180096. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 17Ó-klór- 17ß- szulfinil vagy szulfnil 1,4- androsztadién- 3-onok előállítására
7 180 096 8 sítve bepároljuk. A maradékként kapott terméket etilacetát-hexán-elegyből átkristályosítva, a cím szerinti vegyületet kapjak. Olvadáspontja 134— 136°-XmaxH 237 nm (s = 17,100) ; [a]“ = + 152,6° (dimetil-formamidban). B. 17x-fenetiUio-l,4-androsztadién-3,ll-dion 2,25 g fémnátrium 180 ml etanollal készült oldatához hozzáadunk 8 ml fenetil-merkaptánt, majd 3 g 17ß-metänszulfoniloxi-l,4-androsztadien-3,ll-diont. A reakciókeveréket 48 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk. A további feldolgozás során az A. szakaszban leírt módon kapott maradékot 300 g kovasavgéllel töltött oszlopon kromatografáljuk, és 2:1 arányú kloroform—etilacetátelegygyel eluálunk. A vékonyréteg-kromatográfiásan meghatározott, kívánt frakciókat egyesítve, bepárolva és a maradékot dietiléter—hexánelegyből átkristályosítva a cím szerinti vegyületet kapjuk. Olvadáspontja 112—115°. C. 17x-( l-pentiüio)-l,4-androszladién-3,ll-dïon 3,75 g fémnátrium 300 ml etanollal készült oldatához hozzáadunk 15 ml n-pentil-merkaptánt, majd 5 g 17p-metánszulfoniloxi-l,4-androsztadién-3,ll-diont. A reakciókeveréket 72 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk. A következőkben az A. szakasz szerint járunk el, és az így kapott maradékot 500 g kovasavgélt tartalmazó oszlopon kromatografáljuk, és 9:1 arányú kloroform—etilacotáteleggyel eluálunk. A terméket az eluátumból az A. szakasz szerint elkülönítve és dietiléter—hexán elegyből átkristályosítva, a cím szerinti vegyületet kapjuk. D. 17x-metútio-l,4-androsztadién-3,ll-dion 6,9 g fémnátrium 225 ml etanollal készült oldatához hozzáadunk 30 ml metilmerkaptánt, majd 10 g 17ß -met ánszulf oniloxi-1,4-androsztadién-3,11-diont. A reakciókeveréket 18 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk, majd 0°-on hűtjük. A szilárd anyagot szűréssel elválasztva és kloroform-hexánelegyből átkristályosítva, a cím szerinti vegyületet kapjuk. Olvadáspontja 180—183°. [«]“ = +101,6° ( dimetil-f ormamidból). E. 17x(p-klór-benzil-tio)-l,4-androsztadién-3,lldion 1,38 g fémnátrium 120 ml etanollal készült oldatához hozzáadunk 6 ml p-klór-benzil-merkaptánt, majd 2,26 g 17oc-metánszulfoniloxi-l,4-androsztadién-3,ll-diont. A reakciókeveréket 96 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk, majd az A. szakasz szerint dolgozva, a kapott maradékot nagyon kevés kloroformban oldjuk. Az oldatot 200 g kovasavgélt tartalmazó oszlopon kromatografáljuk, és kloroformmal eluáljuk. A frakciókat vékonyréteg-kromatográfiásan ellenőrizve, az azonos frakciókat egyesítve, bepárolva és a maradékot etilacetát-—hexánelegyből átkristályosítva, a cím szerinti vegyületet kapjuk. Olvadáspontja 176—180°. F. 17x-( 2,4-diklór-benzil-tio) -1,4-androsztndién-3,11 -dión 1,04 g fémnátrium 80 ml etanollal készült oldatához hozzáadunk 5,55 ml 2,4-diklór-benzil-merkaptánt, majd 1,5 g 17ß-metänszulfoniloxi-l,4-androsztadién-3,ll-diont. A reakciókeveréket nitrogénatmoszférában 76 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk. A cím szerinti vegyületet az E. szakaszban leírt eljáráshoz hasonló módon különítjük el. G. 17x-(3.4-diklór-benzil-tio)-l,4-androsztadié>i- 3,11-dion Az A. szakasz szerint eljárva, 3,4-d(klór-benzil-merkaptán 17ß-metänszul Eoniloxi-1,4-androsztadién-3,ll-dionnal reagáltatva, a cím szerinti vegyületet kapjuk. Olvadáspontja 131—133°. [<x]|)0= +150° (kloroformban). >+^)n 228 nm (s = 26,000). H. 17x-( 2-metil-benzil-tio)-l,4-androsztadicii-3,ll-dion Az A. szakasz szerint eljárva, 2-metil-benzil-merkaptánt 17p-metánszulfoniloxí-l,4-androsztadién-3,11-dionnal reagáltatva, a cím szerinti vegyületet kapjuk. I. 17x^netiUio-ll^>-hidroxi-l,4-androsztadién-3-on 4.25 g fémnátriumot 90 ml izopropanol és 180 ml toluol elegyében feloldunk, és az oldatot metilmerkaptán-gázzal telítjük. Hozzáadjuk 18 g 17(+metánszu 1 foniloxi -11 ß -hidroxi-1,4-andrősztadién-3 -on 270 ml dimetilszulfoxiddal készült oldatát, és a reakciókeveréket 18 óra hosszat 110°-on melegítjük, majd vízbe öntjük, és etilacetáttal extraháljuk. Az etilacetátos kivonatot vízzel mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárít juk, és szűrjük. A szűredéket bepárolva és a maradékot acetonból átkristályosítva a cím szerinti vegyületet kapjuk. [a]|® - +48,3° (dimetil-formamidban) ; 243 nm (s = 15 000). J. 17x -benziltio-l,4-androsztadién-3-on 2.25 g fémnátrium 185 ml etanollal készült oldatához hozzáadunk 8,2 ml benzilmerkaptánt, majd 3 g 17f}-metánszuIfoniloxí-l,4-androsztadién-3-ont. A reakciókeveréket 48 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk, majd 5%-os nátriumhidroxidoldatba öntjük, és etilacetáttal extraháljuk. Az etilacetátos kivonatokat vízzel mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, és bepároljuk. A maradékként kapott terméket 300 g kovasavgélt tartalmazó oszlopon kromatografálva és 2:1 arányú kloroform—etilacetát eleggyel eluálva, a cím szerinti vegyületet kapjuk. 1. p éld a Klórozás a 17-szénatomon és a kén oxidálása A. 17x-klór-17fi-[R]-benzilszulfinil-l,4-androsztadién-3,ll-dion 1. 8 g 17«-benziltio-l,4-androsztadién-3,ll-diont 240 ml 20%-os vizes piridin-oldatban oldunk. Az oldatot —40°-ra hűtjük, hozzáadunk 16,5 g jódbenzol-dikloridot, és 18 óra hosszat —40°-on állni hagyjuk. Ezután a reakciókeveréket azonos mennyiségű kloroformmal hígítjuk, és vízzel kétszer mossuk. A szerves réteget vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, megszűrjük, és a szűredéket vákkumban bepároljuk. A maradékot acetonból átkristályosítva a cím szerinti vegyületet (2 g; 22%) kapjuk, [ajj® =+111,6° (klorofomban) ; 224 nm (s = 21 200) ; C.D.[0]*'OH +2800, —33 000, [0]^5oh+M9 000. 2. 1 g 17a-benziltio-l,4-androsztadién-3,ll-diont 40 ml tetrahidrofurán és 7,35 ml, 1 mólos nátriumkarbonát-oldat elegyében oldunk, és az oldatot —40°-ra hűtjük. Hozzáadunk 2,03 g jódbenzol-di • 5 10 15 2C 25 3C 35 40 45 50 55 60 65 4
