180243. lajstromszámú szabadalom • Fúró- és fejtőkalapács belsőégésű motorhajtással

180243 Ezen kívül a szokásos 2 ütemű motor hatásfoka többnyire kisebb, mint a vele összehasonlítható 4 ütemü motoré. A kisebb hatásfok főképpen az égési tér öblítésénél fellépő öblítést veszteségre vezethető vissza. A nagyobb stabil, vagy jármüvekbe beépített motoroknál többnyire tetemes igényt jelent az égéséi tér öblítése. így például ismertek a turbó-befuvók, a körtolaty­­tyus befuvók, vagy a dugattyús szivattyúk is. A hordozható be­rendezéseknél, mint például a fúró- és fejtőkalapácsoknál, sú­lyúk miatt ezek alkalmazása azonban lehetetlen. A találmány alapját az képezi, hogy olyan fúró- és fejtő­kalapács. készítését oldja me^ belsőégésű motorral, amelynél a motor a jó öblítés következteben nagy hatásfokot er el és az e­­gész kalapácsnak kedvező a teljesítményhez mért súlya. A találmány szerint ez a feladat azáltal oldható meg, hogy az ütőmü forgattyuja a kalapács többi alkatrészétől elvá­lasztott olyan térben van, amelynek beeresztő szelepe van és. amely egy kilépőnyiláson keresztül kapcsolatban van a motor e­­gésl terébe vezető beeresztő nyílással. Ha az ütőmü forgattyutere el van választva a kalapács többi alkatrészéről, akkor ezt öblitőszlvattyuként lehet a mo­torhoz használni. Mivel egy adott 2 ütemü motornál az ütőmü lö­kettérfogata körülbelül megfelel a motor lökettérfogatának, az ütőmü forgattyuháza a motorhoz öblitőszivatbyunak jól megfelel. A forgattyutengely csapágyazása többnyire a motor forgattyuhá­­zában van és a meçhajtodugattyu a szokásos módon az ütőmü felől kap kenést. Az ütőmü hajtorud-csapágyát nehézség nélkül tömör, zsírozott csapágyként lehet megoldani. Az ütőmü f or gat tyu-ház ói­nak kenése ily módon nem szükséges. Mivel a motor forgattyute­­re porlasztóé motornál az üzemanyag-levegő keverékkel, illetve befecskendezéses motornál a beszivott levegővel nem érintkezik, a forgattyustengely csapágyainak, a hajtórud csapágyazásának és a motor dugattyú siklófelületeinek kenését az optimális szem­pontok szerint lehet megoldani. így például merülő,_ vagy olaj­­köd kenést lehet alkalmazni. Ilymodon a beszivott Üzemanyag-le­vegő keveréknek nincs különleges kenési szerepe. Ezzel lehetsé­ges az, hogy a berendezést olajtartalmú 2-ütemü keverék nélkül üzemeltessük, aminek az üzemi költség és a kipufogó gáz tekinte­tében kedvező a hatása. Az ismert 2-ütemü gépeknek.mégegy további hátránya van. Az öblítésnél a hajtóanyag-levegő keverék egy része öblítést veszteségként a szabadba jut a kieresztő résen keresztül a ki­pufogó csonkon át. A 2 ütemű motoroknál ezt gyakorlatilag nem lehet elkerülni. A következmény a nagyobb hajtóanyagfelhaszná­lás. mivel ez az üzemanyag nem vesz részt az égési folyamatban, továbbá az, hogy nagyobb az el nem égett, többnyire mérgező gá­zok aránya^ ami a kipufogó gázba keveredik. Az úgynevezett be­­fecskendezeses motoroknál ez az által akadályozható meg, hogy az öblítés tiszta levegővel történik.. Amint a dugattyú a vezér­lőrést lefedi éa ezzel az égési tér tömitetté válik, ô nagynyo­mású befecskendező fuvóka az üzemanyagot befeoskendezi. Ebből a megoldásból három előny adódik* Az üzemanyag utólagos befecs­kendezése a teljesítményt érezhetően növeli, az üzemanyagfel­használás tetemesen csökken, a kipufogó gáz minősége pedig lé­nyegesen javul. A találmány szerinti öblítés az“ütőmü forgaty­­tyuházának felhasználásával * úgy a porlasztás, mint a befecsken­dezéses motorokhoz alkalmas. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom