180127. lajstromszámú szabadalom • Csalétek és eljárás vetési varjak szelektív mérgezésére
180127 hogy a varjak a csalétket azonnal észrevegyék, de ne csoportosuljanak a csalétek elfogyasztásakor, hanem a területen lehetőleg egyenletesen oszoljanak szét, így megközelítően elérhető, hogy egy-egy varjú csak egy tojást fogyasszon el és a csalétkeken a madarak ne verekedjenek, mert ilyen esetben a csalétek és a benne levő méreganyag kárbavész, szétfolyik. A csalétket lakott területen, az állattartó telepet és a természetvédelmi területet kivéve mezőgazdasági területen rakjuk ki, mely terület 0—25 cm, előnyösen 0—3 cm magas növényzettel nem sűrűn borított, hogy a csalétkek felülről jól láthatók, könnyen észrevehetők legyenek, és ezáltal a megtalálás valószínűsége növekedjek. Varjankénb 2,72-5,29 db csalétket rakunk ki, ezáltal biztosíthatjuk azt, hogy egy vetési varjú legalább egy tojást elfogyasszon. A varjak számát egyrészt a fészkek alapján fényképezéssel, másrészt a hajnalban a fészekből kiszálló és vissza* szálló varjak számolásával határozhatjuk meg hozzávetőlegesen. A csalétkeket a vetési varjak fészkelési idején a kotlási időszakban, igy március 15 és április 20. között rakjuk ki. A vetési varjak táplálkozási helyeit előzetesen megfigyeléssel állapítjuk meg. Ezt a megfigyelést minden kihelyezés előtt szükséges végrehajtanunk, mivel a területen folyó mezőgazdasági munkák és egyéb hatások miatt a varjak gyakran változtatják táplálkozási helyeiket a táplálékkiválasztástól és a zavaró hatásokból függően. A jól megválaszbobb báplálkozási helyeiken a vetési varjak a tojásokat néhány órán belül maradéktalanul felveszik. A mérgezések hatékonyságát a kihelyezéseket követő második, harmadik napon értékelhetjük. Az elpusztult vetési varjakat a fészektelep fái alatt, a fészekben, valamint a fészektelep közelében lévő erdősávok, ligetek fái alatt összegyüjthetjük és számbavehetjük. A találmány szerinti csalétek, eljárás a csalétek előállítására, valamint eljárás vetési varjak szelektív mérgezésére az eddig alkalmazott varjú gyéritési eljárásokhoz képest többek között azzal az előnnyel rendelkezik, hogy a védett állatokat, mint amilyenek a védett emlősök, ragadozó madarak, haszonvadak, nem veszélyezteti. így például a tojáscsalétket esetenként elfogyasztó ragadozó madarak gyakorlatilag nem mérgeződhetnek halálosan, mivel a réti héjáknak például testsúlyuk kétszeresét, az olyveknek testsúlyuk háromszorosát kellene egyszerre elfogyasztaniuk a találmány szerinti csalétekből ahhoz, hogy elpusztuljanak. További előnyt jelent az, hogy a vetési varjakban a találmány szerinti csalétekkel szemben nem alakul ki tartózkodó viselkedés, ezért a találmány szerinti eljárás a vetési varjak szelektív mérgezésére minden eddig ismert mérgezési eljárásnál hatékonyabb. A találmányt közelebbről az alábbi példák ismertetik az oltalmi kör korlátozása nélkül. I. Etetési próba 1. Vizsgálati anyag A hatóanyagot a J-klór-^-metilanilin-hidrogénkloridot a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központi Kémiai Laboratóriuma állította elő számunkra. Csalétek alapanyagként 50-60 g-os tyúktojásokat használtunk, a tojásokból orvosi fecskendővel 6 ml fehérjét kiszívtunk, helyére 5 ml-t injektáltunk a hatóanyag megfelelő koncentrációjú oldatából A tojásokon keletkezett nyi&
