180090. lajstromszámú szabadalom • Berendezés huzal húzására és eljárás ennek előállítására

5 180090 6 tantalt, niobiumot, krómot, molibdént, volframot, platinát, titánnitridet, cirkonnitridet vagy hafnium­­nitridet alkalmazunk. Az eljárás jellemzője végül az is, hogy az elkülö­­mitő anyagrész vastagságát 0,01 mm és 0,5 mm kö­zötti nagyságúra választjuk. A találmány szerinti berendezés és eljárás elvi alapgondolatait és részleteit a rajzokkal kapcsolat­ban ismertetjük. Az 1. ábrán látható fénykép a gyémántkristá­lyok és a kötőfázis szinterelés közbeni eloszlását mutatja. A 2. ábrán látható fénykép az 1. ábrán szemlélte­tett módon a molibdénclemek eloszlását mutatja. A 3. ábrán látható fénykép 1500-szoros nagyí­tásban a találmány szerinti szintereit test szerkeze­tét szemlélteti. A 4. ábra a 3. ábrán látható eloszlást rajzos ábrá­zolásban mutatja. Az 5. ábra 5—1 része egy grafikon, amely a hő­mérséklet és keménység viszonyát szemlélteti. Az 5. ábra 5—2 része egy grafikon, amely a belső feszültség és a nyomóerő viszonyát szemlélteti. A 6. ábra egy grafikon, amely a szinterelési hő­mérséklet és a /Mo, W/C anyagú különböző cermet anyagok lineáris zsugorodásának viszonyát mu­tatja. ' M A 7. ábra olyan grafikon, amely a szinterelési hő­mérséklethez és a (Mo, W/C anyagú különböző cer­met anyagokhoz tartozó betét-tömörséget mutatja. A 8. ábra olyan grafikon, amely a gyémánt és grafit stabil övezeteit mutatja. A 9. ábra, 10. ábra és 11. ábra a találmány szerinti összetett szintereit test kiviteli alakjait szemlélteti. A 12. ábra egy szinterelés előtti állapotban levő minta szerelvény nézete, részben metszete. A 13. ábra a 12. ábrán látható szerelvényt szinte­relés után, ultranagy nyomás alatti állapotban mutatja. A 14. ábra olyan grafikon, amely a találmány szerinti szintereit test eredményét az ismert testek­kel összehasonlítva mutatja. A 15. ábra olyan grafikon, amely az olaj nyomás és egy a találmány szerinti eljárásban használt ultranagy nyTomású berendezésben keltett belső nyomás viszonyát szemlélteti. A találmány szerinti berendezéshez olyan színte­reit gyémánt testet vagy betétet állítunk elő, amely­nél a gyémánt betét kerületének egy része vagyT az egész kerület egy cermet anyaggal van körülvéve, amely* cermet anyag túlnyomóan molibdént tartal­mazó, /Mo, W/C alakban levő karbidkristályokból áll és egy vascsoporthoz tartozó fémmel van kombi­nálva. Egy előnyös kiviteli alak olyan ötvözetből van, amely különösen nagy szilárdságú és nagymér­tékben képes plasztikus deformálódásra, és amely­ben a gyémánt betét kötőfázisában egy vascsoport­hoz tartozó fém és túlnyomóan molibdént tartal­mazó karb id kristályok vannak. A találmány szerinti eljárás révén összetett gyé­mánt betétként kiképzett huzalhúzó berendezést hozunk létre. Az eljáráshoz a gy7émánt betétet tartó, ezt körülfogó cermet anyagot használunk, amely7 túlnyomóan molibdént tartalmazó, /Mo, W/C alakú karbidkristályokból áll és ezek egy vascsoporthoz tartozó fémmel vannak kötve. A berendezés elő­állítására szolgáló eljárásnál a túlnyomóan molib­dént tartalmazó, egy vascsoporthoz tartozó fémmel kötött, /Mo, W/C alakban levő karbidkristályok­ból álló, előszinterelt és gyűrű alakú cermet anyag­ba gyémántport töltünk és a gyémántport olyan hőmérsékleten és nyomáson szintereljük, amelynél a gyémánt stabil, és a szintereit gyémánt testet vagy betétet erősen kötjük a cermet anyaghoz. A találmánynál használt cermet anyagban /Mo, W/C alakban levő karbidkristályok molibdént és volframot legalább 1:1 Mo/W atomtérfogat arány­ban tartalmaznak egy kötőanyaggal, például vas­sal, kobalttal, nikkellel vagy7 ezek ötvözetével együtt, amelyeket szinterelünk. Ebben a cermet anyagban a kötő fém mennyiségét úgy határozzuk meg, hogy megkapjuk a kívánt keménységet és szívósságot. A kötő fém mennyisége előnyösen 5—30 térfogatszázalék. Ezt a cermet anyagot kö­rülbelül 1200—1500 °C-on vákuumban vagy semle­ges, illetve redukáló gázatmoszférában szintereljük. Az így előszinterelt, gyűrű alakú cermet anyagot gy7émántporral töltjük föl és ezután ultranagy nyo­máson és magas hőmérsékleten szinterelésnek vet­jük alá. Ez alatt az idő alatt a nyomás és a hőmér­séklet olyan tartományon belül van, amelynél a gyémánt termodinamikusan stabil. Általában a me­legen való sajtolást körülbelül 1200 °C-on vagy magasabb hőmérsékleten végezzük és a nyomás körülbelül 45 kbar vagy ennél nagyobb. A cermet anyag összetétele alkalmas a találmány szerinti összetett szintereit test előállítására és a IMo, W/C alakban levő karbidok egy olyan kemény vegyiiletfázisát tartalmazza, amelynél a Mo/W arány legalább egy atomtérfogat, továbbá van ben­ne egy vascsoportba tartozó fém kötőfázis, amely­nek cermethez viszonyított térfogataránya 5—30 térfogatszázalék. Ha a kötőfázis mennyisége ennél kisebb, akkor az ötvözet szilárdága is kisebb, úgy­hogy az összetett test egy ultranagy nyomáson való szinterelés folyamán hajlamossá válik a törésre, ha pedig a kötőfázis mennyisége ennél nagyobb, az összetett test szinterelés folyamán túlságosan defor­málódik, nem tartja kívánt alakját. Ha a cermet anyaghoz kötőanyagként kobaltot, nikkelt vagy ezek ötvözeteit használjuk, a kötőanyaghoz kívá­natos 0,1 súlyszázaléknyi vagy ennél nagyobb mennyiségben további vasat adni abból a célból, hogy nagyobb szilárdságot kapjunk. Ha a vas meny­­nyisége meghaladja a 20 súlyszázalékot, a szintere­lési tulajdonságok és az ötvözet szilárdsága csök­ken. A találmánynál használt /Mo, W/C típusú karbid pontosan egy kevert vagy összetett molibdén és volframkarbid, amelyet az /Mo, W/1CX képlet hatá­roz meg, ahol 0,5<xgl, amelynek ugyanaz az egyszerű hexagonális szerkezete van, mint WC-nek. Ez azt jelenti, hogy a /Mo, W/C típusú karbidkris­­tályokban az M2C típusú karbidkristályokból 10 térfogatszázalék vagy kevesebb lehet. Ebben a cer­­metben a széntartalmat előnyösen olyan határokon belül tartjuk, hogy jó szilárdági tulajdonságokat tudunk elérni. Kísérleteink eredményei alapján azt találtuk, hogy kiváló szilárdsági tulajdonságokat 5 10 15 2C 25 3C 35 4C 45-5C 55 6C 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom