180090. lajstromszámú szabadalom • Berendezés huzal húzására és eljárás ennek előállítására

3 180090 4 Az ismertetett, kereskedelemben árusított gyé­mánt betét körülbelül 60 mikronos gyémánt szem­csékből színtereit test, amelynek kötő fázisa túl­nyomóan kobaltot tartalmaz, mintegy 10 térfogat­­százalékban. Mint irodalmi publikációk ismertetik, a WC—Co ötvözet eutektikus összetétele tartóként, folyadékfázisban a kerülettől lép be a gyémánt­­szemcsék közé a szinterelés folyamán és így kötő fázist képez. Ha a szerszám belső felületén valamely zavar észlelhető, azt találjuk, hogy a húzott anyag a kötő fázison lerakódik és a gyémántszemcsék részben kiesnek a kötő fázisból, illetve ezzel együtt leválnak. A találmány feladata olyan berendezés létrehozá­sa, amely huzalhúzáshoz használható, és amelynél egy olyan „cermet” anyagot használunk, amely magas hőmérsékleteken a törésig nagy plasztikus alakváltozásra képes, e magas hőmérsékleten na­gyon kemény és ellenálló, és amelyen a huzalhúzás folyamán aránylag kis súrlódóerő lép föl és ezáltal a húzott huzalon vagy rúdon alig keletkezik karco­lás. A találmány feladata továbbá a berendezés létre­hozására olyan eljárás kidolgozása, amelynél kiin­duló anyagként a gyémánt betét előállítására egy aránylag olcsó /Mo, WC/ anyag használható és a gyémánt betét úgy állítható elő, hogy a szinterelést az eddiginél alacsonyabb hőmérsékleten és alacso­nyabb nyomáson végezzük. A találmány a kitűzött feladatot olyan berende­zés létrehozása révén oldja meg, amelynek össze­tett gyémánt betétje van, és amelynek jellemzője, hogy egy legalább 70 térfogatszázalék gyémánt tar­talmú szintereit gyémánt test kerülete egy olyan cermet anyaggal van körülvéve, amelyben legalább a W atomtérfogatával egyenlő mennyiségű molib­­dént tartalmazó, /Mo, WC/ képlettel meghatároz­ható karbidkristályok vannak, amelyek egy olyan vascsoportba tartozó fémmel vannak kötve, amely a vas, nikkel, kobalt és ezek ötvözetei csoportjából van választva. A találmány szerinti berendezés további jellem­zője, hogy az összetett gyémánt betétjének egy a vascsoportba tartozó férne van, amelynek cermet anyagra vonatkoztatott aránya 5—30 térfogat­­százalék. A berendezés további jellemzője, hogy a cermet anyagnak 0,1—10 térfogatszázalék M2C típusú karbidkristályai vannak. További jellemző, hogy a vascsoportba tartozó fém kobalt, nikkel és ezek ötvözetei közül van választva, és hogy 0,1—20 súlyszázalék mennyiségű vasat tartalmaz. Jellemző az is, hogy a karbidkristályok a /Mo, W/C* képlettel határozhatók meg, ahol 0,5<xgl. A találmány szerinti berendezés további jellem­zője, hogy az x értéke 0,8 és 0,98 között van. További jellemző, hogy a kötőfázisban a bérilli­um, magnézium, kalcium, szilícium, foszfor, man­gán és rénium közül választott legalább egy járulé­kos elem is van, 0,1—3 súlyszázalék arányban. A berendezés jellemzője az is, hogy a cermetben a titán, cirkon, hafnium, tantál és niobium közül választott egy vagy több elem van. Jellemző az is, hogy a vascsoportba tartozó fém­ben 0,1—50 súlyszázalék nikkel van. Az is jellemző, hogy a cermet anyag kerületének egy része vagy az egész kerület egy lineáris vágott felület. A találmány a kitűzött feladatot olyan eljárás létrehozása révén oldja meg, amelynek jellemzője, hogy egy előszinterelt, gyűrű alakú, legalább a W atomtérfogatával egyenlő mennyiségű molibdént tartalmazó és egy a vas, nikkel, kobalt és ezek ötvö­zetei csoportjából választott fémmel kötött, /Mo, W/C alakú karbidkristályokat tartalmazó cermet anyagot gyémántporral töltünk, a gyémántport a gyémánt stabil állapotának megfelelő hőmérsékle­ten és nyomáson szintereljük és a legalább 70 térfo­gatszázalék gyémánt tartalmú színtereit gyémánt testet a cermet anyaghoz kötjük. Az eljárás további jellemzője, hogy előszinterelt, gyűrű alakú, legalább egy lyukkal kiképzett cermet anyag lyukjába gyémántport töltünk, a gyémánt­port olyan hőmérsékleten és nyomáson szintereljük, amelyen a gyémánt stabil, és a cermet anyag eutek­tikus összetételű folyadékfázisát a gyémánt kris­tályszemcsék közé folyatjuk, miközben a színtereit gyémánt test kötőfázisában karbidkristályokat csa­patunk ki. Az eljárás jellemzője az is, hogy a cermet anyag­ban 0,1—10 térfogatszázalék M2C típusú karbidkris­tályokat hozunk létre. További jellemző, hogy a gyémántpor szinterelé­­sét úgy végezzük, hogy ezt először nyomásnak és azután hevítésnek vetjük alá. Az eljárás jellemzője az is, hogy a gyémántpor szinterelését olyan hőmérsékleten és nyomáson vé­gezzük, amelynél a'gyémánt stabil, és hogy szintere­­lesi hőmérsékletként 1200 °C és 1450 °C közötti hő­mérsékletet és szinterelési nyomásként 45 kbar és 150 kbar közötti nyomást választunk. A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy a /Mo, C/C alapú cermet anyagot szinterelés folyamán a szinterelési hőmérsékletről gyorsan hűt­jük le a folyadékfázis eltűnésének hőmérsékletére. Jellemző az is, hogy a /Mo, W/C bázisú cermet anyagot előnyösen 1200 °C és 1450 °C közötti hő­mérsékleten szintereljük. További jellemző, hogy a gyémántporban /Mo W/C típusú karbidok képzésére képes anyagot vagy molibdént tartalmazó karbidokat használunk. Az eljárás jellemzője az is, hogy a karbidot ké- - pező anyagként molibdénport, molibdénkarbid port vagy volframkarbid port használunk. A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy a karbidképző anyagot 1—30 térfogatszáza­lék arányban adagoljuk a gyémántporhoz. További jellemző, hogy a gyémántporba egy ko­baltból, nikkelből, vasból és ezek ötvözeteiből vá­lasztott, vascsoporthoz tartozó fémet is juttatunk. Jellemző az is, hogy a cermet anyag és a gyémánt­­por körül vékony elkülönítő anyagrészt alakítunk ki. A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy az elkülönítő anyagrészt magas olvadáspontú anyagból képezzük. Az eljárás további jellemzője, hogy magas olva­dáspontú anyagként titánt, cirkont, hafniumot, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom