180129. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kisnyomású higanygőz kisülési-lámpa előállítására

180 129 letes bevonatot kialakítani. Fennáll annak ia a veszélye, hogy az összekötő csőnek a kisülési csőhöz történő egyesítése sok­kal nehezebb, mivel lumlnescens anyag záródhat be az üvegfor­rasztásba, amely az üveg anyagában feszültségeket okozhat, és ezáltal nagy a törés-veszélye. Különösen kisméretű lámpák gyár­tása során a különálló alkatrészek - mint például az összekötő cső - használata nagyon időigényes, és ezeknek az alkatrészek­nek a kisülési csőhöz történő biztosítása különleges szerszá­mokat igényel. A találmány elé célul tüztük ki egy eljárás kidolgozását kisnyomású higanygőz kisülési lámpák előállítására, amelyeknek a bevezetőben említett német szabadalmi leirás szerinti alak­juk van, de amelyeknél a kisülési csövek közötti összekötés gyors és megbízható módon készíthető el. A kitűzött feladatot a bevezetőben körülirt eljárással a találmány szerint oldottuk meg; amelynek lényege, hogy a lumi­­nescens rétegnek a kisülési cső belső falára történő felvitele után a két szomszédos kisülési cső közötti gázzáró összekötés­hez mindkét cső falában egy kifelé álló, peremmel rendelkező nyilást készítünk, a nyílásokat egymással szembefordítjuk', és az összekötést a peremek összeforrasztásával alakítjuk ki. A találmány szerinti eljárással a kisülési tereket határo­ló kisülési csövek falát úgy tudjuk összekapcsolni, hogy különr­­álló alkatrészekre, mint például összekötő csőre, nincs szük­ség. A találmány szerinti eljárással előállított lámpáknál re­pedés vagy törés veszélye sokkal kisebb. Ezen túlmenően a ta­lálmány szerinti eljárással lehetővé válik olyan lámpáknak az előállítása, amelyek méretei jelentősen kisebbek, és ily módon általános megvilágítási célokra használt izzólámpák helyettesí­tésére is használhatók, amelyeknél a kisülési'csöveket viszony­lag nagyon szorosan egymás mellé helyezzük el. A találmány szerinti eljárásnál a kisülési cső nyilását a keresztirányú összekötés helyén készítjük el, miután a kisülé­si cső belső falát luminescens réteggel láttuk el. Meglepő mó­don azt találtuk, hogy a peremek összeforrasztása közben a lü­­minescens anyag részecskéi nem futnak be az üvegforrasztásba. Az üveg falvastagsága a perem részén elegendően erős ahhoz, hogy az üvegben feszültségek ne keletkezhessenek. Ily módon az összekötés részén a törés vagy repedés veszélye nagyon kicsi. A kisülési cső falában lévő kiperemezett nyílás úgy ala­kítható ki, hogy helyi felmelegítéssel a falat meglágyítjuk, és a meglágyított részt a kisülési cső belső terébe gáztulnyo­­mást hozunk létre és a meglágyított részt kifuvatjuk. Ez pél­dául úgy történhet, hogy légáramot hozunk létre a csőben, mi­után annak egyik vegét lezártuk. Ily módon egy nagyon megbíz­ható összekötés hozható létre, nagyon egyszerű módon. A kisülési cső falvastagsága természetesen befolyásolja a keresztirányú összekötés minőségét. A kísérletek azt igazolták, hogy megfelelő forrasztás hozható létre - hozzávetőlegesen 1,35 ram falvastagsággal - amelyet kisülési csöveknél általában alkalmaznak. Abban az esetben, ha az üvegfal túlságosan vékony, a kialakítandó nyílás részén, akkor egy olyan kiperemezett nyí­lás, amely a szomszédos peremmel történő egyesítésre alkalmas, uçy alakítható ki a találmány szerint, hogy a perem részén a vékony fal vastagságát megnöveljük egy további üvegréteg alkal­mazásával, ami például könnyén lágyítható ólomüveg. A találmány szerinti eljárás nem korlátozódik csak két párhuzamos kisülési cső összekapcsolására. Ez ugyanúgy alkal-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom