jelentős változást okoz a létrejövő prosztaglandin háromdimenziós konformációjában. Mivel a kémiai szerkezet és a biológiai aktivitás összefügg, és gyakran a konformációbeli változás jelentős hatással van a biológiai aktivitásra, a prosztaglandinok ilyen tipusu molekuláris változásait, azaz heteroatomok bevezetését a molekulába napjainkban gyakran vizsgálják. A legtöbb kísérletet a prosztaglandin molekula 9-es és 11-es szénatomjának heteroatommal való helyettesitése kapcsán végezték, vizsgálták például a 9-oxa~ prosztaglandinokat [ylattas, Tetrahedron Letters, 4455» 1974 ; 11-oxaprosztaglandinokat Fougerousse, Tetrahedron Letters, 3983» 197^* és Hanessian és munkatársai, Tetrahedron Letters, 3983, 197'G és a 9-tiaprosztaglandínokat fVlattas, Tetrahedron Letters, 4459, 197/Q. Találkozunk az irodalomban két olyan természetes O-oldallánccal rendelkező 8-aza-ll-dezoxi-prosztaglandin E származékkal, ahol a 11-dezoxi-prosztaglandin és 8-as szénatomja helyett azacsoport van /Völliger és Muchowski, Tetrahedron Let., 2931, 1975» és Bruin és munkatársai, Tetrahedron Let., 4599, I975j* Az előzőekben ismertetett pirrolidin-származékok nem tartoznak a találmány körébe, a találmány olyan vegyületek előállítására vonatkozik, amelyek a prosztaglandin molekula első szénatomján és az oü-oldalláncban magasabbrendü komplexitást és molekuláris variációkat tartalmaznak. Ezen irodalmi példák kapcsán viszonylag kis mennyiségű, a biológiai aktivitásra vonatkozó adat áll rendelkezésre, a találmány szerinti eljárással előállított uj vegyületek molekuláris komplexicitásával ezek összehasonlíthatók. A természetes prosztaglandinok és ezek számtalan származékai, mint például az észterek, acilezett származékok és farmakológiái szempontból elfogadható sói különösen hatásos inducerei a különböző biológiai válaszoknak /Willson. Arch.Intern. Med., 133, 29, 1974 különösen a simaizmokból álló szövetekre, mint például a kardiovaszkuláris, pulmonáris, gasztrointesztinális és a reproduktiv rendszerek szöveteire, a sejtszövetekre, mint például a központi idegrendszer, hematológiás, reproduktiv, gasztrointesztinális, pulmonáris, nefritikus, epidermális, kardiovaszkuláris és adiposus rendszerekre hatnak, mediátorként szerepelnek ezen felül a homesztázis folyamatában. Ilyen széles skálán ható vegyületek, mint a prosztaglandinok, nyilvánvalóan alapszerepet játszanak a sejt biológiai folyamataiban. A prosztaglandinok alapvető jelentőségű szerepét valóban alátámasztja az a tény, hogy megtalálhatók az összes állati szervezet Sejtes szöveteiben. Ezen a sejtszinten a%szerkezetileg rokon természetes 3
