180040. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-hidroxi-gammapiron-származékok előállítására

3 180040 4 lános képletű közbenső terméket izolálás nélkül 70 — 160 °C hőmérsékleten melegítve hidrolizáljuk, A hidrolízishez szükséges savat például úgy adjuk a reakcióelegyhez, hogy a (II) vagy (IV) általános képlet­nek megfelelő közbenső vegyületet a melegítés előtt vizes szervetlen, vagy szerves savban oldjuk, vagy más válto­zat szerint a savat a közbenső vegyületek előállítása folyamán in situ fejlesztjük, ahogy ezt később leírjuk. A (II) általános képletű közbenső vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy valamely (IV) általános képletű vegyü­­letet —a képletben R, R'és R'" jelentése az előzőekben megadott — valamilyen oldószerben, —50 °C és 50 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen szobahőmérsékleten, legalább egy egyenértéknyi mennyiségű klórral, brónt­­mal, bróm-kloriddal, hipoklórossavval, hipobrómos­­savval vagy ezek elegyeivel, tehát halogéntartalmú oxi­dálószerekkel a reakció teljes befejeződéséig reagált.i­­tunk. A reakciónál használható megfelelő oldószerek: víz, 1—4 szénatomos alkanolok vagy diolok — előnyösen a metanol —, 2—10 szénatomos éterek — előnyösen a tetrahidrofurán vagy az izopropiléter —, kis molekula­súlyú ketonok — előnyösen aceton —, kis molekula­súlyú nitrilek, észterek vagy amidok. A (IV) általános képletű közbenső vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy valamilyen (III) általános képletű furfuril-alkohol-származékot — a képletben R és R'v jelentése az előzőekben megadott — vizes oldatban legalább egy egyenértéknyi mennyiségű, klórral, bróm­­mal, bróm-kloriddal, hipoklórossavval, hipobrómos­­savval vagy ezek elegyeivel, tehát halogéntartalmú oxi­dálószerrel —50 °C és 50 °C közötti hőmérsékleten, elő­nyösen szobahőmérsékleten a reakció teljes lejátszódá­sáig reagáltatunk. A reakció során valamilyen segéd­oldószer — mégpedig a (II) általános képletű közbenső vegyületek előállításánál említettek közül valamelyik oldószert is használhatjuk. Kívánt esetben a (II) általános képletű közbenső 4-ha­­logén-dihidropirán-származékot közvetlenül is előállít­hatjuk valamilyen megfelelő (III) általános képletű fur­­furil-alkohol-származékból oly módon, hogy ez utóbbit legalább két egyenértéknyi mennyiségben az előzőekben felsorolt halogéntartalmú oxidálószerek valamelyikével reagáltatjuk. Az itt felsorolt reakciók mindegyikénél az előnyös halogéntartalmú oxidálószer a klór- vagy a bróm-klorid. Ahogy említettük, a (IV) általános képletű közbenső 6-hidroxi-2H-piran-3(6H)-on vegyületet úgy állíthatjuk elő, hogy a megfelelő furfuril-alkoholt egyenértéknyi mennyiségű halogéntartalmú oxidálószerrel reagáltál­­juk. Az elkülönített közbenső terméket könnyen a kí­vánt gamma-pironná alakíthatjuk oly módon, hogy további egyenértéknyi mennyiségű halogéntartalmú oxi­dálószerrel reagáltatjuk, és a képződő (II) általános kép­letű 4-halogén-6-hidroxi-2H-piran-3(6H)-ont az elő­zőekben megadott módon hidrolizáljuk. Más változat szerint valamely furfuril-alkoholt, adott esetben segédoldószert tartalmazó vizes oldatként két egyenértéknyi halogéntartalmú oxidálószerrel reagálta­tunk — 10 °C-tól 10 °C-ig terjedő hőmérséklet-tarto­­mányban. A reakcióelegyet 30 percig keverjük szoba­­hőmérsékleten, utána a pH-t erős bázissal 2-re állítjuk be, és a reakcióelegyet valamilyen oldószerrel, így etil - acetáttal extraháljuk. Az oldószer lepárlása után a 4-hnlogén-6-hidroxi-2H-piran-3(6H)-ont kapjuk, amely a (II') általános képletnek felel meg, és ezt a kívánt gamma-pironná hidrolizáljuk. A 4-halogén-dihidro­­piránt vákuumban való hevítéssel dehidratálhatjuk, és így a 6,6'-oxi-bisz[4-halogén-2H-piran-3(6H)-on] vegyü­­lethez jutunk. Ez a dimer a kívánt gamma-piront szol­gáltatja hidrolízis útján, kívánt esetben sav hozzáadásá­val. Egyes 4-ha!ogén-dihidropiran-3-on közbenső vegyü­letek, és a 6,6'-oxi-bisz[4-halogén-2H-piran-3(6H)-on] közbenső termékek új vegyületek, és a (II') általános képletnek felelnek meg — R, R'" és X jelentése az elő­zőekben megadott, és R4 valamely 1—4 szénatomos alkilcsoport, vagy egy —COR" csoport, amelynek kép­letében R'' metil-, etil- vagy fenilcsoport. Az (I) általános képletű 3-hidroxi-gamma-piron-szár­­mazékokat úgy is előállíthatjuk, hogy savas, vizes oldat­ban legalább egy egyenértéknyi halogéntartalmú oxi­dálószert egy (IV) általános képletű vegyülettel reagál­tatunk — a képletben R, R’és R"' jelentése a fentiekkel egyezik. A 6-alkoxi-2H-piran-3(6H)-on-származékok a Tetra­hedron Letters 17, 1363—1364 (1976) irodalmi helyen ismertetett módon állíthatók elő. Valamilyen furfuril­­-alkohol-származékot anódosan alkoxilezünk, és így a 2-(l-hidroxi-alkil)-2,5-dialkoxi-dihidrofuránhoz jutunk, amelyet valamilyen erős szerves savval kezelünk, és így a kívánt 6-alkoxi-vegyületet kapjuk. 6-acil-vegyületet úgy készíthetünk, hogy a megfelelő 6-alkoxi-vegyületet hagyományos módon a megfelelő anhidriddel kezeljük, piridin jelenlétében. A 6-acil- vagy 6-alkoxi-2H-piran-3(6H)-on-származé­­kot ecetsavban, hangyasavban, trifluor-ecetsavban, va­lamilyen halogénezett oldószerben, éterben, 1—4 szén­atomos alkoholban vagy dióiban, valamilyen kis mole­kulasúlyú ketonban, nitrilben, észterben vagy amidban oldunk. Előnyös oldószer az ecetsav, hangyasav és a metanol. A reakcióelegyhez klórt, brómot, bróm-klori­­dot, hipoklórossavat, hipobrómossavat vagy ezek ele­­gyét adunk szobahőmérsékleten, majd 70—160 °C-on, általában 100—110 °C-on, addig melegítjük, ameddig a kívánt gamma-pironná való átalakulás meg nem törté­nik (körülbelül 1—3 óráig). A gamma-piron a hűtött és semlegesített reakcióelegyből állás közben kiválik és kinyerjük, vagy a reakcióelegyből valamely oldószerrel, így kloroformmal extraháljuk, és a gamma-piront betö­­ményítés után elkülönítjük. Szerves savak vagy más, protonos oldószerek — így például a hangyasav, ecetsav és alkanolok — használata esetén vizet külön nem kell adnunk a reakcióelegyhez. A protonos oldószerek alkalmazása esetén vizet kell adnunk a reakcióelegyhez a közbenső 4-halogén-6- -helyettesített-2H-piran-3(6H)-onnak gamma-pironná való alakítása érdekében. Abban az esetben, ha ala­csony forráspontú oldószert alkalmazunk a reakció során, ezt desztillálással még azelőtt eltávolítjuk, mielőtt a reakcióelegyet J00—110 °C-ra melegítenénk. Kívánt esetben a 4-halogén-dihidropirán-3-on-szár­­mazékokat oly módon állíthatjuk elő és különíthetjük el, hogy a halogénezést —20 °C és 20 °C — előnyösen 5 °C és 10 °C közötti — hőmérsékleten valamilyen szer­ves bázis, így trietil-amin jelenlétében végezzük. A rerk­­cióelegyet 30 perc elteltével szobahőmérsékletre h gyjuk felmelegedni, utána szűrjük a trietil-rmin eltávolítása érdekében, és az oldószert vákuumban ltávolíjuk. Ily módon a 4-halogén-dihidropiránt k '■juk, m lv t 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom