180021. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 20 alfa-hidroxi-metil-pregna-1,4-dién-3-on, 20 alfa-hidroxi-metil-pregn 4-én-3-on vagy ezek elegyének előállítására
7 180021 8 Ilyenek pl. a lenmag, szójabab, repcemag, gyapotmag, szezám, földi mogyoró, pórsáfrány, kukorica és rizskorpa. Ha a gliceridtartalmú anyaggal együtt növényi olajos lisztet is adunk a tenyésztési közeghez, az kedvezően hat ki a HPD és/vagy 4HP termelésére és növeli a HPD- és/vagy 4HP-hozamot. Mind a fentiekben, mind a továbbiakban és az igénypontokban a „növényi olajos liszt” kifejezésen e leírásban növényi zsír-, illetve olajgyártás olyan maradékanyagait értjük, amelyek olajos magvak, illetve termények extrakciója után maradtak vissza zúzott állapotban. Ezekben a lisztekben — az alkalmazott kivonó eljárástól függően — különböző arányban maradnak vissza proteinok és zsírok, s az így nyert növényi olajos lisztek bármelyike alkalmazható. Általában a kereskedelmi forgalomban kapható növényi olajos lisztek alkalmazása előnyös. Az alkalmazható növényi olrjos lisztek közül pl. említhető a szójababolajos liszt, lenmagolajos liszt, perilla olajos liszt, repcemagolajos liszt, gyapotmagolajos liszt, szezámolajos liszt, földi mogyoróolajos liszt, pórsáfrányolajos liszt, tungoiajos liszt, zsírtalanított kukoricaliszt, kaméliaolajos liszt, zsírtalanított rizskorpa, olívaolajos liszt, kókuszdióolajos liszt és pálmaolajos liszt. Célszerű a növényi olajos liszteket olyan finomságúra őrölni, mely a mikroorganizmusok általi jó asszimilációt lehetővé teszi. Valamely növényi olajos liszt önmagában is, de más növényi olajos lisztekkel kombinálva is alkalmazható. Ha a növényi olajos liszt(ek)ből csak kis mennyiséget alkalmazunk, a HPD és/vagy 4HP kitermelés csak csekély mértékben nő. Másfelől viszont túl sok növényi olajos liszt alkalmazása növeli a fermentációs tápközeg viszkozitását és nehezíti annak keverését. Ezért általában annyi növényi olajos lisztet adunk a tápközeghez, hogy az utóbbiban a koncentráció általában mintegy 0,5—20 súlyszázaléknyi, előnyösen mintegy 1—15 súlyszázaléknyi, leginkább mintegy 1,5—10 súlyszázaléknyi legyen. A gliceridtartalmú anyagon és a növényi olr jos liszten kívül szénforrásokat, nitrogénforrásokat és szervetlen anyagokat is adunk a tenyésztési közeghez. Ilyen szénforrások pl. a szénhidrogének; alkoholok, pl. metanol, etanol; szerves savak, pl. borostyánkősav, ecetsav stb., valamint ezek sói; továbbá szénhidrátok, pl. keményítő, malátacukor, nádcukor, glükóz, ramnóz stb. A tenyésztési közegekbe keverhetők: szénforrásokat, nitrogénforrásokat és más tápanyagokat tartalmazó természetes tápanyagok. Ilyen természetes tápanyagok pl. a melaszok, beleértve a legnagyobb szénatomszámú melaszokat és a xilóz melaszokat; sajtolt cukornád, kukoricacső, lucerna, kukorica áztatólé, ilyen részeket tartalmazó desztillációs maradékok, mieki (aminosavak elegyének vizes oldata, melyet szójababolajos liszt HCl-dal végzett hidrolízise útján nyernek), halliszt,,élesztő, korpa, húskivonat, élesztőkivonat, burgonyakivonat, malátakivonat, sikér, pepton, glutamátok, aszparagin, glicin, kazein, kazein-hidrolizátum és fölözött tej. A tápközeghez adható, alkalmas szervetlen,anyagok pl. nitrogénforrások, mint ammónnim-szulfát, ammónium-klorid stb.; kálium- és foszforforrások, pl. dikálium-hidrogén-foszfát; vas, réz, magnézium, mangán, kobalt, horgany, kalcium stb. sói; továbbá természetes termények sűrítményei, pl. melaszok. Más komponensek is lehetnek jelen a tápközegben, pl. vitaminok, ha a fő komponensek hatékonyságát nem zavarják. A tápközeg konkrét összetétele az alkalmazott mikroorganizmustól függ. Szénforrások, nitrogénforrások, kálium, foszfor és magnézium a tápközegben kritikus komponensek. Szükség szerint habzásgátló reagenst, pl. polioxi-alkilén-glikolt is adhatunk a tápközeghez, de arra nincs mindig szükség. A tápközeg tartalmazhat felületaktív anyagot. Ez nem követelmény, de általában felületaktív anyag jelenléte javítja a tápközeg kezelhetőségét. Az alkalmazható felületaktív anyag lehet pl. nemionos vagy anionos felületaktív anyag, mint polioxi-etilén-szorbit-monosztearát, szorbit-monopalmitát vagy políetílén-glíkol-monosztearát. Általában az inkubációs hőmérséklet 20—40 °C közötti tartományban van. Az inkubációs hőmérséklet előnyös tartománya : 30—35 °C. A tenyésztési közeg pH-ját általában 5—10, előnyösen 6—9 közötti értékre állítjuk. Minthogy a találmány szerinti eljárásban olyan mikroorganizmust alkalmazunk, mely a Mycobacterium génuszhoz tartozik, a pH lehet 10 körüli érték, amint az a technika állásából jól ismert. Általában a szteroid szubsztrátumot a tenyésztési közeggel együtt sterilizáljuk, de azt az inkubálás megkezdése út in is adhatjuk a tápközeghez, sőt adagokban is hozzáadhatjuk. A szterin szubsztrátumot — annak nedves hőn vagy száraz hőn végzett sterilizálása után — bármely alkalmas módon adhatjuk hozzá, az lehet poralakú, továbbá alkalmas oldószerben, pl. dimetilformamidban feloldva, vagy lehet szuszpenzió, melyet úgy állítunk elő, hogy a szubsztrátumot ultrahangos kezeléssel diszpergáljuk. A szterin szubsztrátumot és a felületaktív anyagot célszerűen egyidejűleg adjuk hozzá, mert ezzel növeljük a szterin szubsztrátum emulgálásának mértékét. Az inkubáció időtartama nem kritikus. Általában a képződő HPD és/vagy 4HP mennyisége a szterin szubsztrátum hozzáadása után három nappal hirtelen megnő. Ezután a képződő HPD és/vagy 4HP mennyisége az inkubációs idővel arányosan, fokozatosan nő. 20 napot meghaladó inkubációs időnek azonban alig van gazdasági haszna. Amikor a fermentáció végbement, a képződött HPD-t és/vagy 4HP-t a fermentációs táptalajból hagyományos módon nyerhetjük vissza. így pl. a nyers HPD-t és/vagy 4HP-t úgy kapjuk, hogy extraháljuk — vízzel nem elegyedő — szerves oldószerrel, pl. etil-acetáttal, melyből a kinyerendő HPD és 4HP mennyiségének többszörösét alkalmazzuk, majd az oldószert eltávolítjuk az extraktumból- Ha szükség van a HPD, a 4HP, a szterol szubs.ztrámm és ,a menékterrpékek elkülönítésére, azt pszlop-kromatografálással végezhetjük, amihez szijikagélt, alumínium-oxidot, vagy porózus gyantát alkalmazunk adszorbensként, eluensként pedig petróíeum-étert, benzolt, kloroformot, étert, acetont, metanolt, gtiEacetálpt stb- Az elkülöpítgtt HPD-t vagy jtfJP-t tovább tisztíthatjuk alkálmas oldószerből, pl. ,ip%-ps .etanol-hexánból. vajó .ismételt .átkristáljfösítással. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi, hogy a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 5Q 55 50 65