180054. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogén-tartalmú szerves bázisok elválasztására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 180054 LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi U \ j ,01 osztályozás : ' ,—-> C 07 B 21/00 Bejelentés napja: 1971. november 24. (Rí—156) IraP Módosítás elsőbbsége: 1977. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1971. május 28. Megjelent: 1982. VII. 31. í* Will Ith Feltalálók: Szabadalmas: Lőrincz Csaba oki. gyógyszerész, ok], gyógyszer- Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., Budapest, vegyész szakmérnök 50%, Lőrincz Csabáné oki. gyógyszerész 50%, Budapest Eljárás nitrogén-tartalmú szerves bázisok elválasztására 1 2 A találmány tárgya új nitrogén-tartalmú szerves bázisok alkálifém-hidrogén-szulfát savaddíciós sói­nak képzésén alapuló elválasztására. Közelebbről megjelölve a találmány 1 •10_10-nél kisebb disszociá­­ciós állandójú nitrogéntartalmú szerves bázisok­nak az l-10~lo-nél nagyobb disszociáeiós állandójú nitrogéntartalmú szerves bázisoktól való elválasz­tására, adott esetben az l-10_IO-nél disszociáeiós állandójú nitrogéntartalmú szerves bázisok sav­addíciós sóinak oldhatóságuk alapján történő szét­választására vonatkozik. Több elválasztási művelet ismeretes, melyek kü­lönböző nitrogéntartalmú szerves bázisokat tar­talmazó oldatokból az egyedi komponensek kinye­rését teszik lehetővé. Ilyen műveletek például a szelektív kristályosítás, a kromatográfiás, az ion­cserés, a megoszlási hányados különbségén alapuló elválasztási módszerek (Fortschritte der Verfah­renstechnik., Verlag Chemie, GMBH Weinheim). Ezek a módszerek azonban a legtöbb esetben idő- és munkaigényességük mellett nem kellő mér­tékben szelektívek, így a tiszta anyag előállításá­hoz a műveletet kétszer, vagy többször meg kell ismételni. Azt találtuk, hogy a 10~10-nél nagyobb disszociá­­ciós állandójú nitrogén-tartalmú szerves bázisok, például indol-, tropán-, kinolin-, izokinolin- vagy fenantrén-vázas alkaloidok kálium- és/vagy nát­­rium-hidrogén-szulfáttal képzett savaddíciós sói igen jó hatásfokkal képezhetők oly módon, hogy az említett szerves bázisokat oldószer jelenlétében, szilárd vagy vízben oldott nátrium-, illetve kálium­­hidrogén-szulfáttal hozzuk érintkezésbe, majd a képződött vegyes sót a reakcióelegyből elkülönít- 5 jük. Ily módon például a következő nitrogéntar­talmú szerves bázisok alkálifém-hidrogén-szulfátok­­kal képzett savaddíciós sóit lehet előállítani: vin­­kamin, vinkanol, vinkamon, ergotamin, ergo toxin, papaverin, atropin, kinin, kodein, dietilmorfin, 10 2-metil-mekapto-4,6-bisz-i-propilamini-s-triazin, stb. Minthogy említett felismerésünk szerint csak az 1 •10_10-nél nagyobb disszociáeiós állandójú nit­rogéntartalmú szerves bázisok képeznek alkálifém- 15 hidrogén-szulfáttal savaddíciós sót, az említett só­képzési módszert alkalmasnak találtuk az 1 ■ löd­nél nagyobb disszociáeiós állandójú szerves bázisok savaddíciós sóinak az 1 • 10-10-nél kisebb disszociá­­ciós állandójú szerves bázisoktól egy lépésben tör- 20 ténő elválasztására, mi mellett adott esetben a kép­ződött savaddíciós sók oldhatóságuk alapján egyedi komponenseikre is szétválaszthatok. A találmány tehát új eljárás nitrogéntartalmú szerves bázisok elválasztására, melyre jellemző, 25 hogy o) nitrogén-tartalmú szerves bázisok vízzel nem, vagy korlátoltan elegyedő oldatát legalább egy — előnyösen vízzel nedvesített szilárd alkálifém­­hidrogén-szulfáttal reagáltat j uk, majd az 30 1-lO^-nél kisebb disszociáeiós állandójú szer-180 054 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom