180195. lajstromszámú szabadalom • Berendezés felül nyitott kokillában lévő olvadt fém keverésére
180195 Folyamatosan működő öntőberendezéshez az 1. éa 2. ábrával azonos hivatkozási jellel ellátott 9 transzduktort /lásd a 3. ábrán/ vizhütésü vörösréz 20 kokilla felső részéhez közel, a 20 kokillával egybeeső tengelyű elrendezésben helyezzük el, aminek következtében a keverés a 20 kokilla hossztengelyében történik, A 10 belső gyűrű elegendő nyílást hagy ahhoz, hogy a 21 olvasztott fémet a 3« ábrán látható módon beömlő tölcsérből a 22 keramikus caőcsonkon át a kokillába öntsük. A 9'transzduktor által gerjesztett forgó M mágneses tér a 20 kokillában elhelyezkedő 21 olvasztott fémben elektromos áramot indukál, amely a maga részéről a 9 transzduktor által létesített M mágneses térre kölcsönösen ható további mágneses teret hoz létre. A mágneses terek kölcsönhatása következtében a 21 olvasztott fém a 20 kokillában M mágneses térrel a 20 kokilla hossztengelye körül együtt forog. Ez a keverő mozgás a 21 olvasztott femben lévő könnyebb szennyeződéseket a 20 kokilla közepe felé röpíti és a 20 kokillán belül egynemű kristályszerkezet képződését mozdítja elő. A M mágneses tér a 20 kokilla nyitott felsőrészén át fejti ki hatását, tehát a kokilla-falak vörösréz anyagának nagy e~ lektromos vezetőképessége a M mágneses tér erősséget nem csökkenti. Az 1 - 3* ábrákon bemutatott transzduktor hatékonyságát a 4. ábra szerint a 11 gyűrűnek a 10 gyűrű alatti elhelyezésével fokozhatjuk. Ebben az elrendezésben a felső 10 gyűrű alatti M mágneses tér éa az alsó 11 gyűrű feletti tér egymást erősitik. igy a 10 és 11 gyűrűk között viszonylag erős mágneses tér létesül. Ennek megfelelően a kokilla nyilassal azonos méretű felső 10 gyűrűvel nem zárjuk el a 20 kokilla nyilasát. Az alsó 11 gyűrűt a 20 kokilla külső méreteinél valamivel nagyobbra készítjük, amivel a transzduktor 11 gyűrűjét a 20 kokilla felső köré. a 10 gyűrűt a 20 kokilla fölé helyezhetjük. Ennek következtében a 10 és 11 gyűrűk által gerjesztett mágneses tér a legnagyobb mértékben hatol be a 20 kokillába. A 3» és 4. ábrákon bemutatott transzduktorokat a kokilla fölött, annak felső részéhez igen közel helyezzük el, igy nem szükséges a kokillát újból tervezni, vagy kivitelén bármit változtatni. Ennek következtében az ilyen transzduktorok különösen alkalmasak meglevő öntőberendezésekhez történő alkalmazásra. Ha uj öntőkokillat kell gyártanunk, az 3* ábrával egyezően magát a 20 kokillát közvetlenül alsó 11 gyűrűnek használhatjuk fel. Az előzőkben ismertetett transzduktorok hagyományosan három vezetékes rendszerből nyerik áraméilátásukat és a vezetékeket egymást követő sorrendben a fázisoknak megfelelően helyezzük el. Ezt az elrendezés t főleg körkeresztmetszetü kokillákra alkalmazzuk, de az 5. ábrán láthatóan négyzet, vagy négyszög alakú kokillakra is használhatjuk fel. A négy oldal következtében gyakorlatilag szimetrikus elhelyezést valós ithatunk meg, amelyben a 6. ábra szerinti 20 kokilla mind a négy falát egyenként 12, 13, 14 és 18 vörösréz vezetőrudakkal a felső 10 gyűrűhöz kapcsoljuk, a 15,16,17 és 19 gerjesztő tekercseket pedig ©gyenként a 12,13,14 és 18 rudakhoz csatoljuk. Ebben az esetben előnyösebb háromfázisú helyett négyfázisu váltóáramú energiaellátó rendszert alkalmazni és a szabványos háromfázisú hálózatot a 7. ábrán látható áramkörökkel négyfázisu rendszerré átalakítani. A műszaki gyakorlatban a szabványos háromfázisú váltóáramú hálózatot közvetlenül is csatlakoztathatjuk, sőt bármilyen 5
