180225. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állattartó telepek hígtrágyája beltartalmi részinek kinyerésére a kapott víz egyidejű használhatóvá tételére és az alékalmazott vas- és aluminiumsó egyidejű regenerálására
180225 a viaoon;,la/; nagyobb szárazanyag tartalmú fázist előzetes szikkasztás után tragyaszórásoa eljárásban a szántóföldeken trágyaként hasznosítják. Ez a megoldás használhatatlannak bizonyult, főleg a szilárd fázis kezelhetetlenségé folytán. Emiatt kísérelték meg azt a megoldást alkalmazni, hogy a hígtrágyát fázisbontás nélkül, azt homogenizálva teljes egészében öntözéses eljárással juttassák ki a szántókra hasznosítás céljából. Esen eljárásokat részletesen ismerteti Csávás-Fekete-K.1.s-Vermes szerzők "A hígtrágya kezelési módszereinek vizsgálata szakosított sertéstelepeken” cimü könyve /Akadémiai Kiadó, Budapest 1975*/ Ezen utóbb említett eljárásnak is számos hátrányos jellemzője van; egyrészt általában korlátozott mértékben áll rendelkezésre öntözésre alkalmas terület mind mennyiségileg, mind a növénytermesztéssel öszszehangolt^igény szempontjából, másrészt maga az időjárás is erősen korlátozza különösen olyan összetételű elegyek öntözését, mint amilyen a homogenizált hígtrágya. További hátránya még, hogy ilyenfajta hígtrágya öntözése mellett szabályozhatatlan a termőföldre rávltt tápanyagmennyiség, mely a növényzet károsodásához, az altalaj elszennyezéséhez, és az utóbbi évek tapasztalatai szerint utólagosan végbemenő bomlási folyamatok következtében a talaj porozitását megszüntető kéregképződéaekhez vezethet. A másik csoportba azok az eljárások tartoznak, melyek a hígtrágyát szennyvíznek tekintve az ismert szennyvíztisztítási eljárások valamelyikét vagy ezek kombinációját alkalmazza a hígtrágya kezelésére felszíni recipiensbe való beengedhető minőségű viz előállítása céljából. Ennek érdekében a hígtrágyában lévő értékes anyagokat elbontják, és igy azok értékesíthetőségét ezen keresztül kizárják. Ezen eljárások közös jellemzője, hogy az alábbi lépésekből állnak: mechanikus leválasztás, ülefitéssel való derítés /esetleg vegyszerek, mint mészhidrat, vass aluminiumsók, polielektrolitok alkalmazásával/ ezt követően biológiai aerob /eleveniszapos/ tisztítás, majd fertőtlenítés után felszíni recipiensbe való elvezetés. Ezen eljárások a biológiai szakasz miatt erősen hőmérséklet függőek és hosszú átfutási idejűek. A kezelő rendszer magas szakértelmet igényel, és az eleven-iszapos mikroflórát megzavarja^ illetőleg tönkreteszi az állattartó telepek rendszeres fertőtlenítése. Az utóbbi időben ismertté vált egy olyan eljárás /közlemény különkiadványban a Baden-Badenban 1969* október 19-én^tartott Nemzetközi Mezőgazdasági Gépesítési Kongresszus anyagából; melynél egy 5000 férőhelyes sertéstelepen keletkező hígtrágyát az értékes anyagok kinyerése céljából bepárolják. A kapott termék mintegy 70% szárazanyag tartalmú, szerves és szervetlen komponensekből álló, jelentős nitrogén,- foszfor- és káliumtartalmu anyag, mely trágyaként előnyösen alkalmazható a mezőgazdaságban. A termék értéke számítható, vagyis az eljárást megvalósító berendezés már megtérülő, sőt hasznot hajtó beruházásnak tekinthető. A 158 766 lsz. magyar szabadalmi leírás szerint hígtrágyát úgy kezelnek, hogy a trágyában lévő szilárd részeket a folyékony részektől vákuumszűrövei szétválasztják és a szürletet vagy esőztető berendezésbe, vagy elpárologtatóba, vagy az istállóba vezetik vissza, ahol azt friss viz hozzákeverésével újra az ürülék higitására használják. Az eljárásban a nyert szűrletben lévő nitrogénvegyületeket erre alkalmas vegyszeres keze-2
