180268. lajstromszámú szabadalom • Leágazó kapcsolási elrendezés, előnyösen távbeeszélő hálózat 2/4 huzalos végződő egységenkénti alkalmazására
180.268 osa az első erősítő L hárompólus 2 vezérlőkapcsára, a vételoldali B kapocspár egyik kapcsa az L hárompólus főáramköri egyik 3 kapcsára, a vonali C kapocspár egyik kapcsa pedig az I háromé pólus főáramköri másik 1 kapcsára csatlakozik, mig az A, B és 0 kapocspárok másik kapcsai megfelelően csatlakoznak a második erősítő L* hárompólus 2* vezérlőkapcsára, főáramköri egyik, il* letve másik 3% illetve 1* kapcsára. A jeláramlásokat a nyilai/ mutatják. A működésmódot jobban követhetjük, ha figyelembe vesszük a 2. • és 3. ábrákat is, melyek a belső felépítést is szemléltetik. E kiviteli alakoknál az I és L* hárompólusok aktiv elemei az első, illetve második TI és T2 tranzisztorok,báziselektródáik a 2, 2* vezérlőkapcsok, kollektor-, illetve emitterelektródáik a főáramköri egyik, illetve másik 3» 3*» illetve 1, 1* kapcsok. A bázislevezető impedancia lehet Dl és D2 dióda /2. ábra/ vagy ohmos RÍ és R2 ellenállás /3. ábra/. A visszáramut kedvezőbb zárása céljából a főáramkört áthidalhatjuk - az ábrákon nem mutatott - diódával. Az alapvető mechanizmus bemutatásakor követjük az áram útját az A, B, G kapocspárok között az L és L* hárompólusok kapcsain át, elhanyagolva, hogy az közben - e kiviteli alakoknál - az illesztő V, E, F tagokon is áthalad. Az egyik félperiodusban a vonal felöli bemenő áram az első L hárompólus főáramköri másik 1 kapcsára, vagyis az első TI tranzisztor emitterére jutva nyitásba vezérli a TI tranzisztort, igy az áram a főáramkörön át a vételoldali B kapocspárra jut, visszirányban pedig az áramút a nem nyitott második T2 tranzisztor kollektor-bázis diódáján vagy az említett, a főáramkört áthidaló diódán át zárul. A második félperiódusban viszont a bemenő áram a második L* hárompólus másik 1* kapcsára jutva nyitásba vezérli s T2 tranzisztort és ennek főáramkörén át jut el a vételoldali B kapocspárra. A két TI és T2 tranzisztor ismert módon ellenütemben dolgozik és kis csillapítással biztosítja a jel eljutását a kéthuzalos vonal 0 kapocspárjáról a négyhuzalos készülék vételoldali B kapocspárjára. Ellentétes polaritásu félvezetők esetén fordított .áramirány mellett ugyanez a folyamat megy végbe. Az adásoldali A kapocspár felől érkező jelek esetében viszont a TI és T2 tranzisztorok nem nyitnak és igy a főáramköri 3. 3* kapcsok nem továbbithatják az adásoldali jeleket a vételoldal felé. Az adásoldali A kapocspár felőli áramok minden esetben lezárják a 2, 2* vezérlőkapcsokra jutva a TI és T2 tranzisztorokat, de onnan továbbhaladnak a vonali C kapocspár felé, a 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a Dl és D2 diódákon át, a 3. ábra szerint az RÍ és R2 ellenállásokon át. Bármelyik félperiódust vizsgáljuk, az adásoldali A kapocspárról a vételoldali B kapocspárra jutható jelszint a TI, illetve T2 tranzisztorok nyugalmi áramának szintjére korlátozott. Ez - mint ismeretes - mikroamper nagyságrendű, ami a vételoldali B kapocspár 600 ohmos impedanciája mellett mintegy -7 és -6 Np /-60 és -50 dB/ közötti szintnek felel meg. Ha a főáramkört áthidaljuk diódával, a dióda záróárama csökkenti az elérhető záróirányu csillapítást. Ilyen kivitel esetén nagy záróirányu ellenállást biztositó diódákat és kis nyugalmi áramú tranzisztorokat kell alka lmazni • Már említettük, hogy az adásoldal és a vonal közötti áteresztő irányú csillapítás tovább csökkenthető, ha bázislevezető impedanciákként diódákat alkalmazunk. A dióda karakterisztikájából folyó csillapitis-növekedés ugyan nem jelentős, de 4
