180243. lajstromszámú szabadalom • Fúró- és fejtőkalapács belsőégésű motorhajtással
180243 A beeresztő szelepen keresztül az önmagában ismert porlasztón át robbanóképes keverék, vagy egy légszűrőn át tiszta levegő is szívható be. Bár ez a rendszer speciálisan a kétütemű elven működő belsőégésű motorokhoz alkalmas, ilymódon például a négyütemű motoroknál is úgynevezett feltöltést és ezzel teljesítménynövelést lehet elérni. A találmány szerinti megoldás különösen egyszerű és az ismert, belső égésű motor segítségével meghajtott fúró- és fejtőkalapácsokhoz kepest csupán egy beeresztő szeledet, valamint eçy összekötő vezetéket igényel az elkülönített ter kiömlőnyilásatól a motor beeresztő réséig. Ily módon a találmány szerinti megoldás gyakorlatilag nem jár súlynövekedéssel. A berendezés egyszerű felépítésének érdekében célszerű az, hogy a meghajtódugattyunak a hajtókar felőli oldala képezze a kalapács többi alkatrészétől elválasztott tér egy falrészét. Különösen a pneumatikus ütőmüvek esetében nem szükséges ezen .kivül további módosítás, mivel a hengerben ki- és be mozgó meghajtódugattyu már a meghajtódugattyu és az ütődugattyu között lévő légpárnához képest toraitve van. A leválasztott térben a levegő, vaçy a keverék süritése a forgattyu löketének, valamint a holt-ternek a méretezésével bizonyos határok között a meghajtómotortól függetlenül optimálisan állítható be. Az ismert berendezésekhez képest, amelyekben az ütőmü forgattyuja és a meghajtómotor forgattyuja ugyan abban a térbefi van, a kalapács többi alkatrészétől elválasztott tér uj lehetőségeket szolgáltat. A szokásos kétütemű motoroknál a levegő- ü~ zemânyagkeveréket a motor for gattyuaházába szívják be és az égési tér expanziós fázisa alatt a forgattyusházban elősüritik. Röviddel az alsó holtpont elérése előtt a dugattyú az átömlőcsatornát szabaddá teszi és az elősüritett keverék a forgattyuaházból az égéstérbe áramolhat be. A forgattyu továbbiordulásakor azonban a forgattyuházban, valamint az át ömlőcsatornában is a nyomás csökken, úgyhogy a beáramlás az égési térbe lelassul. Ez okból az égési térnek csak részleges öblítése lehetséges. Ha azonban az öblltési nyomást növeljük a forgattyutér csökkentésével, úgy fennáll annak a veszélye, hogy a robbanóképes keverék túl nagy része mint öblltési veszteség, elégés nélkül távozik a kipufogó résen, ami ismét növelt üzemanyagfelhasználáshoz vezet. Azért, hogy az öblltési nyomást optimálisan illeszteni lehessen az öblltési folyamathoz, előnyös az, hogy az ütőmü forgattyuja a motor forgattyújához képest oly módon van elforgatva, hogy az ütőmü a motorhoz képest 10 - 60°-os forgattyuallásszöggel előbbre van. Ezáltal lehetséges az, hogy a motordugattyu alsó holtállásából kiindulva, a íorgattyustengely tovább fordulásánál kielégítő öblitőnyomás áll rendelkezésre mindaddig j amig abeeresztő. vagy átömlő nyílást a dugattyú ismét el nem zárja. Mivel az ütőmü a forgattyustengelyhez van csatolva, ez a forgattyuálláaszög mindég azonos. A gyakorlatban cégszerűnek bizonyult az, hogy a forgatytyuk állásszöge egymáshoz képest 40°-Os. Ezáltal a beeresztő, vagy átömlő nyílások adott helyzeténél elérhető, hogy a beeresztŐ, vagy átömlő nyílás elzáródásáig elégséges öblitőnyomás álljon rendelkezésre, ami az öblitőlevegő visszaáramlását megakadályozza és lényegesen jobb öblítést tesz lehetővé, mint ami a forgattyuház segítségével öblítve érhető el. Másfelől a beeresztőn^ilás nyitásakor az Öblitőnyomás és az égéstérbeli nyomás közötti nyomásesés kicsi, úgyhogy az égési térben áramlás ala3
