180224. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új oktahidro- 1H-benzo-(4,5)furo[3,2-e] izokinolin származékok előállítására
180224 A fájdalomcsillapítókat osztályozni szokták továbbá hatáserosaégük szerint is. így általában ha a fájdalomérzet gyenge és közepes közötti erősségű, akkor egyszerű vagy gyenge fájdalomcsillapítókat alkalmaznak. Ha viszont a fájdalomérzet közepes és erős közötti erősségű, akkor úgynevezett erős fájdalomcsillapítók kerülnek felhasználásra. A legfontosabb erős fájdalomcsillapítók közé tartoznak az ópium-készItmények, tisztított alkaloidák /morfin/, félszintetikus morfin-származékok /14-hidroxi-dihidro-morfinon/ és különböző szintetikus morfinszerü vegyületek /fenil-piperidino-szerkezetüek/. Hágán a morfinon túlmenően a leginkább elterjedten hasznúit erős fájdalomcsillapítók a 14-hidroxi-dihidro-kodoinon, 14-hidroxi-dihidro-morfolinon, L-3-hídroxi-N-metil-morílnán, 4,4-dífenil-6-dimetilamino~3-heptafaon-hidroklorid és az Ii-metil-4-fenil-4-etoxi-karbonil-piperidin-hidroklorid. A morfin az a standard vegyület, amelyhez az erős fájdalomcaillapitókat hasonlitják. A morfin - amely a központi idegrendszerre hatva a fájdalomérzetet elnyomja - álmosságot és eufóriát /és néha diszfóriát/ olcoz, továbbá a légzést gátolja. A morfin és a vele szerkezetileg rokon vegyületek esetén a legnagyobb gond a nagymértékű megszokhat óság. Ez természetesen nem jelent nehézséget fájdalom rövid időn át tartó kezelése esetén, rendkívül nagy problémát okoz viszont krónikus fájdalom kezelésénél. Tekintettel arra, hogy a narkotikum-szerű fájdalomcsillapítók a légzőrendszert gátolják, túladagolásuk rendkívüli veszélyeket rejt magába. Eelismerték azonba, hogy számos N-allil-származék, többek között a morfin N-allil-származéka /N-allil-normorfin/, az L-3-hidroxi-N-metil-morfinán N-allil-származéka /L-N-allil-3-hidroxi-morfinán/ és a 14-hidroxi-dihidrö-morfinon N-allil-származéka /L-N-allil-14-hidroxi-dihidro-morfinon/ hatásosan antagonizálják a narkotikum-jellegű fájdalomcsillapítók túl nagy adagjait. Ezek közül az első kettőnek önmagában is van bizonyos mértékű fájdalomcsillapító hatása, a harmadik /a továbbiakban az egyszerűség kedvéért a "naloxon" márkanév alatt említjük/ azonban tiszta antagonista fájdalomcsillapító hatás nélkül. A naloxon sokoldalú anyag, ha figyelembe vesszük, hogy egyrészt képes egy narkotikum nagyobb dózisainak hatását /beleértve a fájdalomcsillapító hatást is/ megfordítani, másrészt képes az N-metil-4-fenil-4-etoxikarbonil-piperidin-hidroklorid hánytató hatását antagonlzálni. Báj? az ilyen antagonisták hatásosnak! bizonyultak narkotikumok túl nagy dózisainak antagonizálásában, nem bizonyultak hatásosnak narkotikumokkal együtt beadva a légzőrendszerre kifejtett gátló hatás megfordításában, illetve megszüntetésében anélkül, hogy a narkotikum előnyös fajdalomcslllapitó hatását megszüntetnék. Igen előnyösen lenne tehát felhasználható a gyógyászatban egy olyan vegyület, amely jelentős nar** kotikus fájdalomcsillapító hatást és ugyanakkor narkotikum-antagonista hatást is mutatna. ^ Mióta Lasagna és Beecher ismertették [_Lasagna, L. és Beecher. H.K.i "The Analgesic Effectiveness of Nalorphine and Nalorphine-Morphine Combinations" o. cikke a Man.J. Pharmacol. Exp. Ther., 112. 356 - 363 /195V szakirodalmi helyenj, hogy a narkotikumantagonista N-allil-normorfin fájdalomcsillapító hatású embernél, azóta széleskörű kutatás folyt mind fájdalomcsillapító, mind nar kot ikum-ant agonis ta hatású gyógyszerek kidolgozáséira és sikerült is számos, ma már a klinikai gyakorlat-2
