180264. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6-aril-piridazin-3-on-származékok előállítására
80.264 körülbelül 1 óra éa 48 óra között van. A reakcióhőmérséklet és a reakcióidő lényegében a felhasznált /III/ általános képletü hidrazin-származéktól függ. Ha hldrazint vagy hidrazin-hidrátot alkalmazunk, akkor elegendő 1-3 óráa hevitéa 60-80 °0 között. Ha viazont azubaztituált hldrazinnal dolgozunk, akkor rendszerint magasabb hőmérséklet és/vagy hosszabb reakcióidő szükséges. Kivánt esetben egy kapott tetrahidropiridazinont, ahol az 4 5 /I/ általános képletben R és R jelentése hidrogénatom, dehidrálással a megfelelő dihidropiridazinonná alakítunk, ahol 4 5 az /!/ általános képletben R és R^ jelentése együttesen vegyértékkötés. A dehidrálást célszerűen brómmal végezzük, oldószerként előnyösen valamely karbonsavat, például ecetsavat alkalmazva, és magasabb hőmérsékleten^ körülbelül 40 -s 120 °C között dől-* dozunk. Az először képződő brómozott terméket /ez valószinüleg az R vagy Rv helyén brómatomot tartalmazó /I/ általános képletü vegyület/ nem különítjük el, hanem dehidrobrómozással közvetlenül a kivánt dihidropiridazinonná alakítjuk. Az /I/ általános képletü 6-aril-piridazin-3-on-származékok egy vagy több aszimmetriacentrumot tartalmazhatnak. Ezért a vegyületek szintézise során racémátokat kapunk, vagy abban az esetben, ha optikailag aktiv anyagokból indulunk ki, akkor közvetlenül az optikailag aktiv /I/ általános képletü vegyüle-' tekhez jutunk. Ha a vegyületek két vagy több aszimmetriacentrummal rendelkeznek, akkor az előállításnál racémátok elegyeit kapjuk, amelyekből az egyes racémátokat elkülöníthetjük, például közömbös oldószerekből történő átkristályositással. A kapott racemátokat kivánt esetben, önmagában ismert módon, fizikai vagy kémiai rezolválással az optikai antipódokra bonthatjuk fel, A találmány szerint az /I/ általános képletü 6-aril-piri-^ dazin-3-on-származékokat gyógyszerkészítményekké alakíthatjuk. Ehhez legalább egy szilárd, folyékony vagy félig folyékony vivőanyagot vagy segédanyagot használunk fel. A gyógyszerkészítmény egy vagy több további hatóanyagot is tartalmazhat. Az /!/ általános képletü vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítményeket a humán gyógyászatban vagy az állatgyógyászatban használhatjuk fel. Vivoanyagként olyan szerves vagy szervetlen anyagok jöhetnek számításba, amelyek alkalmasak enter ális /például orális/, parenterális vagy helyi alkalmazáshoz, és nem lépnek reakcióba az uj vegyületekkel. Ilyen anyagok például a következők: viz, növényi olajok, benzilalkohol, polietilén-glikolok, glicerin-triacetát, zselatin, szénhidrátok, például laktóz vagy keményitő, magnéziurnsztearát, talkum, vazelin. Orális alkalmazásra tabletták, drazsék, kapszulák, szirupok vagy cseppek, rektális alkalmazásra kúpok, parenterális alkalmazásra oldatok, előnyösen vizes vagy olajos oldatok, továbbá szuszpenziók, emulziók, végül helyi alkalmazásra kenőcsök, krémek vagy hintőporok'alakjában alkalmazzuk az /I/ általános képletü vegyületeket. Ha a hatóanyagot meghatározott mennyiségű por alakjában kell bevenni, akkor a csomagolóanyagok, például papirtasak vagy papirkapszula, is alkalmas vivoanyagok lehetnek. Az uj /!/ általános„képletü vegyületeketliofilizálásnak 4
