180225. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állattartó telepek hígtrágyája beltartalmi részinek kinyerésére a kapott víz egyidejű használhatóvá tételére és az alékalmazott vas- és aluminiumsó egyidejű regenerálására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS B 180225 Namntközi osztályozó*: NSZOj Bejelentés napja: 1976. VII. 06. (EE-2431) A 01 C 3/00 Elsőbbsége: ORSZÁGOS Közzététel napja: 1976. XI. 27. Tslal^ny/^n.n TALÁLMÁNYI V* “Z3fcadaf,rli Tár. ' HIVATAL Megjelent: 1987.11.15. 0 q m a Feltalálóik): Szabadalmas: Égető Csaba, oki. gépésumémök, dr. Fodor Lajos oki. vegyészmérnök, di Tóth Jenő, old. vegyészmérnök, Zagyvái István, oki. matematikusTizikus, vegyész, Budapest, Szalay Zoltán, oki. gépésztechnikus, Vadász József, oki. vegyészmérnök,Tatabánya Eljárás állattartó telepek hígtrágyája beltartabni részeinek kinyerésére a kapott víz egyidejű használhatóvá tételére és az alkalmazott vas-és alumíniumsó egyidejű regenerálására A találmány tárgya eljárás állattartó telepeken keletkező hígtrágya értékes részeinek kinyerésére a kapott viz használhatóvá tételére, és az alkalmazott vas és aluminiumsók egyidejű regenerálására oly módon, hogy az oldott alkatrészeket részben polimert képezve, részben oldhatatlan kálciumsót képezve kicsapjuk, másrészt nagyfelületű í émhidroxidra adszorbeáltatJuk, majd az egész lebegő rendszert alkalmasan választott, főleg kationkarakterü láncpolimerekkel flokkuláljuk, ülepítjük és szűrjük, majd a csapadékból a vas- és aluminiumhidroxidot kioldjuk, a kapott oldatot visszavezetjük, a fennmaradó csapadékot alkalmas formában hasznosítjuk, a kezelt vizet öblítővízként vagy öntözésre hasznosítjuk. Világviszonylatban tapasztalható az állattenyésztés egyre nagyobb mértékű belterjesitese, melynek következtében ma már a húszezer, sőt ennél.több férőhelyes szakosított állattartó telepek sem ritkák. Ezek közös jellemzője, hogy almozás nélküliek, és a padlózatra kerülő fekáliát vízöblítéssel távolitJák el. A vizeletből, fekáliából és öblítővízből ily módon keletkező sieglet hígtrágyának nevezzük, melynek elhelyezése az állattenyésztő telep üzemeltetőjének igen nagy gondot okoz, mivel kezelése igen nehéz és állatbetegségek esetén további fertőzések hordozója és .terjesztője lehet. Az eddigi eljárások két fő csoportba sorolhatók. Az egyik csoportba tartozókra az jellemző, hogy valamilyen módon megki-' sérllk a szilárd fázis elválasztását a folyadékfázistól /mechanikus szűrők alkalmazásával, szalmabálákkal való szűréssel vagy hasonló módon/, majd az igy kapott folyadékfázist elöntözésseljj
