179999. lajstromszámú szabadalom • Berendezés varrat nélküli csövek előállításához
179939 a lyukasztóprés mögött nagyobb nyithatóságot okozna. Ha az arány kisebb, annak az volna a következménye, hogy az anyag a lyukasztótüske nyomásirányával szemben, felfelé tudna kiterjedni, ami ugyan biztosítja a lyukasztott test megkívántnál nagyobb hosszúságát, de egyben egyenlőtlen falvastagságot is eredményez, ha a lyukasztott test hosszának a lyukasztótüske-átmérőhöz viszonyított mérete lényegesen túllépi a 8:1 értéket. Az előzőekben említett összefüggésekből adódik, hogy a hagyományos Ehrhardt-féle eljárásnál a lyukasztott test számára szorosan meghatározott méretviszonyok adódnak, amelyeket nem lehet átlépni. Ebből adódik továbbá azon anyagmennyiség behatároltsága, amelyet egy-egy munkadarabként alkalmazhatnak. A már említett húzóprésből fejlődött ki az ismert tolópad, amelyen a lyukasztott testet egy tüskerúd segítségével nagyszámú, egymás mögött elhelyezkedő húzógyűrűn tolják át, melyeknek belső nyílásmérete (kalibere) egyre kisebb, s ennek során a belül elhelyezkedő tüskerúdon a falvastagság csökkenése közben megtörténik a nyújtás. Itt a lyukasztott darab méreteinek és súlyának korlátozottsága nem zavaró, mivel az egész eljárás határait a tolópad teljesítménye adja meg. A kaliberekben fellépő csúszósúrlódás nagy tolóerőt igényel, ami a konstrukciót lehetőségeket tekintve korlátozott. A korlátozott tolóerő csak korlátozott számú olyan kaliber — azaz húzógyűrű — alkalmazását teszi lehetővé, amelyek egyidejűleg hatnak a lyukasztott testre. Annak érdekében, hogy az egyidejűleg dolgozó kaliberek számát azon határon belül tartsák, amely még nem teszi túlzottan naggyá a tolóerőt, a kaliberek közötti távközt megfelelő nagyságúra kellene választani, emiatt a kaliberekben túlzott hosszúságú ágyazást kellene alkalmazni, ez pedig igen hosszú löketet kívánna meg. Mivel a tolási sebesség a kaliberekben fellépő csúszósúrlódás miatt csak kb. 2,5 méter/másodperc lehet, ebből korlátozás adódik a csőhossz vonatkozásában, mivel viszonylag alacsony tolási sebességnél és aránylag hosszú löketek esetében a lyukasztott test és a tüskerúd hosszú ideig érintkezik egymással, miáltal a tüskerúd túlzottan felmelegszik, a lyukasztott test pedig túlzottan lehűl, és ennek következtében az alakítási művelet során és a tüskerúdnak a kész elősajtolt csőből való kihúzásnál nehézségek lépnek fel, továbbá a kalibereknél számottevő kopásjelenségek mutatkoznak. Az elősajtolt cső hosszának ezáltal szükséges korlátozása mitt nincs szükség nagyobb súlyú lyukasztott testre. Ezt a helyzetet a görgősorokból kialakított húzóüregek alkalmazása megváltoztatta, mivel a kaliberekben ily módon messzemenően lecsökkent, illetve kiküszöbölődött a csúszósúrlódás, s ez az egyes kaliberekhez szükséges tolóerőt is számottevően csökkentette, úgy hogy azonos össztolóerő mellett az eddiginél több kaliber hathat a lyukasztott testre. Ezáltal az egyes kaliberek közötti távköz is jelentősen rövidült. Az ily módon szükséges kisebb lökethossz és a görgősoros húzóüregeknél — görgős kalibereknél — lehetséges több mint kétszeres tolósebesség biztosította a lyukasztott test és a tüskerúd közötti érintkezési idő jelentős lerövidülését. Mindebből köyetke- 5 zően a teljes eljárás határait az elősajtolt cső hossza, valamint a teljesítmény vonatkozásában, már nëm a tolópad szabta meg, hanem a lyukasztott test méreteinek korábban említett korlátái, s így a behelyezhető anyagmennyiség jelentették. 10 Különösen a nagy falvastagságoknál kaptak igen rövid, s éppen ezért a gyártás és további megmunkálás szempontjából gazdaságtalan elősajtolt csövet. Annak érdekében mármost, hogy a tolópados 15 eljárást gazdaságossá lehessen tenni a nagyobb falvastagságok esetén is, olyan lehetőség után kutattak, amellyel meg lehet növelni a lyukasztott test betétsúlyát. Ez az 1 298 494 számú DE—PS- ben ismertetett lyukasztási móddal sikerült, 20 amelynél egy lépcsős lyukasztótüskét sajtoltak a munkadarabba, amely egy lefelé palacknyakszerűen összeszűkülő matricában helyezkedett el. A munkadarab túlnyomó részét ily módon olyan átmérővel lyukasztották, amely nagyobb, mint a 25 kész elősajtolt csőhöz szükséges belső átmérő. Ez azt jelenti, hogy nagyobb félgyártmány-keresztmetszetből indulhattak ki és a betétsúly ennek megfelelően szintén nagyobb lehetett. Lényegileg az új lyukasztótüske kisebb átmérője felelt meg 30 a régi tüskerúd átmérőjének. A lyukasztott testnek az ezzel lyukasztott része a mindenkori belső központosító szerszám befogadására szolgál, amely szerszámot a húzóprésen való előnyújtásnál és a tolásnál alkalmaznak. A leírt lépcsős 35 lyukasztással lehetséges betétsúlynövelés a lyukasztótüske-átmérő lépcsőinek arányából adódik. Ez az arány döntő az elérhető betétsúly-növelés kiszámításához, ami határozottan 40% felett van. Miután a lépcsős lyukasztásnál csupán csak a 40 lyukasztótüske rövid központosító részének átmé-. rője felel meg az elősajtolt cső belső átmérőjének, és a tulajdonképpeni lyukasztótüske-átmérőt messzemenően szabadon lehet megválasztani, s ezáltal a lyukasztott test betétsúlya gyakorlati- 45 lag független a tüskerúd-átmérőtől és ezzel együtt az elősajtolt cső belső átmérőjétől is, aminek következtében nagyobb keresztmetszetű, nagyobb hosszúságú és nagyobb súlyú lyukasztott testek állíthatók elő, így a tolópad-eljárás hatáí0 rait újból a tolópad határozza meg. Ezek a határok különböző tényezőktől függenek. Mindenekelőtt a görgőállványok távolságait messzemenően kikísérletezték és optimálisra választották meg, úgy hogy a jelenleg alkalmazott 55 lökethosszak további rövidítése aligha lehetséges. Ezen kívül a tolási sebességek emelése sem igen látszik lehetségesnek, mivel a szükséges tolóerő viszonylag nagy tömegű fogaslécet és egyéb hajtóelemet kíván meg, ami igen nagy gyorsító és 60 lassítóerőket eredményez, s ezek már aligha engedik meg a tolási sebesség további növelését. Mivel a kaliberekben már amúgy is görgőket alkalmaznak és a kalibernyílások alakja, méretei ugyancsak optimálisra vannak megválasztva, 45 nem várható már a tolóerő további csökkentése, 4 2
