180103. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 9,11,15-tridezoxi- prosztaglandin F- analógok előállítására

5 180103 6 beavatkozást követő gyógyulásának meggyorsításá­ra, továbbá egyéb kóros állapotok, például érelme­szesedés, lipidémia okozta vérrögképződés vagy hi­­perlipoidémiával, illetve a lipoid-egyensúly zava­raival kapcsolatos klinikai tünetek kezelésére alkal­mazhatjuk. E gyógyászati cél elérésére a vegyüle­­teket szisztémikusan, például intravénásán, szub­­kután úton, intraniuszkulárisan, vagy nyújtott hatást kifejtő steril implantációs készítmények for­májában adjuk be. Sürgős beavatkozást igénylő esetekben a hatóanyagokat célszerűen intravénás úton juttatjuk a szervezetbe. A hatóanyagokat körülbelül 0,005—20 mg/kg-os napi dózisban ada­golhatjuk ; a beadandó hatóanyagmennyiség a beteg korától, testsúlyától, általános egészségi állapotától, továbbá az adagolás módjától és gyakoriságától függően változik. A találmány szerint előállítható új prosztaglan­­din-analógokat továbbá testen kívül mesterségesen keringtetett vagy izolált szervek (például végtagok vagy egyéb testrészek) perfundálására felhasznált vérhez, vérkomponensekhez, vérhelyettesítő anya­gokhoz vagy egyéb folyadékokhoz adhatjuk. A mesterséges keringtetés vagy perfúzió során a vér­­lemezkék aggregálódhatnak és eltömhetik a vér­edényeket és a keringtető berendezés egyes részeit. A vérlemezkék aggregációjának megakadályozására az új prosztaglandin-analógokat folyamatosan, egy részletben vagy több részletben adjuk a keringő vérhez, a donor véréhez, a testhez kapcsolódó vagy a testtől elválasztott perfundált testrészhez és/vagy a recipiens szervezethez. 1 liter keringő testnedvben körülbelül 0,001—10 mg értékű, állandó hatóanyag­koncentrációt tartunk fenn. E területen az új ve­­gyületeket különösen előnyösen használhatjuk fel a laboratóriumi állatokon, így macskákon, kutyá­kon, nyulakon, majmokon és patkányokon végzett szerv- és végtagátültetési kísérletekhez. Az új prosztaglandin-analógok képződéséhez vezető szintézis-utat a (H), (J) és (K) reakcióvázla­ton mutatjuk be. A réákcióvázlatokon feltüntetett képletekben I*, R„ Zu Yx és X! jelentése a fenti. RM az adott körülmények között reakcióba nem lépő szerves csoportot, például alkil-, aralkil- vagy arilszulfonil-csoportot jelenthet. E csoportok egyes képviselőit a későbbiekben részletesen ismertetjük. R3» általában p-toluolszulfonil- vagy metánszulfo­­nil-csoportot jelent. R,7N-ftálimido-csoportot jelent. Gj 1—4 szénatomos alkil-csoportot, 3—10 szén­atomos cikloalkil-csoportot, 7—12 szénatomos aral­­kil-csoportot, fenil-csoportot vagy egy vagy két fluoratommal, klóratommal vagy 1—4 szénatomos alkil-csoporttal szubsztituált fenil-csoportot jelent. A —Si(Gj), általános képletű csoportokban az egyes Gl szubsztituensek azonosak vagy eltérőek lehetnek. A (H) reakcióvázlaton bemutatott eljárással a (CXI) általános képletű vegyületeket (CXIV) álta­lános képletű prosztaglandin-analógokká alakítjuk. Az eljárás első lépésében a (CXI) általános kép­letű vegyületek szekunder hidroxil-esoportjaira szelektíven alkil- vagy arilszulfonil-csoportokat viszünk fel. A szulfonilezést az (E) reakcióvázlat kapcsán ismertetett körülmények között hajthatjuk végre, például úgy, hogy a (CXI) általános képletű vegyületeket tercier amin jelenlétében a megfelelő alkil- vagy arilszulfonilkloridokkal reagáltatjuk. E reakcióban (CXII) általános képletű vegyületeket kapunk. Ezután a (CXII) általános képletű vegyületeket szolubilizáló hatású szerves oldószer, például terc­­butanol és etanol, dimetilszulfoxid vagy hexametil­­foszforamid elegye jelenlétében hidrazinnal kezel­jük. A kapott (CXIII) általános képletű vegyülete­ket a szintézis utolsó lépésében oxidációval (CXIV) általános képletű vegyületekké alakítjuk. Ha a (CXIII) általános képletű vegyületeket levegő hatásának tesszük ki, az oxidáció spontán végbe­megy. Kívánt esetben a reakcióelegyhez oxidáló katalizátorokat, így réz(II)-acetátot, hidrogénpe­­roxidot (J. Org. Chem. 40, 456 (1975) vagy higany (Il)-oxidot [J. Org. Chem. 17, 1666 (1952)] is adhatunk. A (J) reakcióvázlaton a (CXXIV) általános kép­letű 9,11,15-tridezoxi-l l*,9*-epoxiimino-PGF-tí­­pusú vegyületek előállítását mutatjuk be. Az eljárás első lépésében a (CXXI) általános képletű vegyületeket szelektív monoszulfonilezéssel (CXXH) általános képletű vegyületekké, előnyösen monotozilátokká vagy monomezilátokká alakítjuk. A (CXXI) általános képletű vegyületeket 2 mó­lekvivalensnél valamivel kisebb mennyiségű szulfo­­nilklorid-reagenssel reagáltatjuk. A reakciót ala­csony hőmérsékleten, például 0 °C-on vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten hajtjuk végre. A kapott (CXXII) általános képletű vegyületeket dietil-azo-dikarboxilát és trifenilfoszfin jelenlétében N-hidroxi-ftálimiddel reagáltatjuk. Az N-hidroxi­­-ftálimidet és a dietil-azo-dikarboxilátot a sztöchio­­metrikus mennyiséghez viszonyítva kis fölöslegben használjuk fel. A reakciót szerves oldószerekben, például tetrahidrofuránban hajtjuk végre. A reak­ció rendszerint néhány perc alatt lezajlik. A képző­dött (CXXIII) általános képletű vegyületeket is­mert módon, például kromatográfiás úton külö­nítjük el. Ezután a (CXXIII) általános képletű vegyülete­ket epoxiiminálással és gyűrűzárással (CXXIV) általános képletű vegyületekké alakítjuk. A (CXXIII) általános képletű vegyületeket megfelelő higítószer, például egy rövidszénláncú alkanol jelen­létében fölöslegben vett hidrazinhidráttal reagáltat­juk. A reakció rendszerint néhány perc alatt lezaj­lik. A reakció menetét szilikagélen végzett vékony­­rétegkromatográfiával könnyen követhetjük. A (CXXIV) általános képletű vegyületeket ismert módon különíthetjük el és tisztíthatjuk. A (K) reakcióvázlaton bemutatott eljárással a (CXXXI) általános képletű vegyületeltet (CXXXV) általános képletű 9,ll,15-tridezoxi-9a,ll«-epoxi­­imino-PGF-típusú vegyületekké alakítjuk. Az eljárás első lépésében a (CXXXI) általános képletű vegyületeket szelektív monoszililezésnek vetjük alá. Amennyiben Xx észter-, amid- vagy ami­­no-csoporttól eltérő csoportot jelent, e vegyületeket diszililezzük. Ha Xt —-CH,NL,L, csoportot jelent, a monoszililezett vegyületeket a következő lépésben terc-butoxikarbonil-származékokká alakítjuk. Az így kapott (CXXXII) általános képletű vegyü-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom